Együtt a klímaváltozás ellen és az állattartó gazdákért!

A fönti mottót az idén 33. alkalommal megrendezett rennes-i nemzetközi állattenyésztési szakvásár (SPACE) szervezői választották, aminél az idei nyár történései után talán nem is lehetett volna frappánsabbat találni, különösen annak fényében, hogy a klimatikus szélsőségek legjobban talán az állattartókat érintik. A témaválasztásnak a nagypolitikai történésekkel is volt kapcsolata, hiszen a szakvásár alig három héttel követte a biarritz-i G7-csúcsot, ahol Emmanuel Macron francia köztársasági elnök a környezetvédelmet az egyik legfontosabb témaként kezelte, de kapcsolódott a nyáron nyilvánosságra hozott GIEC-jelentéshez is. Marcel Denieul, a SPACE elnöke a hivatalos megnyitó kapcsán tartott hagyományos sajtótájékoztatója során is kiemelte, az a klímaváltozás áll a rendezvény középpontjában, ami Bretagne, Franciaország és a világ szintjén egyaránt egyre komolyabb kihívásokkal szembesíti a gazdálkodókat (is).

A szervezők minden fórumon hangsúlyozták, a klímaváltozás és a környezet védelme leginkább az állattartókat érinti és ez így lesz a jövőben is annak ellenére, hogy már nagyon komoly lépéseket tettek az alkalmazkodás érdekében. Ezért is alakították ki a vásáron belül a „holnap pavilonját”, ahol konkrét példákon keresztül mutatták be ennek lehetséges eszközeit, irányait. Szintén hangsúlyos az agrár-ökológiai átmenet megvalósítása, itt a gazdálkodók már érdemi eredményeket tudnak fölmutatni és kijelenthető, hogy a francia mezőgazdaság már ráállt erre az útra – nem véletlen tehát, hogy egy, a „The Economist”-ban publikált fölmérés eredménye szerint a francia mezőgazdaság a világ legfönntarthatóbb agráriuma. Az elért eredmények ellenére a francia gazdatársadalom kimerült, mert a gazdasági bizonytalanságok mellett (amiket a Brexit és a multilaterális tárgyalások /CETA, MERCOSUR/ bizonytalan kimenetele, illetve következménye csak súlyosbít) egyes társadalmi csoportok részéről komoly és igazságtalan támadásokat kell elszenvednie.

Mind hangsúlyosabb külföldi jelentét – ami Bretagne gazdasági érdekeit is szolgálja

Közel 1400 kiállító (pontosan 1390), köztük 491 külföldi a világ 42 országából volt jelen, az idei évben először bemutatkozó cégek száma 199 (ebből 106 külföldi) volt. Magyarországról egy kiállító érkezett, de ő már évtizedek óta minden alkalommal jelen van – elsősorban az Afrikából érkező nagyszámú szakmai látogatót megcélozva –, ez pedig a Bábolna Tetra. A szervezők kiemelték, hogy Kína részvétele látványosan emelkedik, míg 2018-ban még „csak” 7, az idén már 26 kínai kiállító volt! A kiállítói standok területe 60 ezer négyzetméter, a fedett (28 ezer négyzetméter) és a szabadtéri kiállító tér (32 ezer négyzetméter) teljes egészében elkelt az idén is.

A látogatók között 14.700 külföldit regisztráltak a világ 122 országából (ami 2%-kal több, mint 2018-ban), legnagyobb részük Afrikából, ezen belül elsősorban a Maghreb-térségből (és főleg Algériából), valamint Nyugat-Afrikából érkezett, köztük miniszteri delegáció is. Nagy számban voltak jelen kínai látogatók, de a FÁK-országokból is szép számban érkeztek. Ez utóbbi térség fontosságát jól mutatja a vásár második napján szervezett francia-kazak üzleti fórum, amin a párizsi kazak nagykövetség nagyköveti szinten képviseltette magát. A szakmai delegációk között francia szempontból az egyik legfontosabb az oroszországi biológiai gazdálkodási szövetségé volt, de ide sorolták a kazak üzleti delegációt, a kínai Shandong tartományból érkezőt, az indiai tejtermelőkét Punjab szövetségi államból, a japán Swine Farm Business Cooperation-ét, valamint a lett, észt és finn szarvasmarha-tenyésztőkét.

A szervezők a korábbi évekénél is aktívabb kampányt folytattak az afrikai látogatók számának növelése érdekében, ennek is köszönhető, hogy a szakmai látogatók mellett a következő országokból érkezett hivatalos delegáció: Elefántcsontpart, Guinea, Kamerun, Mali, Niger, Nigéria, Szenegál, Togo.

A kutatás-fejlesztés és a jövő mezőgazdasága elválaszthatatlan fogalmak

A SPACE-on 1995 óta hagyományosan megrendezik az innovációk versenyét, az Innov’Space mára a kiállítás egyik legrangosabb eseményének számít. Az idei évben 46 újítást díjazott a zsűri a 135, egyharmad részben külföldi kiállítók által beadott pályázatból. Ezek zöme a fönntarthatósággal, a környezetvédelemmel, az állatjóléttel és állat-egészségüggyel, a digitalizációval és a munkakörülmények javításával volt kapcsolatban. Ugyanakkor mindegyik ugyanazt a végső célt szolgálja, a gazdaságok versenyképességének megőrzését, a vidék népességmegtartó erejének erősítését. A díjazottak közül 32 pályázó az „egy csillag”, 14 a magasabb, „két csillag” elismerést vehette át a díjkiosztó gálán. A nyertesek között egyre nagyobb számban vannak olyanok, akik az informatika, sőt lassan a mesterséges intelligencia eszközrendszerét alkalmazzák és ezzel teszik eredményesebbé az állattenyésztői munkát, de olyan, első ránézésre „klasszikusabb” megoldásokkal is találkozunk, ami valójában a kettőt ötvözi. Ilyen például a Dussau Distribution Sentinel 2 alomkiosztó robotja, ami egy fölsőpályás alomkiosztó robot, ám a korábbi alapverzióval ellentétben már nem csak erre alkalmas – munkája során hatalmas mennyiségű adatot gyűjt folyamatosan az állattartó épület belső teréről (pl. hőmérséklet, páratartalom, ammónia- és széndioxid-tartalom, luminozitás, nedves zónák) és az állatállományról. Valóban hagyományos berendezés viszont a Michard-Apic baromfialom-kezelője (Aerolit), ami függőleges fogazatú rotorjainak köszönhetően megakadályozza az alom tömörödését és kérgesedését. A SAM cég egészen más berendezéssel jött, látott és kapott egy csillagot: olyan spalettás épület-oldalfalat fejlesztett ki, ahol az egyes lapok állásszögét sűrített levegővel vagy napenergiával működtetett motorok segítségével lehet változtatni, ezen keresztül pedig gyorsan szabályozható az épület belső terének hőmérséklete és páratartalma. A Bioret Agri tavaly az Aquaclim fekvőpaddal pályázott és nyert, az idén szintén állatjóléti újítással, egy vakaródzó-fallal volt sikeres. A francia Gyrax cég Démét’air vontatott rendfölszedő pótkocsijának különlegessége abban áll, hogy a klasszikus fölszedő valójában egy hatalmas porszívó, ami a bálázó után megy végig a táblán és fölszedi az összes növényi maradványt, még a gyommagvakat is, a begyűjtött anyagot pedig vagy energetikai (égetés vagy biometán), vagy almozási (baromfi) célra javasolják használni. Nem kétségbe vonva a több szabadalommal is ellátott újítást, csak kikívánkozik az emberből a kérdés – valóban szerencsés, ha a legapróbb, még mozdítható szerves anyagot is levisszük a tábláról?

Kutatás-fejlesztés és innováció a terepen – a vegyes profilú gazdaságoké a jövő?

A francia agrárkutatásban egyre többször visszatérő téma a vegyes profilú gazdaságok kérdése, azaz amikor egy gazdálkodó növénytermesztéssel és állattartással egyaránt foglalkozik. Az egyik szakmai kollokvium is erre fókuszált, az előadó, Pierre Mischler (alkalmazott szarvasmarha-tenyésztési kutató intézet, Institut de l’Élevage) által bemutatott projekt (Casdar RED-SPyCE) a gazdaságok jövedelmezőségének javítását az állattenyésztés és a növénytermesztés kapcsolatának szorosabbá tételével igyekszik elérni. Az előadó aláhúzta: a vegyes profilú gazdaságok az elmúlt évtizedekben egyre inkább háttérbe szorultak, legtöbbször az állattartást építették le a termelők és tértek át csak növénytermesztésre. 900 gazdaság – köztük 299 tejtermelő – 15 évet átölelő adatainak földolgozása alapján egyértelműnek tűnik, hogy a hangsúlyosan vegyes tevékenységet folytató gazdaságok kevésbé függenek a külső takarmánybeszállítóktól, sokkal önellátóbbak szemestakarmányból, szénából, szalmából, az átlagosnál nagyobb területet foglal el esetükben a gyep és a kaszáló. Általában igaz, hogy a kisebb szántó- és nagyobb gyeparánnyal bíró gazdaságok rendszerint a kisebbek, esetükben inkább erős a saját termelésű anyagok belső fölhasználása, ami hangsúlyosan igaz a hegyvidéki területekre (Massif Central, Pireneusok, Alpok, valamint elsősorban az ország délkeleti része). Pedig elméletileg, legalábbis a vetésszerkezet alapján, a klimatikus adottságoktól függetlenül szinte az országban mindenütt lehetne ilyet formában gazdálkodni, leszámítva az ország északi részét, elsősorban Lille környékét. A kutató szerint a vegyes profilú gazdaságok nagy előnye, hogy erőteljes belső fölhasználás és anyagforgalom esetében kisebbek az általános költségek, nagyobb a hatékonyság és jobb a jövedelmezőség, az egyes évek gazdasági eredménye között kisebb ingadozást lehet tapasztalni a jövedelem nagyságában, azaz pénzügyi szempontból is sokkal kiszámíthatóbb a tevékenység. Ahol viszont a gazdaságon belüli tevékenységek között nincs szoros kapcsolat, nagy a „külvilággal” folytatott anyagáramlás, ott a gazdaságok sok esetben kiemelkedő hatékonyságúak, de csak rövid távon, amikor az árak és a terméshozam is magas! Hajlamosak egyes években veszteséget is termelni, szemben a sokszor sokkal rosszabb adottságok mellett gazdálkodó, de erős belső áramlásokkal rendelkező gazdaságokkal, amik hosszú távon is képesek stabil, folyamatosan pozitív eredményt biztosítani. Nagyon fontos azonban a külső segédanyagok szigorú számításon alapuló fölhasználása, ezzel ugyanis rengeteget meg lehet takarítani! Mindezek a klímaváltozás fényében különösen fontosak, hiszen nemcsak a klimatikus szélsőségek (és ezen belül főleg a hosszan tartó hőség és aszály) egyre gyakoribbak, de a piaci folyamatok is egyre hektikusabbak – a gazdaságok számára viszont létkérdés a stabil, kiszámítható árbevétel és jövedelem.

A „holnap pavilonja”

A klímaváltozás megannyi hátránya mellett ösztönző is, hiszen kimeríthetetlen tárházát jelenti annak az innovációnak, amivel megoldást lehet találni a negatív hatások kivédésére. Míg tavaly ez a tematikus kiállító terület elsősorban a mezőgazdasági termelés munka-egészségügyi kérdéseire fókuszált, az idén, igazodva a kiállítás mottójához, a klímaváltozásé volt a főszerep. Ezen belül is elsősorban arra fókuszáltak, milyen lehetőségek, megoldások állnak a breton állattartók rendelkezésére a klímaváltozás jelentette fenyegetettség árnyékában. A látogatók egyaránt találkozhattak épületgépészeti és építési megoldásokkal, megújuló energiahordozók termelését, használatát szolgáló, vagy éppen állatjóléti berendezésekkel. A szakemberek szerint az állattenyésztés negatív környezeti hatásai jelentős mértékben csökkenthetők a takarmányozás hatékonyságának javításával, a mezőgazdasági munkák racionalizálásán keresztül az üzemanyag-fölhasználás csökkentésével, a talajban raktározott szerves anyag (és így szén) mennyiségének növelésével (ideértve az agrárerdészetet is). Jelentős előrelépést biztosíthat az épületek energiafölhasználásának csökkentése, a megújuló energiák termelésének növelése.

Újdonság az akvakultúra, hagyomány a gazdaságlátogatás és a tenyészállat-bemutató

A korábbi években tartott, az akvakultúrára fókuszáló kollokviumok tapasztalata azt mutatta, hogy a téma komoly érdeklődésre tart számot a régióban (elsősorban tengeri akvakultúráról van szó), így az idei évben már egy félnapos tematikus előadássorozatot is szerveztek, valamint az érdeklődő vásárlátogatók számára egy olyan bejárást, ahol mindazon standokat útba ejtik, ahol a témához kapcsolódó termék vagy szolgáltatás volt látható.

A SPACE programjában mindig is jelentős szerepet töltenek be a rövidebb-hosszabb szakmai beszélgetések, kollokviumok, ezek jelentős részét a kutatóintézetek és szakmai szervezetek szervezik, 2019-ben mintegy száz ilyen várta a látogatókat. A külföldi látogatók mintegy másfél tucat gazdaságlátogatásra is jelentkezhetnek, ezek között vannak rendszeresen ismétlődők és újdonságnak számítók is.

A tenyészállat-bemutatók külön helyet foglalnak el a programban, az idén ezek sorában kiemelkedett a ’Pie Rouge’ fajta európai versenye, valamint a ’Salers’ országos fesztiválja, valamint most is megtartották a hagyományos tenyészállat-árverést. Ez utóbbi újdonsága volt, hogy az árverésre bocsátott 7 fajta (Prim’Holstein, Normande, Pie Rouge, Montbéliarde, Brune, Jersey és Simmental) összesen 28 egyedéből három Jersey Dániából, három pedig az Interlim Génétique Service-től érkezett, az aukció legmagasabb leütési ára 8600 euró volt. A négy nap alatt az állatbemutatókon 13 szarvasmarha-fajta 560 és 10 juhfajta 180 egyede vonult föl.

Hogyan látja a szakminiszter 2019 francia mezőgazdaságát és annak jövőjét?

A hagyományos miniszteri köszöntő előtti beszédében Marcel Denieul kiemelte, a mezőgazdaságnak és ezen belül Bretagne állattartásának napjainkban számos kihívással kell szembenézni, legyen szó klímaváltozásról, állatjólétről, a fogyasztói szokások változásáról, a fönntarthatóságról és a megújuló energiákról és a gazdálkodói generációváltásról.

A gazdálkodásnak ma talán a legnagyobb kihívást az ÜHG-kibocsátás csökkentése jelenti, de nem várhatja el senki, hogy Bretagne-ban ezt úgy oldják meg, hogy 40%-kal csökkentik az állományt. Más megoldásokat keresnek, aminek az eredményei már látszanak, 10-30%-os csökkenés volt az elmúlt húsz évben nitrogénkibocsátásban, javult a takarmányhasznosítás, csökkent a takarmányimport, az energiafölhasználás (hangsúlyosan a fosszilis energiahordozóké), és a trend folytatódni fog, válaszolva a globális kihívásokra. Noha a versenyképesség a mezőgazdaságban nem szitokszó, de a gazdálkodók ma úgy érzik, minden erőfeszítésük ellenére megbélyegzett tagjai a társadalomnak, akiket csak környezetszennyezőként és a jövő tönkretevőiként emlegetnek. Ha a pozíciók még radikálisabbá válnak, annak az egész társadalomban mindenki egyértelmű vesztese lesz.

2016-ban már az innováció és a fönntartható jövő volt a SPACE középpontjában, ezt követően kezdődtek a mezőgazdasági társadalmi egyeztetések, egy új törvény született az új kereskedelmi szabályokról – és valójában nem történt semmi. Az új KAP fényében ezek a kérdések még hangsúlyosabban jelentkeznek, ahogy még többet nyom a latban a klímavédelem, az ökológia is.

Didier Guillaume miniszter több mint négyórás vásárbejárás után tartotta meg beszédét, amiben az innováció, a versenyképesség és a kutatás került előtérbe. Aláhúzta, ha ezek a jövőben sokkal nagyobb szerepet kapnak, a mezőgazdaság képes lesz a klímaváltozásnak és más kihívásoknak sikerrel ellenállni, biztosítani fogja a jövőben is Franciaország élelmezési autonómiáját és az exportot. De ehhez az is kell, hogy megbékéljenek egymással a társadalom egyes csoportjai és megszűnjön a gazdák megalázása, bűnbakként történő kezelése.

A klímaváltozás témáját meglátása szerint végre helyén kell kezelni, beszélni kell róla, de le kell szögezni, a mezőgazdaság nem oka a klímaváltozásnak, ellenkezőleg, az egyik lehetséges megoldást jelenti! Az aszályról szólva aláhúzta, az idén a klímakatasztrófa alapból 200 millió eurót fizetnek ki emiatt, engedélyezték az ugarterületek takarmányozási használatát, de újra napirendre került az elmúlt években szinte tabunak számító dombvidéki tározók kérdése is, mivel nyilvánvalóvá vált, ezek nélkül nem oldható meg a mezőgazdaság problémája, bármit is állítsanak a környezetvédők. Az valószínűsíthető, hogy a korábbi gyakorlathoz képest más keretben, más föltételek mellett lehet ilyeneket létesíteni.

Megkerülhetetlen kérdésnek nevezte a gazdák jövedelmi helyzetét, álláspontja szerint a gazdaságok versenyképességét erősíteni kell, nem lehet megengedni, hogy a termelők egyre kisebb jövedelmeket realizáljanak, legyen igazságosabb a jövedelmek és a hozzáadott-érték megosztása a termékpálya szereplői között. Megjegyezte, amikor négy nagykereskedelmi lánc áll szemben 450 ezer gazdával és több tízezer mezőgazdasági vállalkozással, ott valamit tenni kell, a korábbi helyzet nem tartható tovább. Októberben újabb tárgyalások indulnak ezzel kapcsolatosan a gazdasági minisztériumban, méghozzá egy kifejezetten ezzel megbízott mediátor vezetésével – jelentette be a miniszter.

A multilaterális kereskedelmi megállapodások kapcsán az a ritka, sőt különleges helyzet állt elő Franciaországban, hogy az összes mezőgazdasági szakszervezet ugyanarra az álláspontra helyezkedett, amivel a miniszter is egyetértett: a MERCOSUR-megállapodás nem jó, legalábbis sem klimatikus, sem mezőgazdasági szempontból. Azt nem vitatja, hogy gazdaságilag esetleg jó lehet, de meggyőződése, hogy jelenlegi formájában Franciaország nem fogja ratifikálni. A CETA viszont álláspontja szerint jó, ezt támogatják, ahogy támogatnak minden jó multilaterális megoldást, mivel ezekre szükség van, de ugyanolyan föltételeknek kell minden részes félre vonatkozni, egyenlő esélyeket kell mindenkinek biztosítani. Megjegyezte, az elmúlt két évben Kanadából összesen 12 tonna marhahús jött be másfél millió helyett, a hetvenezer kanadai gazdaságból alig negyven tudna Franciaországba szállítani. Kína felé viszont egyelőre nem indulhattak el a szállítások, amin mindenképpen változtatni kell és nyomatékosította, hogy minden alkalommal ki fog állni a versenytorzító hatások ellen.

Az afrikai sertéspestisről szólva kifejtette, nagyon komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy továbbra is ASP-mentes maradjon Franciaország. Személy szerint sajnálja a kínaiakat az ott előállt helyzet miatt, ugyanakkor örül, hogy végre emelkedni kezdtek a fölvásárlási árak, ami talán lehetővé teszi a gazdáknak az új, modernizációt szolgáló beruházásokat is.

Ami a termékek címkézését illeti, véleménye szerint meg kell tanítani a fogyasztót, hogy tudja ezeket értelmezni és ez vezesse őt a döntésében – aminek ki nem mondva közvetlenül, de olyannak kell lennie, hogy lehetőleg a francia terméket részesítse előnyben.

Az újságírói kérdésekre válaszolva a miniszter arra a határozott álláspontra helyezkedett, hogy olyan a társadalmat érintő élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi kérdésekben, amihez nem ért, az elismert és szakmailag megkérdőjelezhetetlen tudományos intézmények szakvéleményére támaszkodik, konkrétan említve a nemzeti agrárkutatási intézetet (INRA) és a NÉBIH francia megfelelőjét, az ANSES-t. Aláhúzta: számára elfogadhatatlan azok magatartása, akik csak akkor hajlandóak elfogadni ezek véleményét, ha az megfelel saját céljaiknak. Leszögezte, ha egyszer fedhetetlen tudományos intézményekről van szó, akkor ezek véleményét akkor is el kell fogadni, ha az esetleg nem teszik. Természetesen a jövőben is alkalmazzák a francia alkotmányban rögzített elővigyázatossági elvet, de erre való hivatkozással nem lehet nyilvánvaló tudományos eredményeket megkérdőjelezni, viszont kiinduló pontját jelentheti ilyen vizsgálatok elvégzésének. Nyomatékosan leszögezte: meggyőződése, hogy a francia előállítású élelmiszerek minősége garantált, maximálisan meg lehet bennük bízni, a fogyasztók egészségét semmi nem veszélyezteti.