Lapszám cikkek

Hogyan lehetünk precíziósak?

Hogyan tudjuk a gyümölcstermesztésben a korszerű precíziós, távérzékelési, informatikai, digitális módszereket használni? Erre a kérdésre ad választ a szerző 3D elektronikus adatfelvételezés bemutatásán, valamint a távérzékelési módszerek és terepi spektroszkópia ismertetésén keresztül.

Könyvajánló. Talajnélküli zöldséghajtatás

A Talaj nélküli zöldséghajtatás c. könyv, amely közel húsz szakember munkája elsősorban árutermelő gazdaságoknak íródott, de segítséget nyújt a felsőfokú mezőgazdasági képzésben tanuló egyetemi és főiskolai hallgatóknak is a tananyag elsajátításában, a korszerű ismeretek megszerzésében.. Az első fejezet a vízkultúrás termesztés általános szabályait ismerteti. Második rész a vízkultúrás palántanevelést, a zöldség- és szamócatermesztés legkorszerűbb technológiai változatait mutatja be. Kitér a talaj nélküli termesztésben előforduló betegségek és kártevők elleni védelemre, a kedvezőtlen klímaviszonyokból eredő fiziológiai fejlődési rendellenességekre, továbbá a tápanyag-hiánytünetekre és megszüntetésükre.

Intelligens szemüveg és mezőgazdasági alkalmazása

A digitális technika és eszközei rohamosan terjednek a mindennapi életben, az ipari termelésben, de a mezőgazdaságban is. Hazánkban a digitális okos telefonok, televíziók és egyéb eszközök használata általánossá kezd válni. A digitális eszközök között az „intelligens szemüveg” új lehetőségeket nyit a mezőgazdasági gépgyártásban, a gépértékesítésben a gépek üzemeltetésében és az oktatásban.

A görög- és sárgadinnye termesztésünk helyzete 2018-ban

A tavalyi évet jellemző elhúzódó tavaszkezdet és a hirtelen érkezett felmelegedés számos nehézség elé állította a dinnyetermesztőket. A 2018-as dinnyeszezont elemző írás kitér az ültetésre, az oltott palánta használatára, a felvásárlói árak alakulására, a növényvédelmi kihívásokra és a munkaerőhiány problémájára is.

Egész évben kiskert

Kukoricavetés – globális helyzetkép

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) már február végén közzétette a 2019/2020. gazdasági évi kukoricatermést adó globális területi adatokat. Ezek a számok azonban akár még jelentősen módosulhatnak tekintettel arra, hogy az északi féltekén épphogy elkezdődött a kukorica vetése a cikk írásának az idején. A 195 millió hektárra jelzett terület közel 1 százalékkal haladná meg az egy évvel korábbit. Az elemzők a világ kukoricatermését a három évvel korábbi rekord mennyiség körülire, 1125 millió tonnára becsülték a következő gazdasági évre, amely 7 millió tonnával lenne több a folyó szezon kibocsátásánál.

Szármaradványok bontása mikrobiális készítményekkel

Mikrobiális készítmények segítségével a forgatásos és a forgatás nélküli talajművelés során is biztosítani lehet az amúgy jelentős tápelem-tartalommal rendelkező szár- és gyökérmaradványok megfelelő mértékű lebontását, így azok tápanyagai a következő növénykultúra számára felvehetővé válnak, javul a talajszerkezet, valamint a szármaradványok elbontásával jelentősen csökken az azokon élő, talajból fertőző kórokozók és kártevők mennyisége.

Gazdálkodj jogosan. A szomszédjogok gyakorlásának egyes kérdései a mezőgazdaságban

A szomszédjogok azok a jogi határok, amelyek között a szomszédok az egymás tulajdonosi érdekkörébe való szükségszerű behatásokat tűrni kötelesek. A növényzettel és az állattartással kapcsolatos zavaró hatásokról, valamint a közös határral kapcsolatos szomszédjogi kérdésekről olvashatnak ebben a hónapban a jogi rovatban.

A világ élelmiszertermelésének kétharmada függ a méhek beporzásától

A „beporzók évének” nyilvánította a 2019-es évet Nagy István agrárminiszter, amellyel többek között a tömeges méhpusztulásra hívja fel a figyelmet a szaktárca. Az Agrármarketing Centrum már több ízben kampányolt a mézfogyasztás ösztönzéséért, de Giczi Gergely ügyvezető-helyettes szerint legalább ennyire fontos, hogy a szorgos és hasznos rovarokat megóvják a pusztulástól, hogy azok betölthessék nélkülözhetetlen szerepüket az ökoszisztémában.

Értékünk: a magyar növénynemesítés…

A jubileumi XXV. Növénynemesítési Tudományos Napokon a plenáris üléseket követően hat szekcióban, összesen 36 színvonalas előadásban fogalmazták meg az előadók a hazai növénynemesítésben elért eredményeket. A kutatók, a munkaközösségek rendkívül széles skálán mutatták be a tudományterület sokszínűségét, a digitalizáció, a társtudományok és új irányzatok, diszciplínák megjelenését, a növénynemesítésben zajló paradigmaváltás egyes elemeit.