Talán nem véletlen, hogy egykor megszületett a gondolat: „A termőföldet nem örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön”
A termőtalaj, mint az olaj, jelentősen fogyóban van. Az elmúlt 40 évben a mezőgazdasági területek harmadát kellett kivonni a művelésből, mert annyira tönkrementek.
Egyre több megdöbbentő kutatási eredmény születik, amelyek azt igazolják, hogy a termőtalaj, amelyből elfogyasztott élelmiszereink származnak, az utolsó éveit éli. Eközben a Föld népessége egyre nő, több élelmiszerre van szükség, ám azok tápértéke a talaj mennyiségének csökkenése és minőségének romlása miatt drasztikusan csökken.
Vannak behatások, amelyek a talaj, a talaj felső termékeny rétegének erodálódását, fogyását, terméketlenné válását idézik elő. Ilyenek például a talajerózió, az elsavanyodás, az elszikesedés, a lemosódás, az elsivatagosodás.
A jelenlegi talajpusztulási folyamatokról készített felmérések azt mutatják, hogy éves szinten mintegy 75 milliárd tonna termőtalaj tűnik el a földfelszínről, amely pusztulási ütemmel számolva, mindösszesen 60 évig marad még termőképes talaj a Földön. Legrosszabb a helyzet a talaj pusztulása szempontjából Kínában, ahol 57-szer gyorsabban pusztulnak a talajok, mint ahogyan újratermelődnének. Európában ez az arány 17-szeres, Észak-Amerikában 10-szeres, Ausztráliában 5-szörös. (Forrás: DUBBO NSW, 27-28 october, 2010 CARBON FARMING CONFERENCE EXPO.)
A talajpusztulásnak egyik velejárója, hogy kevesebb ásványi anyag tud felszívódni a növényekbe, így azok terméseinek, gyökereinek egyre kevesebb lesz az ásványianyag- és tápanyagtartalma.
Az elsősorban a szántásra és rossz menedzsmentmódszerekre visszavezetett erózió révén fogyatkozó termőföld amúgy nem tűnik el: a levegőbe kerülve porviharok részévé válik, a vízbe jutva komplett folyók és tengeröblök élővilágát teszi tönkre.
Megfigyelhető, hogy a terméshozamok nem csökkennek. Ennek azonban megfizetjük az árát: a műtrágyaköltség a hozamra vetítve egyre magasabb.
A talaj, melyben alig pislákol a talajélet, pedig csak veszít termőképességéből, humusztartalmából.
A talaj termékenységének egyik legfontosabb tényezője a benne található szerves anyag, azaz a humusz mennyisége és minősége. A humusz tápanyagot szolgáltat, javítja a szerkezetet, valamint az ásványi alkotókkal együtt kolloidokat képez.
A Gödöllői Agrártudományi Egyetem (jelenleg SZIE) által végzett kutatás kimutatta, hogy a talaj termékenységének csökkenése miatt a takarmány- és élelmiszernövények ásványianyag-tartalma számottevően csökkent az elmúlt 30 év során. Ha 1975-öt vesszük 100 százaléknak, akkor például az árpa 2005-re 35,4%-os, a kukorica 31%-os, a burgonya mindössze 9,52%-os és a sárgarépa csupán csak 4%-os ásványianyag-tartalommal rendelkezett az 1975-ös értékekhez képest. (Búza esetében ez az érték 50% 1990-ben.) (1. ábra).
Forrás: dr. Máray Géza, GATE
1. ábra Takarmány- és élelmiszernövényeink ásványianyag-tartalma
A megoldások egyike, hogy tegyük újra élővé a termőtalajokat, hogy a nyüzsgő élet (gombák, baktériumok, ragadozó egysejtűek, fonálférgek, giliszták) zöme az élő növények gyökere köré tudjon újra szerveződni. A gyökércsúcson a növény a fotoszintézis során nyert energiából cukrok formájában adja le a felesleget a különféle mikrobák felé. Így a jó termőképességű talajhoz arra lenne szükség, hogy mindig legyen benne valamilyen kultúra, télen is.
Folyamatosan növeljük a termőtalajok szervesanyag-tartalmát, ha lehet szervestrágyázással, a szemtermésen kívüli valamennyi növényi részt (levél, szár, gyökér stb.) szétzúzást követően keverjük a talajba és NE vigyük el onnan ipari felhasználás (energiatermelés, papírgyártás) céljából, hiszen ezzel is folyamatosan merítjük ki a talajunkat, csökkentve azok tápanyagszolgáltató és vízmegtartó képességét stb. Mindennek hatékonyságát cellulózbontó talajbaktériumokkal tudjuk jelentősen megtámogatni.
A szántás a mikrobák gyökérkörüli életközösségét teljesen szétzilálja, összenyomja, a levegőkedvelő mikrobák levegőtlen helyre, a levegőtlen környezetben élők pedig a felszínre kerülnek. A gépek összetömörítik a talajt: szántásnál a megmozgatott föld alatt ugyanis egyes talajtípusoknál száraz, tömör talp alakul ki, amin nem sok esélye van egy átlagos haszonnövény vizet kutató gyökerének áthatolni.
Ezzel szemben a takarónövényes no-till művelésben a legfontosabb elem az, hogy a gazdálkodó figyelme nemcsak a növényre, hanem a talajra is fókuszál. A talajban ugyanis nem csupán a homok, az agyag, a víz és a térfogat harmadát-felét kitevő levegő a fontos, hanem a mikrobiális élet is. Utóbbi lesz az, amely elérhetővé teszi a növények számára a tápanyagokat, mikrotápanyagokat és sok esetben még a vizet is.
A hiányos mikrobiális élet visszapótlására ajánljuk a több, mint két évtizedes tapasztalattal bíró kiváló hazai talajoltó termékeket.
A termőtalaj felelősséget és tudást kíván mindenkitől, így az Agrárminisztérium szerint is fontos tudatosítani, hogy „a jövő agrár-generációjának formálása a talajnál kezdődik”.
Ezért az új, talajjal kapcsolatos ismeretek oktatásba történő beépítésének lépéseit tárgyalták a „Kincsünk a termőföld” III. szakmai kerekasztal” rendezvényen május végén.
Bruttó ár, mely tartalmazza az ÁFÁ-t és a szállítási költséget.
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma:
H-EN-I-1064/2013
