Ismét egy küzdelmes év a szőlőben. Beszámoló  

A rendezvényen a szakmai előadást követő szabadföldi bemutatón a közreműködő cégek növényvédelmi és tápanyag-ellátási technológiai ajánlásait ismerhették meg a résztvevők.

Dula Bencéné egy „keserédes” évjárat növényvédelmi tanulságaival szembesítette a résztvevőket. Volt miből okulni…

Egy „keserédes” évjárat tanulságai címmel Dr. Dula Bencéné növényvédelmi mikológus és ismert szőlőtermelő tekintette át a szőlő ez évi eddigi általános és növénykórtani helyzetét. A jelzőt a 100. születésnapját a közelmúltban betöltött Dr. Bálint Györgynek egy könyve címéből kölcsönözte – megemlékezve a köztiszteletben álló szerző küzdelmes, de gazdag életútjáról, egyben a jelenlévők nevében is köszöntve őt –, s utalva a szőlőtermesztők évről évre folytatott, de más okok miatt küzdelmes munkájára.

Az általános helyzethez és a szőlészet-borászat keserédes voltához kapcsolódva előbb az idén bevezetett zöldszüreti támogatás kérdéséről szólt. Mint mondta, kivágási, telepítési, újratelepítési, borlepárlási támogatás már ismert a hazai szőlőtermesztésben, de zöldszüreti támogatás még nem. Igazolt termés nélküli szüret után járó támogatásra eddig még nem volt példa. Hozzátette, megérti azokat a többnyire elkeseredett termelőket, akik éltek ezzel a lehetőséggel, mert nagyon sokszor nagyon keveset fizetnek a termésért, de alapvetően nem tud egyetérteni vele. Véleménye szerint ez egy szűk termelői körnek kedvező, jól hangzó látszatintézkedés. A szőlőágazat egyre súlyosbodó gondjait nem így kellene orvosolni, a hazai termelők nagyobb megbecsülést és védelmet érdemelnének, mindenekelőtt tisztességes árat a nehezen megtermelt szőlőjükért. Az idei év kedvezőtlen időjárása és a betegségek járványos előfordulása sok termelőnek már „fekete szüretet” okozott.

Összesen 5625 hektárra adtak be támogatási kérelmet a zöldszüret kapcsán, a legnagyobb területtel a Kunsági, a Mátrai és a Tokaji borvidékről, ez utóbbi különösen is elgondolkodtató, tette hozzá. Az is meglepő, hogy leginkább fehérbor fajtákra, főként az utóbbi években telepített ún. sláger fajtákra.

Mogyoródon ez évben a szőlőlisztharmat volt a domináns

Ezt hozta eddig az idei év

Az előadó emlékeztetett a betegségek, a járványok kialakulását befolyásoló tényezőkre (az időjárás, a kórokozó és maga a szőlőnövény), amelyeket kiegészített egy negyedikkel, az emberi tevékenységgel, ami az időjárásra nem, de a másik kettőre jelentős hatással van.

Az időjárás alakulására – mind az aktuális, mind a sokéves átlagok esetében – nem országos, hanem egri meteorológiai megfigyelési adatok alapján tekintett vissza. Az idei évjárat kezdetét „valódi” tél jellemezte, amit a sokéves átlagnál melegebb február és március követett. Áprilisban szokásos mennyiségű eső hullott, de a hónap hűvösebb volt, ami májusban még fokozódott: a hőmérsékleti átlag 4,07 ^oC-kal maradt el, ami ráadásul jóval 100 mm feletti, sok csapadékkal járt együtt. Ennek nyomán a szőlő lassan fejlődött és az ültetvények igen heterogén képet mutattak. Az eddigi legmelegebbnek bizonyult és bőven csapadékos június erőteljes hajtásnövekedést, de a viharok és jégverés miatt sok helyen súlyos károkat is hozott magával. Kritikus növényvédelmi helyzet alakult ki, a peronoszpóra és a lisztharmat együttesen lépett fel, és sok helyen nem várt, súlyos peronoszpóra fürtkártétel következett be. Július elején hideg-, később melegrekordok jelezték az időjárás szélsőségeit. A sok csapadékos nap jelentősen akadályozta a növényvédelmi munkák idejében történő végrehajtását.

Egerben, 2019-ben a szőlőlisztharmat aszkospórás fertőzésből eredő primer tüneteit május 12-én, a peronoszpóra első foltjait levélen június 3-án, míg a fürtökön mindkét betegséget június 22-én észlelték először. Számos felvételen szemléltette az említett betegségek fertőzöttségi fokozatait, a jól ismert és a szokásostól eltérő tüneteit is. A kialakult helyzetben mindenki védekezett, de sok esetben az eredményesség csalóka, hamis képet mutatott; ugyanis a peronoszpóra elleni lombvédelem sok helyen sikeres volt, de a fürtök mégis a járvány áldozatai lettek.

A peronoszpóra fertőzésdinamikájának alakulása az egri Békési dűlőben lévő kísérleti terület kezeletlen parcelláin azt mutatta, hogy betegség gyakorisági %-a a levélen kisbogyó-zöldborsó nagyságú bogyó állapotban mért 15%-ról fürtzáródás idejére 100% lett, és a betegség súlyosságát kifejező F% is ugyanezt az értéket érte el. A fürtökön mért gyakorisági % fürtzáródáskor és zsendülés kezdeté 25%, míg az F% értéke megközelítette az 50%-ot.

A peronoszpórajárványnak és a súlyos fürtkároknak több oka is volt. A folyamatos esők, a növény tartós vízborítottsága és a szállított fertőző anyag jelenléte a szőlő legfogékonyabb fenológiai fázisában alkotott „hatásos együttállása” gyors lefolyású járványhoz vezetett. Az elhagyott, műveletlen szőlők jó táptalajául szolgáltak a kórokozó életben maradásának és folyamatos továbbfertőzésének. Emellett sajnos, védekezési és technológiai hibák is előfordultak, mindenekelőtt a sok csapadék és a felázott talaj miatti megkésett permetezések révén. Hiba volt a nem elegendő lémennyiség használata vagy a minden második sor permetezése, de ugyanígy a nem megfelelő szer, ill. dózis megválasztása is. Sok termesztőt megtévesztett a kevesebb levéltünet, s nem fordítottak kellő figyelmet a fürtök ellenőrzésére. De feltehető a kérdés: vajon minden esetben helyes tanácsot adtak-e a szaktanácsadók, akik a termelőt segítik a döntéseikben? Vajon mennyire ismerték fel a helyzet kritikus voltát?

A szőlőlisztharmat is súlyosan fertőzött, igazolta, hogy a kórokozó csapadékos viszonyok között is jól érzi magát. Annyira súlyos gondot mégsem jelentett, mert 1./ ellene kiváló hatású, megbízható készítmények állnak rendelkezésre (amelyeket az elmúlt években megtanultunk helyesen használni), 2./ vagy csak azért, mert a peronoszpóra nem hagyott elegendő teret neki.

Szólt az utóbbi években már-már legyőzhetetlen ellenségnek tekintett feketerothadás betegségről is, amely mindenekelőtt a biotermesztésben terjed a korlátozott fungicidhasználat miatt, de kedvező számára a sorközök füvesítése és a gépi betakarítás is; utóbbi esetben, mivel a beteg fürtrészek a tőkén maradnak. Terjedését segíti továbbá a venyigezúzalék sorközökben hagyása a talaj felszínén, a hatóanyag-kivonásokkal egyre szűkülő fungicid választék, s az elhanyagolt, műveletlenül hagyott szőlők nagy száma. Sajnos a peronoszpóra-rezisztens és az ún. innovatív (lisztharmat és peronoszpóra ellenálló) fajták sokkal nagyobb fogékonyságot mutatnak e betegség iránt.

Hogy mit tehetünk ellene? 1./ Elsősorban a fertőző anyag (az inokulum) felhalmozódását kell megelőzni a szőlőtáblában! 2./ Lehetőség szerint ki kell iktatni a kockázatnövelő tényezőket. 3./ Csak ez után mérlegelhetjük a kémiai védelem esélyeit.

A sok májusi csapadék és a tőke fás és zöld részeinek tartós vízborítottsága miatt a rendkívülinek tekintett évjáratban szokatlan betegségek is megjelentek. Ilyen volt pl. az Elsinoë ampelina gomba által előidézett szőlőantraknózis, vagy a fomopsziszos betegség, amelynek kórokozója (Phomopsis viticola) szaprofita módon a metszési csonkokon jelen van az ültetvényekben, és csapadékos években az egyéves hajtásokat hamar képes megfertőzni.

Mondandóját akként összegezte, hogy kritikus növényegészségügyi helyzet jellemezte a szőlőtermesztést az idén, s az elkövetett hibák nem voltak korrigálhatók. A jövőre nézve számos tanulságot vonhatunk le belőlük az eredményesebb védekezés érdekében. A rendezvény idején (augusztus eleje) még nincs vége az évnek, mert a szürkerothadás még súlyos veszélyt jelenthet az idei termésre!

A mogyoródi szőlő rendezvény ma már „pirosbetűs beírás” a naptárban. A távolmaradás nem igazolható!

A demonstrációs kísérlet

A Mogyoródi Hegyközség szőlőterületén beállított demonstrációs szőlővédelmi kísérletben a BASF Hungária Kft., a Bayer CropScience, a Belchim Crop Protection Hungary Kft., a CORTEVA Agriscience Hungary Kft., a Magyar Kwizda Kft., a Nufarm Hungária Kft., a Sumi Agro Hungary Kft., a Syngenta Kft., a Huminisz Kft., a Malagrow Kft, a Pro-Feed Kft. és a Yara Hungária Kft. növényvédelmi és tápanyag-ellátási technológiai ajánlásai képezték a kísérleti kezeléseket.

Az egyes függöny művelésmódú Kékfrankos ültetvényben 1 hektáros parcellákon a felsorolt cégek ajánlott védekezési technológiáját és az üzem két technológiai változatát hajtották végre, kétféle (egy ún. takart + egy spontán) kontrollal együtt.

A mogyoródi kísérleti téren is több csapadék hullott idén, mint a korábbi évben, de nem olyan sok, mint az egri borvidéken. 2019-ben augusztus elejéig 278 mm, ebből a vegetációs időben (április 1-jétől) 44 csapadékos napon 252 mm esett. A legtöbb május folyamán, majd június második dekádjában, és júliusban több alkalommal. A napi átlaghőmérséklet, mint országosan is, június közepén és július elején ért el kiemelkedő értékeket. A meteorológiai állomás mérési adatai szerint az ökológiai körülmények elsősorban a lisztharmatnak, de számos esetben a peronoszpórának és a feketerothadásnak is kedveztek.

Az értékeléseket ez évben is Dr. Dula Bencéné végezte, három alkalommal: 1./ kisbogyó-zöldborsó nagyságú bogyó állapot (június 26.), 2./ fürtzáródáskor (július 10.) és 3./ zsendülés kezdetén (augusztus 1.). A bonitálások során érdemben a szőlőlisztharmat és a szőlőperonoszpóra fertőzöttségét lehetett értékelni. Meggyőző képeken szemléltette a kezeletlen takart kontroll parcellák növényein kialakult súlyos tüneteket. A lisztharmat levélfertőzöttség gyakorisági %-a (Gy%) már a fürtzáródásra elérte a 100%-ot, a fertőzés erőssége (F%) a fürtzáródáskor 75%, a zsendülés kezdetén pedig 80% volt. A fürtfertőzöttség gyakorisága szintén 100%-ot ért el, míg a fertőzés erőssége fürtzáródáskor 34%, zsendüléskor 78%-osnak bizonyult.

A peronoszpóra levélfertőzöttség mértéke kissé lassabban épült fel: a fürtzáródás előtt mért 53%-os gyakoriság a zsendülésre 95%-ra növekedett, ugyanezen időpontokban a fertőzöttség súlyossága (F érték) 17, ill. 33%-os volt. A fürtök peronoszpórás megbetegedése a lisztharmaté alatt maradt. A fürtzáródás előtti 19%-os gyakoriság a zsendülés idejére 36% lett, míg a fertőzöttség mértéke 5%-ról 11%-ra emelkedett.

A bemutató főszervezője és karmestere Erdész Ferenc

A bemutató területen az említett cégek szaktanácsadói, területi képviselői Erdész Ferencnek, a Kamara megyei szervezete elnökének moderálásával a parcellákon röviden ismertették az alkalmazott technológia lényegét, annak előnyeit, a felhasználás, a kijuttatás fontosabb szempontjait.

Az idén már a drónok sem maradtak ki a programból

Ezt követően a Bene Lajos, az Agro-Way Kft. tulajdonosa és egy munkatársa bemutatóval egybekötött ismertetést tartott a drónok szőlőtermesztésben való alkalmazásának lehetőségéről.