A tavasz utolsó napjainak egyikén, immár 26. alkalommal megtartott debreceni búzatanácskozáson – ahol e szent növény tápanyag-ellátását állították a figyelem középpontjába – Pepó Péter professzor úr invitálásának köszönhetően a fenti címmel lehetőség nyílt legfontosabb kalászos gabonánk trágyázási kutatásainak gazdag intézeti eredménysorából felvillantani néhányat.
Amikor 1955-ben Krámer Mihály megtervezte, majd még az év őszén elindította kétévenkénti váltással kukoricát és búzát nevelő, parcella szerint minden évben pontosan ugyanoda visszakerülő trágyázási tartamkísérletét Martonvásáron (az 1. képen a középső, szélesebb elválasztó sávtól jobbra látható 12 blokkban), bizonyára soha nem gondolt arra, hogy az ekkortól országszerte tucatszámra induló ilyen jellegű vizsgálatokból napjainkra az övével együtt csak néhány marad mutatóba. Az pedig végképp fel sem sejlhetett a közülünk már 1985-ben eltávozott szellemi szülőatyában, hogy a 4 éves előkísérleti szakasz után 1960-ban megkezdett érdemi adatgyűjtés 2018-ig feldolgozott eredményeit a szívós utókor néhány fanatikusának köszönhetően több százan figyelik a cívis város egyetemi előadójában.
1. kép Trágyázási rendszerek 60 éves tartamkísérletei madártávlatból.
Martonvásár, 2019.
Ennek egyik alapfeltétele az volt, hogy Krámer Mihály modern, mind a mai napig vállalható, átláthatóan logikus kísérletet gondolt ki. A több mint hatvan éve nem trágyázott kontroll parcellák mellett megtalálhatjuk a N-, P- és K-műtrágyákat (azok 160 N, 80 P2O5, 80 K2O kg/ha hatóanyagait) önmagukban és minden lehetséges kombinációban (NP, NK, PK, NPK), négyszeresen megismételve. Az így létrejött 48 parcella mindegyikét kezdettől fogva megfelezték, ezáltal az egyik részen csak műtrágyákkal, a másik felén azokat négyévente 40 t/ha érett szarvasmarha trágyával kiegészítve termesztjük a növényeket.
Ami a trágyázással a talajban változott
Nem érdektelen és tanulságoktól mentes röviden áttekinteni, hogy az egyes kezelések hatására miként változtak a talaj felső, művelt rétegének makroelem-ellátottságot jelző főbb agrokémiai mérőszámai. A 2018-ban elvégzett részletes (0-30, 30-60, 60-90 cm), parcellánkénti bővített talajvizsgálatok összesített eredményei szerint a hagyományos, forgatásos talajművelésen alapuló (kivéve a forgatás nélküli búza utáni búza-éveket), a szárat, szalmát a talajba visszaforgató műveléssel a felső gyökérzóna humusztartalma a trágyázatlan parcellákon 2,23% volt (1. ábra).
1. ábra A talaj (0-30 cm) humusztartalma a trágyázási tartamkísérlet 59. évében.
Martonvásár, 2018.
A csak műtrágyákkal kezelt talajokban nem lehetett kimutatni ettől eltérő mennyiségeket, bizonyítható változást a vizsgálatok megkezdését követő 63. évben. A nagyobb termést adó, több szalmát is eredményező nitrogénes kezelésekben valamivel nagyobb (2,26-2,33%), a N-hiányos talajokon némileg kisebb mennyiségeket (2,18-2,21%) mértünk.
A humusztartalom növekedését csak azokon a talajokon lehetett bizonyítani, ahol a műtrágyákat négyévenként istállótrágyával is kiegészítettük. A rendszeres mű- és szervestrágyázással az N, P, NP, NK, és NPK kezelésekben a kontrollhoz mért pozitív változás nagysága 0,21-0,32% volt.
Az eredeti, kiinduló állapotában is „gyenge” foszforellátottságú talaj több mint fél évszázadnyi trágyázás nélkül, a maga 2,7 t/ha-os termésátlagával megtartotta ezt az ellátottsági szintet (2. ábra), miközben csak istállótrágyázással közel kétszeresére (97 ppm) nőtt – „közepes” ellátottságot eredményezve –, a felvehető P-tartalom.
2. ábra A talaj (0-30 cm) AL-oldható foszfortartalma a trágyázási tartamkísérlet 59. évében.
Martonvásár, 2018.
A P-trágyázás elmaradása, a nitrogénre alapozott műtrágyázás (N, NK) kimerítette, „igen gyenge” szintre csökkentette, a N-nel együtt adott foszfor viszont – egyenletes, lassú feltöltést biztosítva – „közepesre” javította a MÉM NAK (1979) kategóriarendszere szerint a foszforellátottságot. Az istállótrágya foszforhatása a talajokat gazdagító műtrágyákkal együtt még erőteljesebb volt. P-műtrágya nélkül 18-43, P-pótlással 75-117 ppm felvehető többletet eredményezett ugyanazon istállótrágya mennyiség.
A K-hiányos műtrágyázás (N, P, NP) nem csökkentette bizonyíthatóan növények számára „könnyen hozzáférhető” kálium mennyiségét a talaj legfelső szintjében (3. ábra). A rendszeres K-műtrágyázás a káliumban gazdag istállótrágyával együtt „igen jó” K-ellátottságú talajokat eredményezett 2018-ra.
3. ábra A talaj (0-30 cm) AL-oldható káliumtartalma a trágyázási tartamkísérlet 59. évében.
Martonvásár, 2018.
A műtrágya talajtól függő érvényesülése
A kísérlet parcelláinak részletesebb bemutatása vélhetően jól érzékeltette a talajok hosszú távú, lassú, többnyire nem látványos változásainak lehetséges irányait, nagyságait, idő-dimenzióit. Ugyanakkor a felvehető tápelemek különböző szintjeinek így létrejött változatos kísérleti kombinációin vizsgált hatások, a búza műtrágyákkal elérhető terméstöbbletei igen élesen, látványosan hívják fel a figyelmet a talajvizsgálati eredmények szükségszerű használatára, a gazdálkodás hatékonyságát alapjaiban meghatározó harmonikus trágyázás jelentőségére.
A 160 kg/ha éves N-adag termésnövelő hatása az önmaga után, gyenge P- és jó K-ellátottságú talajba vetett búzában volt a legkisebb (0,75 t/ha/év), míg a legnagyobb (2,21 t/ha/év) a kukorica után, jó PK-ellátottságú parcellákon fejlődő búzákon (4. ábra). A káliumellátottság jó, valamint igen jó szintje között nem volt különbség – előveteménytől függően sem – a N-műtrágyázás eredményességében.
4. ábra Az őszi búza N-műtrágyával (160 kg/ha N) elért terméstöbbletei az előveteménytől és a PK-ellátottságtól függően.
Martonvásár, 1960-2018.
A búza utáni búzában a 80 kg/ha P-műtrágya hatása mindig nagyobb volt az évtizedek átlagai szerint, mint a kevésbé foszforigényes kukorica után (5. ábra).
5. ábra Az őszi búza P-műtrágyával (80 kg/ha P2O5) elért terméstöbbletei az előveteménytől és az NK-ellátottságtól függően.
Martonvásár, 1960-2018.
Közepes N-, és jó K-ellátottságú talajokon (nitrogén- és káli-trágya nélkül) azonban a foszfortrágyázás még ilyen vetésváltásban sem adott bizonyíthatóan több búzát. Ugyanakkor jó NK-ellátottságú parcellákon megközelítette az 1,3 t/ha-t, jó N-, és igen jó K-szolgáltató képességű talajokon pedig hektáronként elérte az 1,6 tonnát.
A martonvásári szántók könnyen felvehető természetes K-tartalma (AL-oldható K2O = 250-300 ppm) a talajok kötöttségétől függően közepes-jó K-ellátottságot biztosít. Ilyen alapfeltételek mellett trágyázási tartamkísérletünk búza szemterméseiben N-, és P-szintektől, valamint előveteménytől függő káliumtrágya hatásokat az évtizedek összességét tekintve nem tudtunk kimutatni (6. ábra).
6. ábra Az őszi búza K-műtrágyával (80 kg/ha K2O) elért terméstöbbletei az előveteménytől és az NP-ellátottságtól függően.
Martonvásár, 1960-2018.
N-műtrágyázás és fajtaválasztás
Martonvásári eredményeink, de a más termőhelyeken beállított hazai trágyázási tartamkísérletek is megerősítik azt a gyakorlat által is visszaigazolt megfigyelést, mely szerint a három makroelemet tekintve a nitrogén az, amely a búza mennyiségére és fehérjetartalomhoz kapcsolt minőségi tulajdonságaira a legnagyobb hatással lehet. Az Agrofórum korábbi, a búzatermesztés kérdéseit körbejáró lapszámaiban már több alkalommal is merítettünk annak az 1980-ban megkezdett N-trágyázási tartamkísérletnek (2. kép) az eredménysoraiból, amelyben minden évben 15 fajta válaszait vizsgáljuk a N-nel 40 éve nem trágyázott parcelláktól kezdve egészen az olykor szintén búza-nyúzó 280 kg/ha hatóanyagig, 40 kg-os lépcsőkkel növelve az egyes kezelések dózisait. Írtunk már az időjárástól, a csapadék mennyiségétől függő terméstöbbletekről, a fajtától elválaszthatatlan mennyiségi és minőségi hatásokról, csakúgy, mint a precíziós gazdálkodást szolgáló szenzoros gyors-mérések kísérletünkben vizsgált megbízhatóságáról.
2. kép Búza N-műtrágyázási tartamkísérlet (8 N-szint, 15 fajta).
Martonvásár, 2019.
A legutóbbi 6 év eredményeit feldolgozva most azt mutatjuk be, hogy a minden évben vizsgált, széles mennyiségi (6 ® 12 t/ha) és minőségi (malmi ® prémium) teljesítményt reprezentáló 7 martonvásári búza dominanciája miként változott a N-trágyázás intenzitásától függően.
A 7. ábra szerint a termés mennyiségét a 2,7% humusztartalmú, foszforral és káliummal jól ellátott talajon az extenzív, N-trágyázás nélküli, vagy csak kis adagokkal trágyázott parcellákon (0-80 kg/ha N) a termés mennyiségét döntően (96%) a hatóanyag felhasználás nagysága, a műtrágya adag növekedése határozta meg. 80 kg-os adagig a fajtaválasztás hozamokra gyakorolt hatása tehát elenyésző volt, lévén ilyen kis műtrágya adagoknál a fajták között létező érdemi különbségek jóval kisebb mértékben változtak, mit a N-adagok kismértékű emelkedésével járó jelentős többletek.
* Minden évben ugyanazon 7 búzafajta (Mv Nádor, Mv Kolompos, Mv Karéj, Mv Suba, Mv Kolo, Mv Lucilla, Mv Magdaléna) eredményei szerint.
7. ábra A N-műtrágyázás intenzitása és a fajtaválasztás hatása a szemtermés mennyiségére.*
Martonvásár, 2013-2018.
A N-dózisok növekedésével, a trágyázás intenzívvé válásával ugyanakkor folyamatosan erősödött a fajták dominanciája. A hazai gyakorlatot többé-kevésbé reprezentáló 120-200 kg/ha N-adag intervallumban fordult át, szűnt meg az addig jellemző műtrágya-dominancia (36:64). 200 kg/ha hatóanyag feletti adagokkal a 6 év átlagában már nem, vagy alig nőtt a termés, viszont még ekkor is erősen érvényesült a fajták közötti, nemesítők által beléjük kódolt teljesítménykülönbség. Mindez azt eredményezte, hogy a N-trágyázásnak ezen a szintjén a termesztés eredményességét már szinte kizárólag (97%) a tudatos fajtaválasztás határozta meg.
A termésmennyiségnél tapasztalt tendenciákat mutatták az ugyanilyen elvek alapján és módszerek segítségével elvégzett nedvessikér-tartalom elemzések is (8. ábra).
* Minden évben ugyanazon 7 búzafajta (Mv Nádor, Mv Kolompos, Mv Karéj, Mv Suba, Mv Kolo, Mv Lucilla, Mv Magdaléna) eredményei szerint.
8. ábra A N-műtrágyázás intenzitása és a fajtaválasztás hatása a nedves sikér mennyiségére.*
Martonvásár, 2013-2018.
Ugyanakkor a dominanciaviszonyok kiegyenlítettebbek voltak, a sikér mennyiségének növekedése még az intenzíven trágyázott parcellákon is nagyobb részt a N-adaggal mutatott szorosabb kapcsolatot. Viszont, hogy ez a javuló N-ellátottsággal összefüggő sikérnövekedés a malmi búzák húszegynéhány százalékáról, avagy a prémium fajták harminc körüli értékéről indulva hová is érhet, azt már egy újabb búzás cikkünk boncolgathatja az Agrofórum jövőbeni lapjain.
Fotó: ifj. Árendás Tamás
Dr. Árendás Tamás, Dr. Bónis Péter, Dr. Sugár Eszter, Dr. Vida Gyula, Dr. Fodor Nándor
MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Martonvásár
Bruttó ár, mely tartalmazza az ÁFÁ-t és a szállítási költséget.
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma:
H-EN-I-1064/2013
