Az idei évben is a hónap első hetében, szeptember harmadikán tartotta a Gabonakutató Kft. a hagyományos kukorica-, cirok- és szójabemutatót, amin tavaly óta már a napraforgó is szerepet kap.
Az idő is kegyes volt – az előző napok-hetek hősége után majdhogynem hűvös volt, de szerencsére eső nem mosta el a rendezvényt, amin a hazai termelők és gyakorlati szakemberek mellett szép számban voltak jelen a határon túlról is. A megjelentek a szántóföldi bemutató mellett megismerkedhettek a nemesítési irányokkal, célokkal, valamint a kérdéses kultúrák piaci helyzetével, de kora ősz lévén az idén is szó volt a GK őszi kalászos kínálatáról.
Wágner József, a Gabonakutató ügyvezető igazgatója köszöntőjében kiemelte, azzal, hogy évek óta már nemcsak kukorica, hanem a cirok, a szója, sőt a napraforgó is részese a bemutatónak, arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy az utóbbi években beszűkült a vetésforgó, amin változtatni kell. Megjegyezte, a cég kínálatában sok más olyan növényfaj is van, amivel ezt még jobban lehet, sőt kell csinálni. A szójában például a GK komoly részarányt foglal el a vetésterületben, de igyekeznek a napraforgóban is növekvő pályára állni. Amiben pedig szerinte igazán nagy lehetőségek vannak, az pedig a cirok!
A kukorica a piac és a klímaváltozás kereszttüzében
Dr. Nagy Zoltán, a kukoricanemesítési osztály vezetője előadásában fölidézte, hogy 2019 első félévének kifejezetten hektikus, atípusos volt az időjárása, ám szerencsére a téli aszály után kellő mennyiségű csapadékot kaptak a kultúrák, aminek köszönhetően jó kukoricás évnek nézhetünk elébe. A GK ebben széles fajtaszortimenttel áll a termelők rendelkezésére, a szuperkoraitól a késői érésűkig, a jövőben a FAO 300-as éréscsoportra helyezik a hangsúlyt, több fajtajelöltjük reményeik szerint jövőre elismerést kap. Ebben a kategóriában kimondottan a szemeskukorica-hibridekre fókuszálnak, a terméspotenciáljuk nagy, erőteljes a korai fejlődésük, ezért kifejezetten intenzív termesztésre ajánlottak. A FAO 400-as kategóriában viszont ígéretes silóhibridjeik is vannak (sőt egy újabb áll bejelentés alatt), ám mindkét kategóriában ugyanazok a célok: a fölhasználók számára egészséges abrak- és szilázstakarmány-előállítást lehetővé tevő hibridek előállítása. Elsősorban intenzív termesztésre szolgáló hibrideket nemesítenek, fő szempont a minél magasabb termés, de nagyon fontos a betegség-ellenállóság is.
Ezzel együtt az utóbbi években a szuperkoraiéréscsoport lett a „Gabonakutató névjegye”, ennek egyik emblematikus hibridje a TK175, ám ezt hamarosan kivezetik a piacról, ezt váltja a GKT1216. Ez a hibrid 20%-kal több termésre képes, miközben közel azonos a virágzási ideje, ezért megkésett vetésre, hegyvidékre is alkalmas (pl. Székelyföldre, ahol a TK175-öt nagyon kedvelik). Ebbe az éréscsoportba tartozik még a GKT211 másodvetésre alkalmas silókukorica-hibrid, valamint a GKT3213 is, mindkettő kiváló terméseredményeket mutat, április közepei vetéssel mind augusztusban betakaríthatók, elsősorban a keleti vetőmagexportban játszanak fontos szerepet. Ezekkel a hibridekkel lehetőség van március végétől július elejéig kukoricát vetni, áprilisi vetés esetén már augusztus második felében alacsony szemnedvességgel betakaríthatók. A szuperkorai hibridek június elejei vetéssel még szemesként is hasznosíthatók, a gabonák között elsőként betakarított árpa után, akár még július elején vetve is silózásra alkalmas termést ad.
A nemesítési munkában arra törekednek, hogy elsősorban a fölhasználási célhoz igazodó hibrideket állítsanak elő, így három fő csoportról lehet beszélni: szemeskukorica, silókukorica és a humán élelmezés. A szemeskukoricák között a legfontosabbak: GKT1216, GKT 288, Sarolta, GKT 372, GKT 376, Szegedi 386, Kenéz DUO. A silókukorica terén mindenképpen említést érdemel a GKT 211, a Szegedi 386, a GK Silostar, a Szegedi 521. Élelmiszeripari felhasználásra a Sarolta és a GKT 376 ajánlott, sőt eszközt is ajánlanak a rezisztens fenyércirok irtásához, erre a GKT 3213 DUO, Kenéz DUO használható. Ezek a Dunántúlon már most szerephez juthatnak, mivel a fenyércirok ott komoly gondot jelent, de a gyom hamarosan jelentős problémát okozhat az Alföldön is.
Igyekeznek a termesztést minél inkább gyakorlatorientált nemesítési munkával és agrotechnikai kutatásokkal támogatni, így többek között a vetésidőre, tőszámra, talajjavító és csávázószerekre, gyomirtó szerek tesztelésére fókuszálnak, ez utóbbinál elsősorban üvegházi körülmények között dolgoznak.
Vadvári László (GK) területi képviselő a kukorica fajtasor bemutatóján hangsúlyozta, a 100-as éréscsoportban elsősorban másodvetésre szánt silóhibrideket és szuperkései vagy másodvetésű szemeskukorica-hibrideket találunk, ez utóbbiak jó évjáratban 20-24%-os szemnedvesség mellett betakaríthatók.
A Sarolt már a 200-as éréscsoportba tartozik, április közepi vetéssel és szeptember közepe – vége között 20% alatti szemnedvességgel betakarítható. A hibrid a leggyengébbtől a legjobb talajokig gyakorlatilag mindenütt termeszthető, magas növényt ad, nagy csőmérettel – átlagos talajon 9-10 t/ha szemterméssel lehet számolni, de jó talajon ennél többet ad. A GKT288-as a Saroltnál intenzívebb körülmények közé ajánlott, mindkettő alkalmas május végi – június elejei silókukorica-vetéshez.
A GKT376 intenzív körülményeket igényel, jól bírja a sűrítést, akár 14-16 t/ha is elérhető vele, az aszályos körülményeket is jól viseli. A GKT372 ezzel szemben a gyengébb-közepes talajokra (de nem a leggyengébbekre) való, a tőszám 75 ezerig növelhető.
A Gabonakutató a 400-as éréscsoportú szemeskukoricákban talán kevésbé erős, a kettős hasznosítású és silóhibridekben viszont annál inkább. Ide tartozik a GKT414, ami szemeskukoricának és silózásra egyaránt kitűnő, vagy a GK Silostar, ami egy nemrégiben elismert silókukorica-hibrid, kiváló gombatoleranciával és nagy szárazanyag-hozammal. A magyarországi klimatikus körülményeink között már későinek számít a Szegedi 521 (FAO 560), ezt nemesítői eredetileg szemeskukorica-hibridnek szánták, de végül nagyon jó silókukorica-hibrid lett belőle. Nedves TCM-nek vagy etanolgyártásra kiválóan használható, levelei nagyon nehezen száradnak föl, kiváló beltartalmi mutatókkal és magas szárazanyag-tartalommal rendelkezik.
Egyre ígéretesebb a piacon: a cirok
Dr. Palágyi Andrea (GK, takarmánycirok csoportvezető) előadásában kiemelte, a cirokvetőmag forgalmazása 2019-ben növekvő tendenciát mutatott, amiben minden valószínűség szerint az is közrejátszik, hogy akár 10 t/ha-os termés (high input esetén) is elérhető vele. A termesztők viszont elsősorban főként családi gazdaságok, ahol szerényebb talajadottságokkal, alacsonyabb ráfordítással (low input), szerényebb műszaki felszereltséggel találkozhatunk, ők elsősorban a termésbiztonságot keresik ebben a növényben. Tagadhatatlanul vannak megoldásra váró problémák is, mint például a fenyércirok-fertőzés, de nehézséget jelent egyelőre a cirkot hasznosító takarmányföldolgozók, ill. keveréktakarmányt gyártó üzemek hiánya is.
A szemescirok-nemesítési célok között első helyen áll a korai, rövid tenyészidejű hibridek előállítása, olyanoké, amelyek érésgyorsító nélkül is beérnek. Természetesen szempont a magas keményítő- és fehérjetartalom, valamint az alacsony tannintartalom (az EU-előírások szerint), ami a tápérték és az emészthetőség esetében fontos. A fehér szemszín előny, hiszen egyre keresettebb a piacon, magasabb áron értékesíthetők a vörös magvú hibridek terméséhez képest. Magától értetődő elvárás az alacsony szár, a sok buga, a jó szárazságtűrés, a kiváló alkalmazkodóképesség és a betegség-ellenállóság. Legfőbb fölhasználási területe az abraktakarmány (sertés- és madáreleség), de egyre növekszik a szerepe a gluténmentes élelmiszer-alapanyagok (lisztkeverékek és puffasztott termékek) gyártásában is.
A silócirok-nemesítési irányok között első helyen kell említeni a kiváló szárszilárdságot, ám itt nagyon komoly kompromisszumkeresésnek vagyunk tanúi, hiszen ha a szilárdság növelése érdekében nő a lignintartalom, az hátrányosan befolyásolja az emészthetőséget. Azaz meg kell találni azt az arany középutat, ahol a szár már kellően szilárd, de a lignintartalom még nem megy az emészthetőség rovására. Elvárás a nagy zöldtömeg, az optimális szárazanyag-tartalom, a kiváló bokrosodás, valamint a szárazságtűrő és alkalmazkodóképesség, ahogyan evidencia a betegség-ellenállóság is. Az emészthetőség javításának egyik útja a magas cukortartalom a szárban, a már említett lignin mennyiségének figyelembe vétele mellett.
A silócirok fölhasználási céljai között – a neve után egyáltalán nem meglepő módon – a szilázs készítése áll, elsősorban a kérődzők takarmányozására (szarvasmarha és juh), amire legjobban a nagy zöldtömeget adó, könnyebben emészthető silócirokhibridek alkalmasak. Egyre hangsúlyosabb a biomassza energetikai célú (bioetanol és biogáz) fölhasználása. Az erre alkalmas hibridek két csoportba sorolhatók:
- nem túl magas, nagy bugájú és nagy keményítőtartalmú silócirokhibridek,
- magas, nagy biomassza-tömegű, széles levelű silócirokhibridek.
Végül, de nem utolsó sorban szólni kell a szudánifű-nemesítésről is, ahol talán a legfontosabb szempont a nagy zöldtermés, a kiváló bokrosodóképesség, a könnyen emészthető vékony szár és levél, a jó állóképesség, az alacsony cianidtartalom. A mind szélsőségesebb klíma miatt fontos a kiváló szárazságtűrés és alkalmazkodóképesség, valamint a betegség-ellenállóság. Fölhasználási célok szerint megkülönböztethetünk
- elsősorban zöldetetésre, legeltetésre,
- zöld szecska készítésre (szarvasmarha és juh),
- esetleg szenázs előállítására (pl. Szlovákia),
- valamint zöldítésre (Akklimat).használt fajtákat és hibrideket.
Dr. Somogyi Norbert (NAIK ZÖKO/SzTE MgK) a cirok termesztéséhez kapcsolódva emlékeztetett arra, hogy az USA-kínai vámháború alaposan megzavarta a cirok globális piacát is, hiszen ennek kirobbanásáig Kína évente 6,5-7 millió tonna amerikai cirkot importált. Ezt követően viszont az USA két hónap alatt az EU legnagyobb beszállítójává lépett elő, hiszen az USA-ból kiszállított ciroknak azonnal más piacok után kellett néznie. Így nem véletlen, hogy meg is jelent Európában, elsősorban a legnagyobb fölhasználónak számító Spanyolországban. A kukorica termesztése és globális kereskedelme azonban a cirokét nem befolyásolja, és fordítva sincs semmilyen összefüggés, ugyanis két nagyságrendbéli különbségről beszélünk. Amíg ezek nem csökkennek, a cirok semmiképpen nem fogja veszélyeztetni a kukorica helyzetét.
Ezzel együtt a ciroknak lassan, de biztosan nő a termelése, 2019-ben a tavalyi évhez képest határozottan nőtt a szemescirok vetésterülete az EU-28-ban, méghozzá 19%-kal 174 ezer hektárra (2018: 145 ezer ha). A silócirok esetében 18% a növekedés, ezzel 86.400 ha-ra nőtt az általa elfoglalt terület (2018: 73.400 ha). Megjegyzendő, hogy Ukrajnában egy év alatt 25%-kal nőtt a kultúra vetésterülete, ezzel eléri az 54.000 ha-t, de hasonló a fölfutás Iránban is, ahol már 65.000 hektáron termesztenek cirkot (szemes + siló), ami 40%-os növekedés 2018-hoz képest (forrás: Sorghum ID).
Míg Európában a cirkot egyelőre állati takarmányozásra használják legfőképpen, addig a világban megtermelt cirok mennyiségének felét humánélelmezésre fordítják, elsősorban Afrikában, kisebb részben Délkelet-Ázsiában. Ez a terület az, ahol az európai kontinensen mind nagyobb piaci szegmens nyílik, köszönhetően annak, hogy a gluténmentes élelmiszerek gyártása egyre nagyobb mennyiségű alapanyagot vesz fel. Növekszik ugyanis az igény a gluténmentes alapanyagok iránt, ezt a portfóliót a cirok pedig kiválóan gazdagítja. Teljes kiőrlésű lisztje – túl azon –, hogy gluténmentes, fehérjében, rostban, antioxidánsban és vasban gazdag, cukrász- és sütőipari fölhasználása is egyaránt lehetséges, sőt sört is gyártanak belőle. Puffasztott formája is igen közkedvelt, sokféle ízesítésben elkészíthető. Ezt a trendet igyekszik erősíteni az a NAIK vezette konzorcium, ami magyar-szerb határmenti együttműködésben – többek között – az alternatív hüvelyesek és a cirok újszerű fölhasználási lehetőségeit vizsgálja a CORNUCOPIA[1]-projekt keretében. A kiszombori rendezvényen a konzorciumban részes GK Élelmiszer Innovációs Labor csapata most is olyan termékekkel vett részt, amik ehhez a trendhez igazodnak és közvetve segíthetik a határmenti termelők piacra jutását.
Mindenképpen meg kell említeni a GK Food gluténmentes élelmi cirok termékek forgalmazását, amelyet 2019-től a Tamarix Hungary végez. A minél hangsúlyosabb piaci jelenlét érdekében a GK komoly erőfeszítéseket tesz a minőségbiztosítási rendszer (HACCP) kiépítésére, a hatékonyság javítását pedig többek között SWOT analízissel és értékesítési tervvel támogatják. A piacra bevezetendő termékeik között szerepelnek a puffasztott és egyéb termékek, lisztkeverékek, gluténmentes élelmiszerek és alapanyagok, amiket kis- és nagykereskedelmi célokra egyaránt szánnak. Elengedhetetlen a minőségi ill. beltartalmi vizsgálatok (gluténmentesség) rendszeres elvégzése, már folyik a késztermékek próbagyártása, a csomagolás, a logó kialakítása, valamint a tárolókapacitás kiépítése.
Székely Réka (GK) területi képviselő a szántóföldi bemutató során kiemelte, a cirokkal kiválóan bővíthető a vetésforgó. A Gabonakutató ennél a növénynél is széles skáláját kínálja a hibrideknek. Az egyik legjobb a maga kategóriájában az Alföldi-1, a GK Erzsébet pedig a legkorábbi a portfólióban. Fehér magvú, takarmányozásra és humán élelmezési célra egyaránt használható. A Farmsugro 180 viszont a legkésőbbi, fehér magvú szemescirok, jól használható szilázs készítésére és bioetanol előállítására egyaránt. A Róna 1 és a GK Áron középérésű, cukorcirok típusú silócirokhibridek, a GK Áron termése 85-90 t/ha zölden, illetve 27-30 t/ha szárazanyagban számolva. A GK Balázs és GK Erik új silóhibridek már kiváló szárszilárdsággal rendelkeznek, ezért önállóan is vethetők. A GK Csaba középkorai szudánifűhibrid és a korai Akklimat fajta termesztése az egész Kárpát-medencében javasolt. Az Akklimat vékony szára miatt szénának is kiváló.
Röviden a szójáról
Garamszegi Tibor területi képviselő a szója nagyüzemi műtrágyázási kísérletek eredményeit mutatta be, a téma fontosságát szerinte mindennél jobban igazolja az, hogy ma a jövedelempótló agrártámogatások aránya az adózás előtti eredményből szántóföldi növénytermesztés esetén 80,5%, amin mindenképpen változtatni kell. Ennél csak a gyümölcstermesztők esetében nagyobb ez az arány, 87,3%, miközben a szőlőnél már „csak” 45,4% (AKI adatok 2011-2016). Fontos ezen javítani, hiszen nem tartható hosszú távon, hogy a nyereséget szinte csak a támogatásoknak lehet köszönni, ebben eszköz lehet a megfelelő tápanyag-utánpótlás. Az ezt szolgáló kísérletekben, Baranyában és Zalában (Lippó, Szepetnek, Sormás) a gazdálkodók által használt „saját” technológiák mellett a Yara által javasolt módszert is vizsgálták. A kísérletekből kitűnt, hogy a fajták termésmennyiségben egyértelműen, de nem ugyanolyan mértékben meghálálták az odafigyelést, a tőszámnál viszont az Aires a magasabb, a Bahia és a Pannónia kincse az alacsonyabb tőszám esetén adott jobb választ. Lippón legjobb eredményt az Aires adta 300 ezres tőszámnál, itt minden egy forintnyi többlet-ráfordítást 2,3 forint többletbevétellel hálált meg. Szepetneken viszont a Bahia és a Pannónia kincse jobb választ adott, mint az Aires, de valósszínűleg az okot az eltérő tenyészidő miatti kicsit más viselkedésben kell keresni.
Újdonság a Gabonakutató fejlesztésében működtetésében a Szójakontroll szójatermesztés-fejlesztési rendszer indítása, ami lényegét tekintve gyakorlatilag egy olyan (térítéses) szaktanácsadási rendszer, ami az előkészülettől a betakarításig lefedi a szója termesztését.
Folyamatos alkalmazkodási kényszer a piaci trendekhez
Dr. Potori Norbert (NAIK AKI igazgató) a piaci trendeket és terménykilátásokat elemezte a kukorica, napraforgó és szója esetében. Nagyon röviden összefoglalva azt lehet mondani, hogy a kukoricába történő befektetés pillanatnyilag nem a legjobb opció, a napraforgóban viszont van potenciál, a szójánál pedig ugyan az olaj húzná fölfelé a piacot, viszont a dara fékezi – azt pedig egyelőre senki nem látja biztosan, hogy az elkövetkező hónapokban milyen irányt vesz az USA-Kína vámháború. Egy dolog biztos: Magyarországon a kukorica 2014-ben még több mint 1 millió hektár vetésterületet foglalt el, azonban néhány éve már csak 900 ezer hektár körüli területen termesztik. Viszont a fontosabb szántóföldi növények SAPS támogatásra jogosult együttes vetésterülete nem változott, így elsősorban arról van szó, hogy bizonyos arányeltolódás következett be az egyes kultúrák között.
A kukorica globális termelése minden eddigi rekordot megdöntött a 2016/17-es szezonban. Ugyan folyamatosan nő a globális igény, éves átlagban mintegy 30 millió tonnával, a termelés ezzel egyelőre lépést tart. Tavaly nyártól idén május végéig nyomott, hektikusabb áringadozások nélküli volt a piac, ezt követően viszont az időjárási szélsőségek miatt hirtelen kilőttek az árak, ami kitartott július végéig, mivel azonban mára úgy tűnik, bőven lesz kukorica a piacon, nem igazán érdemes tartalékolni. Ugyan a globális termés mostani tudásunk szerint nem dönti meg 2016/17-es rekordot, de nem is marad el sokkal attól, noha az USA-ban 4%-kal kevesebb kukorica várható az idén, viszont Brazíliában 23% a növekedés. Európában az új, 2019/20-as szezonban számottevő visszaesés valószínűsíthető a takarmányozási fölhasználásban, részben emiatt a készletek előreláthatóan stagnálnak. Ukrajnában 2% lehet a növekedés a tavalyi terméshez viszonyítva (és folyamatosan növekvő trendnek vagyunk tanúi), az EU-ban összességében 3%-kal teremhet több, ezen belül Románia stagnál, Olaszországban 4%-kal kevesebb, Franciaországban 1%-kal nagyobb terméssel számolhatunk. Általánosságban igaz, hogy DK-Európában jobb lesz, ÉNY-Európában rosszabb a termés az utolsó öt éves átlaghoz képest, sőt a napraforgónál is hasonló a helyzet.
Az EU kukoricaimportjának több mint 60%-a Ukrajnából érkezett a 2018/19-es szezonban. Az ukrán kukoricaexport folyamatosan nő kisebb nagyobb ingadozásokkal, és várhatóan ez a tendencia nem fog változni. Az USA kukorica nincs jelen az uniós piacon, hiszen az EU-ba való belépéshez 10%-os büntetővámot kell fizetni. Az argentin kukorica esetében – az EU-MERCOSUR megállapodás nyomán – viszont idővel megszűnnek az export-büntetővámok az EU irányába, és így a termény versenyképesebb lesz Európában.
Ha lesz Brexit és a „no deal” forgatókönyv érvényesül, akkor az az állattenyésztési ágazatokon, különösen a baromfi-ágazaton keresztül visszahathat a kukorica-takarmánypiacra is, mivel nem lehet majd vám nélkül bejutni az Egyesült Királyságba, azaz mindaddig, míg az ágazatok nem találnak új piacokat, kisebb lehet a takarmányok és így kukorica iránti igény.
A szója piaca röviden úgy foglalható össze, hogy mivel az év hátralévő részében megcsappannak a tartalékok a világ növényiolajpiacán, ez a szóját is „húzza fölfelé”, viszont emiatt bőséges lesz a dara kínálata, viszonylag nyomott áron, ami a takarmányozásnál ugyan kedvező lehet, de a szójatermelőknél közömbösítheti a növényolaj-piaci konjunktúra kedvező hatását. És igen, az amerikai–kínai viszály itt is érezteti a hatását, az USAÁ-ban 19%-kal csökken az idei termés, ahogy a kínai import is 11%-kal visszaesett az idei év első hét hónapjában, amit persze részben az afrikai sertéspestis-járvány is magyaráz.
A Gabonakutató és a kalászosok – a siker titka (itt is) a jó minőségű fémzárolt vetőmag és termőhelyre adaptált technológia
Dr. Cseuz László (GK) a kalászos fajtakínálattal kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy a szegedi intézet mindig élen járt az ezekkel kapcsolatos innovációban. A Gabonakutató kalászos gabonafajta portfóliója a széles genetikai háttér következtében a magyarországi nemesítőházak kínálatának legsokszínűbbje. Minden felhasználási célra tudnak fajtákat kínálni a kiemelkedő terméspotenciállal rendelkező, intenzív tömegtermelés céljára javasolt búzafajtáktól (GK Szilárd, GK Arató), a legkényesebb minőségi igényeket is kielégítő javító fajtákon (GK Békés, GK Bakony) keresztül, a keksz- illetve ostyagyártás követelményeinek megfelelő búzák mellett az olcsón termeszthető betegség-ellenálló, kiváló minőségű és termőképességű malmi búzákig (GK Pilis, GK Ígéret, GK Bagó). Az idén két kiváló termőképességű és speciális beltartalmi minőséggel rendelkező új fajtájuk került föl a nemzeti fajtalistára, a GK Magvető és a GK Zete malmi búzák. Az első kiváló kenyérsütési minőséggel, a második speciális, elsősorban keksz- és ostyagyártáshoz szükséges minőséggel rendelkezik, és mint ilyen, újdonság a Gabonakutató portfóliójában. Durumbúza tekintetében a mind máig közkedvelt és prémium minősége miatt nagy területen termelt GK Bétadurhoz hasonló minőségű, de nagyobb termőképességű és kórtani szempontból is kiváló GK Julidur fajta termőterülete 2015 óta folyamatosan bővül.
A tritikálékról elmondta, hogy a szegedi fajták közül a GK Maros az első, a GK Szemes a második legnagyobb területen termesztett fajta hazánkban. Ez évben nyert elismerést a GK Temes fajta, ami extenzív viszonyok mellett is stabil, nagy termőképességű tritikálé. Őszi árpák közül újdonság a GK Aréna, kétsoros nagy termőképességű, környezeti stresszekkel szemben ellenálló. A tavaszi fajták mellett őszi zab is szerepel a GK portfóliójában, 2017-től a GK Arany magas fehérjetartalmú, kiváló télállóságú fajta is a termelőket szolgálja.
Dr. Somogyi Norbert (NAIK ZÖKO/SzTE MgK), Dr. Nagy Zoltán (GK), Dr. Palágyi Andrea (GK), Dr. Potori Norbert (NAIK AKI), Dr. Ács Katalin (GK), Dr. Cseuz László (GK)
[1] „CORNUCOPIA – Mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének fönntartható erősítése alternatív növények termesztésbe vételével és/vagy új, nagy hozzáadott-értéket képviselő termékek fejlesztésével” c. HUSRB/1602/41/0214 Magyarország-Szerbia határon átnyúló együttműködési projekt
Bruttó ár, mely tartalmazza az ÁFÁ-t és a szállítási költséget.
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma:
H-EN-I-1064/2013
