Jól termeszthető vagy jól eladható legyen a kajszifajta?

Jól termeszthető vagy jól eladható legyen a kajszifajta?

Agrofórum Online

Az őszi telepítési szezon beköszöntével talán nem haszontalan, ha a kajszi fajtaválasztásának szempontjairól beszélünk egy kicsit.

A piaci kereslet miatt úgy néz ki, hogy töretlen a telepítési kedv hazánkban kajsziból, egyre több ültetvény létesül. Nagy kérdés azonban, hogy milyen fajtákat érdemes telepíteni. A címben feltett kérdésre a kézenfekvő válasz, hogy mindkettő. Legyen jól termeszthető és jól eladható is a fajta. Ez azonban nem mindig jár együtt, és ez megnehezíti a döntést. Sok más hasznos információ és gondolat mellett, talán ez volt az egyik legfontosabb tanulsága az idei nyár hazai kajszis rendezvényeinek.

A fajtaválasztás szempontjai szerteágazók

Lothar Wurm, aki Ausztriából érkezett a tordasi rendezvényre, saját országa példáját említve elmondta, hogy 20-25 évvel ezelőtt náluk sok gazda a jó termeszthetőséget tekintette elsődleges szempontnak az eladhatóság rovására, és nagy területeken elültettek olyan fajtákat, mint például a ’Goldrich’, ami szerinte hiba volt. A ’Goldrich’ (amit egyébként ’Sungiant’ és ’Jumbo Cot’ néven is forgalmaznak a faiskolák) nagy biztonsággal termeszthető a legtöbb kajszitermesztő vidéken. El is terjedt sokfelé, nálunk is. Fája egészséges, többféle alanyon is jól érzi magát, szép, egységes állomány nevelhető belőle.

Annak ellenére, hogy önmeddő és korán virágzik, jó fajtatársítással rendszeresen és bőven terem. A gyümölcsminősége azonban nem a legkiválóbb. Érési idejében sokkal jobb ízű, tetszetősebb gyümölcsű fajták vannak, amik azonban igényesebbek, érzékenyebbek a betegségekre, nagyobb gondosságot igényelnek. Hasonló a helyzet a ’Goldrich’ mutánsaként keletkezett ’Zebra’ fajtával, csak az később érik. Lothar Wurm szerint, ha meg akarjuk tartani a vásárlóinkat, csak kiváló minőségű, sőt különleges fajtákat szabad termeszteni, felvállalva a termesztési nehézségeket is. Tökéletes fajta egyébként nincs, ezt régóta tudjuk. A gazdának sokféle szempontot mérlegelve, minél több információt begyűjtve kell dönteni a telepítendő fajtákról. A környezeti feltételek változása, új károsítók megjelenése, a művelési rendszerek átalakulása egy-egy fajtánál korábban nem tapasztalt problémákat hozhat a felszínre.

Éppen az előbb említett ’Goldrich’ és ’Zebra’ fajtákról mondta el Szabó Zoltán, a Fairfruit kutatási igazgatója a szakmai rendezvényeken, hogy az utóbbi években a gondos integrált növényvédelem ellenére is helyenként besüppedt barna foltok jelennek meg a gyümölcseiken. Ennek pontos okát nem tudják. Egyesek a Pseudomonas syringae baktérium fertőzés tünetének tartják, mások élettani betegségnek gondolják. Ausztriában tehát elsősorban a piaci igényeket figyelembe véve alakul át a kajszi fajtahasználata. Lothar Wurm szerint ígéretes fajták az ottani ültetvények számára a ’Bergeval’, a ’Vertige’, a ’Bergarouge’, a ’Liza’, a ’Frisson,’ a ’Congat’ és a ’Digat’ (1. kép). Ezek mellett még hosszú távon megmarad számos hagyományos fajta is, mint például a ’Bergeron’, és kiváló íze miatt továbbra is keresik az ’Ungarische Beste’ fajtát, ami a mi ’Gönci magyar kajszi’ fajtánknak felel meg.

1. kép A ’Bergeval’ fajta Ausztriában jól bevált

Angelo Minguzzi magánnemesítő Olaszországból érkezett, és Tordason élményszerűen számolt be több mint 30 éves munkájának eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy a piacon nagy a verseny, különlegeset kell alkotni, csak úgy lehetünk versenyképesek. Nagy hibának tartja, hogy az utóbbi évtizedek során az új gyümölcsfajták nemesítése során háttérbe szorult a jó íz. Munkája során arra törekszik, hogy az új fajták legyenek jó ízűek is, amellett természetesen, hogy tetszetősek, jó húsállományúak és minden szempontból kielégítik a piaci igényeket. Legújabb kajszifajtái közül az ’Albinova’-t ajánlotta kipróbálásra. Ennek íze a ’Reale de Imola’ fajtáéval vetekszik, ami Olaszországban az egyik legjobb ízű helyi tájfajta. Az viszont nagyon puha húsú, távoli piacokra nehezen szállítható. Az ’Albinova’ érésmenete lassúbb, szupermarketek számára is szállítható a középérési szezonban. A fajta öntermékenyülő, ami biztosítja rendszeres terméshozást azokban az években is, amikor rossz az időjárás virágzáskor.

Ezzel elő is került egy régi szakmai vita, mégpedig, hogy öntermékenyülő vagy önmeddő fajtákat ültessünk? Az újonnan piacra kerülő fajták között nagyon sok az önmeddő. Ezek csak gondos fajtatársítással teremnek, és biztosítani kell a pollenátvitelt virágzáskor, házi méhcsaládok kihelyezésével, vadméhek meghonosításával. Az önmeddőkhöz javasolt pollenadó fajták nem minden termőhelyen válnak be, mert a speciális környezeti adottságok miatt nem egyszerre virágoznak. Jó példa erre a ’Pinkcot’ és a ’Big Red’ fajták, amiket a forgalmazó cég javasolt egymás mellé, de az évek többségében a Balaton déli partvidékén lévő dombvidékeken nem egyszerre nyílnak a virágaik. Az öntermékenyülő fajtákkal szemben az a fő ellenérv, hogy rendszeresen túlkötődnek és nagyon sokba kerül a gyümölcsritkítás az ültetvényben.

A vita az öntermékenyülők javára látszik eldőlni. Főképpen azért, mert az időjárási szélsőségek gyakoribbá válásával a rendszeres terméshozás mindennél fontosabbá vált, és azt ezek a fajták biztosítják. A gyümölcsritkítást pedig meg kell oldani. A kérdést egyébként a francia International Plant Selection (IPS) már régen rövidre zárta, szinte kizárólag öntermékenyülő fajtákat forgalmaznak. A tordasi szakmai napon Edwige Remy mutatta be a Carmingo sorozatot, amit ez a cég forgalmaz. A ’Medalis’ kivételével mindegyik fajtájuk öntermékenyülő. A korai fajtáik Pri-, a középidőben érők Med-, a későiek pedig Far- előtagot viselnek a nevükben. Magyarországi ültetvényekben is kezdenek elterjedni. Több helyen ültették a ’Pricia’, a ’Mediabel’, a ’Faralia’ és ’Farbaly’ fajtákat, és kedvező tapasztalatok vannak róluk. A sorozat többi tagja is kipróbálás alatt áll hazánkban.

Hazánkban jelenleg csak a NAIK Ceglédi Kutató Állomásán folyik kajszi nemesítés. Mendel Ákos mutatta be munkájuk legújabb eredményei közül a ’Ceglédi zamatos’ és a ’Ceglédi bájos’ fajtákat (2-3. kép). Hangsúlyozta, hogy a szelekciónál elsődleges szempontnak tekintik a kiváló ízt. A hagyományos magyar fajtáknak is ez a legfőbb erősségük, és ők ezt a hagyományt kívánják tovább vinni. Mindkét fajta öntermékenyülő. A ’Ceglédi zamatos’ érik előbb, július elején. Vírusra kissé érzékeny, a monília nem fertőzi. A ’Ceglédi bájos’ gyümölcsei a ’Gönci magyar kajszi’ után két héttel érnek. Feltörő habitusú fája jól kezelhető. Moníliás betegséggel szemben toleráns. Késői virágzása miatt a tavaszi fagyok kevéssé veszélyeztetik. Mindkét fajta gyümölcsei friss piacra és feldolgozásra is kiválóan alkalmasak.

2. kép A ’Ceglédi zamatos’ fajta gyümölcse

3. kép A ’Ceglédi bájos’ fajta Cegléden a NAIK fajtabemutatóján

Vírusrezisztens kajszi fajták nemesítése

Világszerte egyre nagyobb probléma az ültetvényekben a különböző betegségek terjedése. A gombás és baktériumos betegségek elleni védekezés gondos technológiával és precíz növényvédelemmel oldható meg. Ezekkel szemben teljesen ellenálló kajszifajták nincsenek. Vannak olyanok, amelyek kevésbé érzékenyek, a telepítésnél érdemes ezeket előnyben részesíteni. A vírusokkal más a helyzet. Növényvédelmi technológia nincs ellenük. Hosszútávon a megoldást itt a vírusrezisztens fajták jelenthetik. A csonthéjas gyümölcsfajokat, így a kajszit is elsősorban a Plum pox vírus fertőzi, ami a kajszifákon a kajszi himlő betegséget okozza.

A fajon belül megvannak a genetikai forrásai a vírussal szembeni ellenálló képességnek, és a nemesítők ezt már elég régóta elkezdték felhasználni a nemesítési programokban, aminek eredményeképpen szép számmal vannak ma már vírusrezisztens kajszifajták. A Plum pox vírus nem pusztítja ki a fákat, csak legyengíti azokat, és nagymértékben rontja a gyümölcsminőséget. Néhány évtizeddel ezelőtt több helyen is elkezdődött párhuzamosan a vírusrezisztens kajszifajták nemesítése. Csehországban Boris Krska és munkatársai foglalkoztak ezzel. Nemesítési programjuk eredménye egy fajtasorozat, amelyek közül az ’Adriana’, a ’Betinka’ és a ’Candela’ hazánkban is kipróbálás alatt állnak kísérleti ültetvényekben (4. kép).

4. kép A ’Candela’ cseh nemesítésű vírusrezisztens fajta

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy sajnos gombás és baktériumos betegségekre eléggé fogékonyak. Emellett mindegyik önmeddő, pollenadó fajtát igényel. Hazánkban Pedryc Andrzej és munkatársai állították elő a Cor… sorozatot (’Corred’, ’Corfirm’, ’Corlate’), amelynek tagjai szintén ellenállók a vírussal szemben. A külföldi fajták között is egyre több vírussal szemben ellenálló fajtát találunk, mint például a ’Harlayne’, a ’Kuresia’, a ’Farbaly’ vagy a ’Lido’. Vannak gyümölcstermesztő cégek, amelyek az új ültetvényeikbe már csak vírusrezisztens fajtákat telepítenek, és fokozatosan fölszámolják a vírusérzékeny fajtákból álló parcellákat.

Hazai kajszifajta-használat

A legutóbbi 20 évben jelentősen átalakult a kajszi fajtahasználata a magyarországi ültetvényekben. Míg korábban főként csak hazai nemesítésű, vagy a mi termesztő körzeteinkben szelektált fajtákat ültettek, ma már túlsúlyban vannak a külföldi fajták. A szakmai szervezetek adatai szerint több mint 50 fajta került eltelepítésre az árutermelő kajsziültetvényekben az elmúlt évek során. A szüreti szezon meghosszabbodott. A legkorábbi fajták már június első napjaiban érnek, és augusztus végéig tart a szezon, sőt vannak már szeptemberben érő fajták is.

A gazdáknak maguknak kell eldönteni, hogy milyen fajtákat ültessenek. Az ő termőhelyi adottságaiknak és piacuknak melyek felelnek meg a legjobban. A döntések meghozatalához széleskörű információgyűjtésre van szükség. Ez az oka annak, hogy évek óta töretlen az érdeklődés a kajszi fajtabemutatók és a kajszival kapcsolatos szakmai rendezvények iránt. Az sem ártana, ha egy-egy nagyobb termesztő körzet egyeztetne a nagyobb arányú telepítések előtt, és megpróbálnák összehangolni a várható árumennyiséget a piaci igényekkel. Ez persze nem könnyű, de akkor nem alakulna ki olyan helyzet, mint idén a Dunántúl déli részén, hogy már a ’Pinkcot’ fajta érésekor, június 20. körül bedugult a piac és lezuhantak az árak.

Fotó: A szerző felvételei

ARCHÍVUM
KERESÉS / SZŰRÉS
Kulcsszó vagy címrészlet
Dátum
Szerző
Csak az extra lapszámokban keressen