3,02 t/ha-os országos termésátlag, aminek legfőbb alapja a termelők által alkalmazott intenzív termesztéstechnológia és szakmai tudás.
A kiemelkedő terméshozam egyik kulcsfontosságú eleme az adott termőhelynek és termesztési körülményeknek leginkább megfelelő és kiváló terméspotenciállal rendelkező hibrid kiválasztása. Emellett további eszköz a kimagasló terméseredmény növelésére az egyes növényvédelmi technológiai elemek ok- és célszerű használata is, mint például növényvédelmi oldalról olyan gombaölő szer alkalmazása, amely a kórokozók elleni védelmen túl élettani, juvenilizáló és termésnövelő hatással is rendelkezik.
Hazánkban a napraforgó vetésterülete 2010-től egészen 2017-ig szinte folyamatosan emelkedett, melynek hátterében a piaci kereslet mellett a napraforgó genetikai és technológiai előrehaladása áll (1. ábra).
![](https://agroforum.hu/assets/uploads/2021/10/ACSNE-A-1600x714.jpg)
Forrás: Vetőmag Szövetség
A nemesítésnek köszönhetően a napraforgó hibridek terméspotenciálja és betegségek elleni ellenállósága is folyamatosan javult. A gyomirtószer-ellenálló hibridek kifejlesztésének köszönhetően az új genetika magával hozta a technológiai változást is. Az előbb említett genetikai és technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre több termelő fogott bele napraforgó-termesztésbe, illetve növelte a napraforgó vetésterületét, ezáltal a napraforgó sikeresen és jövedelmezően termeszthető növénnyé, vagyis az elmúlt évek sikernövényévé vált.
Volt szerencsém elkísérni Dr. Békési Pált a napraforgó betegségeinek előrejelzéséhez végzett területi bejárásán, ahol arról beszélgettünk, hogy az elmúlt három-négy évben bizonyos kórokozók szinte teljesen visszaszorultak. Békési Pál megosztotta velem feltételezését, hogy e kedvező állapot kialakulásának (egészséges napraforgó állomány) valószínűleg két oka van: az első a nemesítésnek köszönhető, hisz a napraforgó hibridek egyre ellenállóbbakká válnak a betegségekkel szemben, második a gombaölő szeres védekezések hatékonyságának, valamint a termelők védekezési hajlandóságának növekedése. Békési Pál kiváncsivá tett, éppen ezért összehasonlítottam az elmúlt 15 év adatait (1. táblázat).
![](https://agroforum.hu/assets/uploads/2021/10/ACSNE-T1.jpg)
Az adatokat áttekintve láthatjuk, hogy a fungiciddel kezelt területek aránya a teljes napraforgó vetésterülethez képest igen változatos képet mutat, hiszen az időjárás nagy mértékben befolyásolja a termelőket, hiszen, ha száraz a nyár, akkor hajlamosabbak elhagyni a gombaölő szeres kezelést, míg a csapadékosabb időjárás esetén a védekezési hajlandóság is nagyobb. 2013-ig csak 35% volt a gombaölő szerrel kezelt terület, majd 2014-től ez az arány megugrik, és majdnem eléri az 50%-ot. (A táblázatban az alacsony védekezési hajlandóságú éveket piros, a jó védekezési hajlandóságú éveket zöld színnel jelöltük.) Ez a 2014-től bekövetkező és tovább folytatódó folyamat – úgy tűnik – néhány év alatt minőségi változást hozott – csökkentette az áttelelt fertőzőanyag tömegét és országos szinten csökkent a fertőzési nyomás.
Véleményem szerint a nagyobb védekezési hajlandósághoz a napraforgó magas jövedelmezősége is hozzájárulhatott. Idén sajnos csökkent a napraforgó felvásárlási ára, így a jövedelmezősége is romlott, érthető, hogy a termelők próbálják visszaszorítani a kiadásokat, ezért lehetséges, hogy 2019-ben ismét csökkent a fungiciddel kezelt terület aránya. Azonban az adatok tanúsága szerint a napraforgó betegségek visszaszorulásának hátterében az elvégzett gombölő szeres védekezés áll, hiszen a fungicidek nemcsak a kijuttatás évében védik meg a napraforgót a betegségektől, de hosszútávon is élvezhetjük jótékony hatását az áttelelő fertőzési forrás csökkentése által. Továbbá bizonyos fungicidek a hatékony gombaölő hatásuk mellett élettani előnyöket (zöldítő hatás) is biztosítanak, melynek köszönhetően maximalizálható a napraforgótermés minősége és mennyisége. Fontos azonban még kiemelni a gyomirtást is, hiszen amellett, hogy egy hatékony gyomirtás-technológiával termést menthetünk meg, a területen előforduló egyes gyomfajok (például a parlagfű) több gombabetegségnek is a gazdanövénye, így a gyomnövények kiiktatásával csökkenthetjük a fertőzési esélyt. Ezért úgy gondolom, hogy az egészséges és gyommentesebb napraforgó állományok létrejöttében a megnövekedett gombaölő szeres védekezési hajlandóság mellett a herbicid-toleráns napraforgók megjelenése és elterjedése is hozzájárult.
*
Összegezve: jól megválasztott és megfelelő időben elvégzett gombaölő szeres védekezés nemcsak rövid, de hosszútávon is kifizetődő, hiszen könnyebb megbirkózni egy gyengébb fertőzéssel, mint egy járvánnyal. Az elmúlt évek során kialakult kedvező állapot, az egészséges növényállományok megőrzése közös cél és feladat, melyet egy jól megtervezett és időzített növényvédelmi technológiával hatékonyan fenntarthatunk.