A hazánkban termelt kb. 675 ezer tonna gyümölcsből megközelítőleg 90 ezer tonna tárolása megoldott bizonyos ideig, a termés nagy részét léalmaként dolgozzák fel. A fejlettebb termesztéstechnológiát alkalmazó államokban a betakarított gyümölcsök legalább 50%-a, de sok országban a 80%-a modern, szabályozott légterű tárolókba kerül.

A sikeres tárolás a megfelelő növényvédelmen alapszik. A megelőző védekezés kiemelt jelentőségű: a betegségek kialakulását megakadályozzák a közvetlenül a betakarítás előtt végrehajtott vegyszeres védekezések. Nagyon fontos szereppel bír a gazdálkodó, valamint a növényorvos szakismerete az egyes betegségek, illetve az élettani eredetű hiánytünetek minél gyorsabb beazonosításához. Ezeknek a kialakulásához kedvező környezeti feltételek időben történő észlelése is létfontosságú. A gombás eredetű tárolási betegségek nagy része seben keresztül fertőz, egyesek viszont képesek az ép bőrszöveten is áthatolni. Ebből kifolyólag csak a sérülésmentes gyümölcsöt szabad betárolni, különben a veszteségek jelentősek lehetnek. A kártevők (alma- és sodrómoly) elleni védekezésre nagy hangsúlyt kell fektetnünk, mivel a sokszor alig látható rágások, szúrások elősegítik a sebparazita kórokozók fertőzését.

A betakarítás során ügyelni kell, hogy az almák minél kevesebbet ütődjenek. Néhány almafajta (pl. Golden Delicious) nyomódásra érzékeny, ennél fogva csak a munkájára igényes, precízen dolgozni képes alkalmazottakra bízzuk az almaszedést. A túlérett almák szintén alkalmatlanok tárolásra.

A gyümölcsök tárolási idejét több tényező befolyásolja. A terméseken kialakuló minőségromlásnak két csoportját különböztetjük meg: Ilyenek az apadási veszteségek (légzés és párologtatás során, súlycsökkenésből eredő), illetve a romlási veszteségek (élettani és gombás megbetegedések). Jelentős hányadukat a gombás eredetű megbetegedések okozzák. Ismereteink szerint száznál is több gombafaj okozhat tárolási veszteséget, viszont gazdasági jelentősége Magyarországon körülbelül húsznak van, melyek közül a legfontosabbakat szeretnénk részletezni.

Az alma penicilliumos gyümölcsrothadását (kék- vagy zöldpenészes rothadás) a Penicillium expansum konídiumtartós gomba okozza (1. kép). Térségünk legjelentősebb tárolási veszteségeket okozó betegségeként tartják nyilván, állandó veszélyforrást jelentve a tárolókban.

1. kép Penicillium expansum által okozott fertőzés tárolóban
(Fotó: Szilágyi Gábor)

A kórokozó csaknem az összes érett gyümölcsön megtalálható. A fertőzött gyümölcsök felületén világosbarna, vizenyős foltok jelennek meg. A betegség korai stádiumában a penészedési góc szegélyén fehér micéliumtömeg látható. Később kékeszöld konídiumtartó nyalábok fejlődnek.

A gomba legfőképp sebparazita, viszont a túlérett vagy túl hosszú ideig tárolt termésekbe paraszemölcsökön keresztül is képes behatolni.

A botrítiszes gyümölcsrothadás (szürkepenészes rothadás) szintén hazánk leggyakoribb és jelentős veszteségeket okozó tárolási betegségei közé tartozik. Kórokozója a Botrytis cinerea konídiumtartós gomba Az almafajták közül a Red Delicious, a Golden Delicious és a Jonathan fajták a legfogékonyabbak. A terméseken két tünettípusa figyelhető meg. Az egyik tünettípus esetén csésze körüli rothadás tapasztalható (2. kép).

2. kép Csésze körüli rothadás
(Forrás: https://apples.ahdb.org.uk/botrytis-rot.asp)

Ebben az esetben a csésze körül nagyjából 1 cm átmérőjű, enyhén bemélyedő rothadás jelenik meg. A másik tünettípusra a teljes gyümölcsrothadás jellemző (3. kép).

3. kép Teljes gyümölcsrothadás
(Forrás: https://www.plantmanagementnetwork.org/elements/view.aspx?ID=4258)

Ilyenkor az egész termésre kiterjedt, barna rothadás észlelhető. A fertőzött, rothadásnak indult részeken szürke színű konídiumtartó gyep fejlődik. A beteg termés rugalmas állományúvá válik és a termés húsa barnára színeződik. A gomba sérüléseken és a kocsányon keresztül hatolhat a gyümölcsbe. A kórokozó a termések egymással érintkező pontjain is képes továbbterjedni az egyik gyümölcsből a másikba. A szabályozott légterű tárolók üzemeltetésével a betegség mértékét jelentősen csökkenthetjük.

Az alma glöospóriumos gyümölcsrothadását (közismerten keserű rothadás) (4. kép) több Gloeosporium faj okozhatja.

4. kép Glöospóriumos gyümölcsrothadás tünete tárolóban
(Fotó: Szilágyi Gábor)

Leggyakoribb a G. perennans és a G. album. Ritkábban előforduló faj a G. fructigenum. A betegség hosszú tárolás után okoz súlyos veszteséget. A terméseken lenticellákból kiinduló, kör alakú, rothadó barna, besüppedő foltok alakulnak ki, amelyeken a későbbiekben körkörösen elhelyezkedő, acervuluszok fejlődnek, melyekből hússzínű konídiumtömeg tör a felszínre. A gomba mumifikálódott terméseken, illetve fás részeken telel át.

Az alternáriás gyümölcsrothadás (fekete rothadás) Magyarországon ugyancsak gyakori, jelentős károkat okozó tárolási betegség. Kórokozója az Alternaria alternata konídiumtartós gomba. Közismert tünete a magház-penészesedés (5. kép), amikor a termés magházában sűrű, sötétszürke micélium és konídiumtartó gyep jelenik meg.

5. kép Magház-penészesedés
(Forrás: http://www.agronomicabr.com.br/agriporticus/detalhe.aspx?id=420)

A Starking, Starkrimson és a Staymared fajták kifejezetten fogékonyaknak számítanak, a rájuk jellemző nyitott bibecsatorna miatt (melyen keresztül a gomba fertőz). A betegség gyümölcsök felületén, a lenticellasérülés és a kocsány körül is jelentkezhet (6. kép).

6. kép Fekete rothadás tünete
(Fotó: Szilágyi Gábor)

A foltok kör alakúak, sötétbarnák. A gyümölcs húsában félkör alakú, feketésbarna rothadás figyelhető meg. Tárolókban a paraszemölcsökön keresztül történő terjedés a leggyakoribb.

A moníliás gyümölcsrothadás tünetei az almaültetvényeinkben szintén jól ismertek. A betegség kórokozói a Monilia fructigena és M. laxa. A M. fructigena tünetek jellegzetessége, hogy a penészpárnák koncentrikus körök mentén alakulnak ki (7. kép), míg a M. laxa esetében elszórtan.

7. kép Monilia fructigena tünete szabadföldön
(Fotó: Szilágyi Gábor)

A gyümölcsök tárolása folyamán viszont egy másik, tipikus tünettípus, a „fekete alma” figyelhető meg (8. kép).

8. kép „Fekete alma” a tárolóban
(Forrás: http://ephytia.inra.fr/fr/D/7628)

A fertőzött, de még tünetmentes termések a tárolás során barna majd fekete színűre változnak. A gyümölcs állománya rugalmassá, gumiszerűvé alakul. A tárolt termés alacsony páratartalmú levegőben összeaszalódik, de akkor is rugalmas, szilárd marad. Ritkán, magas páratartalom esetén, a gyümölcs felületén megjelenhetnek a gomba szaporítóképletei. Ezek az exogén sztrómák világos színűek, elszórtan képződnek, kevés konídium fejlődik rajtuk.

A betegség főleg magas hőmérsékleten (optimális 20-22 ºC) és magas páratartalom mellett terjed. A gomba konídiumai légmozgással vagy víz segítségével jutnak a termésre, seben keresztül hatolnak be a gyümölcsbe. Az egymással érintkező termések esetén a paraszemölcsökön keresztül történő terjedés is jelentős.

Amikor a Monilia elleni védekezésről beszélünk, fontos megemlíteni, hogy a fertőzött növényi részeket meg kell semmisítenünk. A rágó kártevők (almailonca, almamoly) ellen kiemelten fontos a rendszeres beavatkozás.

Az alma sztemfíliumos gyümölcsrothadása egyre gyakrabban jelenik meg a hazai tárolókban. Kórokozója a Stemphylium ilicis konídiumtartós gomba. Főként a Jonathan és a Starking fajtán fordul elő.

A beteg gyümölcs felületén a seb vagy a lenticella körül először apró, sötét, határozott szélű foltok alakulnak ki (9. kép). Később a termésen körülbelül 3 cm átmérőjű fekete, nem vizenyős rothadó foltok képződnek. A gyümölcs húsában barna rothadás figyelhető meg.

9. kép Sztemfíliumos gyümölcsrothadás kezdeti tünete gyümölcsön
(Forrás: Gáborjányi Richard)

Túlnyomórészt sebparazita, viszont a több hónapja tárolt, vagy túlérett gyümölcsök felületén lévő konídiumok a lenticellákon keresztül is képesek behatolni újabb gyümölcsökbe.

A tárolási varasodást az ültetvényekben is jelentős pszeudotéciumos gomba, a Venturia inaequalis okozza (10. kép).

10. kép Venturia inaequalis okozta varas foltok almán
(Fotó: Szilágyi Gábor)

A kórokozó akkor fertőzi a gyümölcsöket, amikor a szüret miatt már befejeződtek a permetezések. A gyümölcsök még tünetmentesek, amikor a tárolóba kerülnek. Ha a gomba számára kedvező, párás körülmények állnak rendelkezésre, szürkés foltok jelennek meg a gyümölcsök felületén. A megbetegedés amellett, hogy az alma piacosságát rontja, kaput nyit más, sebfertőző, szaprofita kórokozók számára.

Magyarországon az alma trihotéciumos gyümölcsrothadása (keserű penész) kis jelentőséggel bír (11. kép).

11. kép Az alma trihotéciumos gyümölcsrothadásának tüneti képe
(Fotó: Jerzy Opioła)

A betegséget a Trichothecium roseum konídiumtartós gomba okozza. A kórokozó csak a nem megfelelő tárolási körülmények között fertőz, a Venturia inaequalis varas foltjain telepszik meg, ahol rózsaszín konídiumtartó gyepet fejleszt. Körülöttük barna foltok jönnek létre, amelyek később összefolynak. A gyümölcs húsában szivacsos állományú rothadás figyelhető meg. A gyümölcs húsa kifejezetten keserűvé válik. Védekezésnél kulcsfontosságú teendő a ventúriás varasodás kialakulásának megelőzése.

Tárolási betegségek megelőzése

Az előzőekben részletezett betegségek ellen még a vegetációs időszakban van lehetőségünk védekezni. Az utolsó gombaölő szeres kezelések között alkalmazott réz hatóanyagú növényvédő szerek használatával a termés kutikulájának vastagodását idézzük elő, mely hatásos védelmet biztosít a kórokozók fertőzése ellen. A kifejezetten tárolási betegségek ellen kifejlesztett fungicidek szüret előtti alkalmazásával nagymértékben csökkenthetjük a tárolóban megjelenő beteg gyümölcsök számát. Ajánlott tapadásfokozó készítmények használata a permetszer megfelelő felületi borítása érdekében. A következő táblázat az almában engedélyezett hatóanyagokat, kombinációkat, illetve az élelmezés-egészségügyi várakozási időket tartalmazza (1. táblázat).

Összegzésképpen a gombás eredetű tárolási betegségek ellen magas színvonalú növényvédelemre van szükség, amely során kiemelt figyelmet kell szentelni az ültetvényben megjelenő kártevőkre, illetve a védekezést jelentősen meghatározó időjárásra. Ahhoz, hogy minden együtt legyen a sikeres almatároláshoz, elengedhetetlenek a modern, szabályozott légterű hűtőházak is.

Szilágyi Gábor, Lőrinczné Izsányi Gizella
Syntech Research Hungary Kft., Szombathely