A szójatermesztés sikerének egyik fontos kulcsa a baktériumos talajoltás

Termőterülete ennek megfelelően világszinten évről évre növekszik, bár hazánkban idén csökkent: 2018-ban 76.700 ha, 2019-ben pedig 59.600 ha (1. ábra).

Termesztése során az egyik legfontosabb technológiai elem a magok vagy a talaj Bradyrhizobium japonicum baktériummal történő oltása, különösen akkor, ha az adott területen még nem termeltek szóját. A nagy terméshozamot realizáló országokban és gazdaságokban a termelés során általában mindkét oltást egyidejűleg alkalmazzák.

Lassan elérkezik a szójabetakarítás ideje. Ennek kapcsán adjuk közre a NÉBIH és a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetének közös szója vizsgálatának, eddig még nem publikált tavalyi eredményeit. A kísérletet a Baranya megyei Szalántán Ramann-féle barna erdőtalajon (pH 5,34), közepes humusztartalomú, jó kálium-, közepes nitrogén- és foszfor-ellátottságú talajon állították be négy ismétlésben (ezeken a parcellákon 110 kg/ha műtrágya került kijuttatásra összesen). A kontroll és a talajoltó baktériumos kezeléseken kívül beállításra került egy standard kezelés, ami +50 kg/ha nitrogénműtrágya kijuttatást jelentett. A kísérletbe vont szója fajta a Pannónia Kincse volt.

Az eredmények szerint a kelésszám esetében mind a kontroll, mind a standard kezelést jelentősen meghaladta a kelt növények száma a talajoltott területeken (2. ábra).

A kötődött hüvelyek és az aktív gyökérgümők számának alakulása (3-4. ábra) az oltott területeken szintén minden esetben felülmúlta a kontroll és standard kezelések által elért eredményeket.

A termésmennyiségek alakulása egyértelműen támasztja alá a fentieket (5. ábra).

Az eredmények igen meggyőzően alakultak, bizonyítják, hogy a szójatermesztés során a hazai Bradyrhizobium japonicumot tartalmazó talajoltó anyagok a hozamot jelentősen képesek fokozni.

Forrás: KSH, *Eurostat, NAK