VIII. Paprika Nap Derecskén

Ledó Ferenc a Fruitveb és a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke köszöntőjében üdvözölte a rendezvényt támogató Agrárminisztérium képviselőit, a külföldi vendégeket és az érdeklődő termelőket és szakembereket.

Dr. Mártonffy Béla, a NAK Országos Kertészeti és Beszállítói Osztály elnöke, beszédében az egyik „legmagyarabb” zöldségfélének nevezte a paprikát. Az Agárkamara saját szakmai közössége támogatja a hazai magas színvonalú termékek kül- és belpiaci piaci elhelyezését. A vidékfejlesztési program egyik fontos célja éppen ezért a világszínvonalú zöldségtermesztés fejlesztésének támogatása.

Öntözésfejlesztés és üvegház-telepítési támogatás

Dr. Nagy István agrárminiszter a zöldségtermesztés kihívásainak megoldására a mechanizációt, a technológiafejlesztést és a kiváló szakemberek alkalmazását nevezte meg. Megjegyezte, hogy egyes zöldségfélék és a termőterületek hátrányba kerültek a szétaprózódás miatt. Tanulmányozva az ún. sikeres zöldségféleségeket, mint pl. zöldborsó, csemegekukorica, ipari paradicsom megállapítható, hogy magas az ágazatok integrációja. Ahol a termelés és értékesítés integrációja megfelelő mértéket ér el, nemzetközi szinten is biztosított a versenyképesség. Az Agrárminisztérium fontosnak tartja, hogy a jövőben vöröshagyma és a gyökérzöldségek termelése is hasonló módon versenyképessé váljon, ez az integráció bővítésével érhető el. Az ágazati integrátor többféle megoldással tudja a termelőket támogatni: gépkihelyezéssel, hűtő-/tárolókapacitás, feldolgozóüzem biztosításával. Hangsúlyozta, hogy az integrációban a jövőben is egyaránt helye van a kisebb és nagyobb méretű termelőgazdaságoknak.

Az ágazat számos területén a legnagyobb kihívás a munkaerőigény biztosítása. Néhány munkafázis precíziós eszközökkel kiváltható. Az integrátornál rendelkezésre álló tőke és forrás biztosíthatja a szolgáltatást a kisebb termelőegységeknek.

Fontos tény, hogy a kertészeti ágazat kibocsátása a 2010. és 2018. közötti időszakot tekintve 23,2%-kal nőtt, ez kb. 7%-kal haladja meg az EU-átlagot.A versenyképes zöldségtermelés láthatóan felkeltette a befektetők figyelmét. Érdemes megfontolni, hogy a banki befektetések mellett ez az ágazat tőkevonzó beruházásokat generál garantált jövedelmezőség mellett.

Az ágazat a korszerű termesztőberendezések mellett magába foglalja a szabadföldi zöldségtermesztést, ahol a klímaváltozás gyűjtőnéven emlegetett szélsőséges időjárási események komoly kihívásokat jelentenek a termelők számára. Ezen kihívásokra tudományos kutatásokat folytatnak a kutatóintézetek.

A miniszter kiemelte a talaj termőképességének megőrzését, illetve javítását, mivel jó minőségű talajon lehet ellenállóbb növényeket nevelni. Szélsőséges csapadékviszonyok talajrombolást okozhatnak, ezért alapvető szemléletváltásra van szükséges a talajművelésben. Megfontolandó a mélyszántás alkalmazása vagy mellőzése. Fontos a főnövényt követő nedvességmegőrző műveletek okszerű alkalmazása, adott esetben másodvetésben talajtakaró növény vetése. A tápanyag-utánpótlás tervezésekor számításba kell venni a gabonafélék szalmájának visszaforgatását. Továbbra is fontos szerepe van a növénynemesítésnek a nagy terméshozamú és ellenálló új fajták előállításában.

Dr. Nagy István kiemelte a vízgazdálkodás fejlesztését, amely a termőhelyi adottságoktól függően a csatornahálózat és műtárgyak karbantartásától kezdve a víztakarékos öntözőrendszerek alkalmazását is magába foglalja. A NAK termelők közötti felmérése alapján kb. 400 ezer hektár terület öntözése válik szükségessé 2025-ig. Az Agrárminisztérium az öntözési fejlesztések támogatására összeségében 170 milliárd Ft pályázati keretösszeget hirdet meg 2030-ig. A szaktárca a célok elérése érdekében támogatja a vízjogi engedélyezés egyszerűsítését, az egyablakos ügyintézést. A tervek szerint a megadott vízkivételi engedély 20 évre szólna. A termelői összefogást az öntözési közösségek támogatásával is ösztönözni fogják 2020. januárjától. A szakminisztérium az fejlesztések koordinálásához öntözésfejlesztési központ létrehozását tervezi.

Az Agrárminisztérium elkötelezett azon cél elérésében, hogy a fogyasztók egész évben hazai zöldséget fogyaszthassanak. Ehhez az elavult termesztőberendezések helyett új üvegházak építése, valamint a termelési hatékonyság növelése szükséges a meglévő hajtatóházakban. A Vidékfejlesztési Program (VP) keretében 50 hektár új üvegház telepítésére nyílik támogatási forrás. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a 195 milliárd Ft keretösszegű (VP) 74 pályázatából 12 még nyitott.

Az élelmiszer-üzletláncoknál a versenyképesség alapja az kellő méretű árualap biztosítása. Napjainkban Magyarországon 68 termelői szerveződés működik mintegy 11.000 fős tagsággal. A termelői integrációban forgalmazott termékek éves termelési értéke 62 milliárd Ft, amely összeg a teljes mezőgazdasági kibocsátás 13%-át éri el.A termékeket kül- és belpiaci értékesítéshez egységes megjelenésűnek kell csomagolni, folyamatos ellátást kell biztosítani – ezt a logisztikai kihívást csak a nagy integrátorok képesek teljesíteni.

Az egyes évjáratokban rendszeresen jelentkeznek az agrárkárok, ez évben csak aszálykárra 101 ezer hektárt jelentettek be. A szaktárca eredményesen működteti az agrár-kárenyhítést, 4600 kérelem érkezett be és 7,6 milliárd Ft került kifizetésre.

Fejlesztendő tevékenység az agrármarketing, amely átlagosan 25 millió Ft éves költségvetésből gazdálkodik. A külpiacokon történő áruelhelyezés marketingjéhez új pénzügyi forrásokat kell keresni.

A KAP 2020 módosításával szemben a Kormány álláspontja változatlan: a jövőben nem megengedhető a termelőknek nyújtható támogatások csökkentése.

A miniszter előadást záró üzenetében kijelentette, hogy az innováció a zöldségtermesztésben is megkerülhetetlen és az Agrárminisztérium támogató partner a megoldások kidolgozásában.

A KITE Zrt. Kertészeti üzletágának múltja, jelen és a jövője

Szabó Levente vezérigazgató előadásában a KITE Zrt. kertészeti tevékenységeiről tartott rövid történeti ismertetést a kezdetektől a napjainkban végzett széleskörű innovatív munkáig.

Mérföldkőként jellemezte a kertészeti üzletág fejlesztésének kezdetén Török János nevével fémjelzett paradicsompalánta-nevelési együttműködést a Debreceni Konzervgyárral (DEKO). A következő mérföldkő az izraeli partnerekkel kötött licensz-szerződést követően a mikroöntözési rendszer elterjesztése és a víztakarékos öntözés kellékeinek forgalmazása. A kertészeti üzletág folyamatosan fejlődött tovább a vetőmagok (zöldborsó, zöldbab) előállításával és forgalmazásával. Tovább bővítették az inputanyag-kereskedelmet a kísérleti területeiken tesztelt növényvédő szerekkel és műtrágyákkal, valamint fólia-, védőháló- és támrendszerekkel (alma és szőlő ültetvényben is).

A KITE Zrt. 23 telephelyéből kiemelkedő helyet foglal el a derecskei, ahol korszerű blokkrendszerben 12 hajós palántanevelőt létesítettek. A 11,7 hektár alapterületű termesztőberendezés 35 millió paradicsompalánta nevelésére alkalmas. A létesítmény fűtése jelenleg az 1600 méter mélységbe fúrt kúton keresztül nyert 95 ℃-os termálvíz hőátadásával történik, de a közeljövőben felkészülnek a gázfűtés alkalmazására is.

A derecskei telephelyen létesítettek alma mintaültetvényt, amelyen a kurrens fajtaszortimentet és a jéghálóvédelmet mutatják be az érdeklődőknek. Emellett egy olasz vállalkozással közösen évente kb. 300 ezer rezisztens almaoltványt állítanak elő. Zárásként Szabó Levente hangsúlyozta, hogy korszerű technológia nélkül nincs jövője a kertészeti termelésnek.

Európa étkezési paprika piaca

Hunyadi István a FruitVeb szakmai igazgatója előadásában áttekintést nyújtott a világ étkezési paprika termeléséről és a várható tendenciákról.

A FAOSTAT adatai alapján látható, hogy a világ paprikatermelése folyamatosan nő. A világon megtermelt összes paprika mennyisége 2017-ben meghaladta a 36 millió tonnát. Ennek kb. 65%-át Ázsiában, 13%-át Amerikában, 11,4%-át (3,8 millió tonna) Európában, kb. 10%-át pedig Afrikában állítják elő.

A statisztikai adatok alapján jól látható, hogy az EU tagállamaiban jelentős technológiai fejlesztés történt. 2017-es adatok szerint az EU-tagországokban található 64 ezer hektár paprikatermesztő felület felét már a hajtatóházak adják.

Az EU tagállamok össztermése 2,5 millió tonnára tehető, kiemelkedő Spanyolország (1,2 millió tonna) és a hajtatásáról híres Hollandia. A legjelentősebb exportáló országok: Spanyolország, Hollandia, Franciaország és Belgium. Az EU legnagyobb importőrei: Németország (360 ezer tonna), az Egyesült Királyság (180 ezer tonna) és Svédország.

Hunyadi István felhívta a figyelmet az európai piacon dinamikusan fejlődő Marokkó és Törökország paprikatermelési kapacitásaira: Marokkó 2009-ben 56,5 ezer tonna paprikát exportált, 2018-ban viszont már 151 ezer tonnát! Az európai piacon elég kiélezett a helyzet, a magyar paprika exportőröknek továbbra is Németország piacaira kell fókuszálnia.

A fogyasztók keresik az ökotermékeket

A „Biológiailag kontrollált paprikatermesztés védett és szabadföldi termesztési környezetben” című előadást Hadászi László innovációs főigazgató és Sira Márk üzletág-igazgató (KITE Zrt.)tartotta meg.

Hadászi László részletesen bemutatta a derecskei telephely kísérleti területeit: a 0,6 ha intenzív almaültetvényt a rezisztens fajtákkal, a 0,2 hektáros vándorfólia blokk berendezést, valamint 0,4 hektár szabadföldi területet. A kísérleti telepen tesztelt technológiákat és input anyagokat gyakorlati tapasztalatokkal adják át a termelőknek. Az előadó megjegyezte, hogy a fogyasztók részéről nagy az elvárás a növényvédőszer-mentes termékekre. Példának hozta az almavarasodást, amely ellen a tenyészidőszakban a heti kezelés helyett az okszerű védekezéssel a kezelések számát 10 alá lehet csökkenteni. A mintaültetvény mikroklímája alapján kidolgozták a fagyvédelmi riasztást és a jéghálós védelmet is.

Az ún. kiskultúrákban, így a paprikában is alkalmazhatóak az integrált növényvédelem megoldásai (IPM), viszont a szabadföldi termesztésben – a szélsőséges időjárási körülmények miatt – nincs teljesen biztonságos eredményt nyújtó termesztéstechnológia. A szabadföldi friss piaci paprikatermesztés gyakorlatilag megszűnt Derecske környékén. Csak az ipari paprika (alma, pepperoni stb.) termesztését végzik szabadföldön.

A KITE a paprika vándorfóliás hajtatási kísérletének eredményei alapján az általuk kidolgozott „védett” termesztéstechnológiát javasolja, amely biztosítja a klímaszabályozást, a vírusvektorok elleni fizikai védekezést és a termesztőberendezésekben felszaporodó kártevők elleni védekezést. A biológiailag kontrollált termesztés már a jelen technológiája kell, hogy legyen és ezt a termékek címkéjén is fel kell tüntetni. Megjegyzése szerint az IPM minősítés elavult és a fogyasztók eddig sem tudták helyesen értelmezni.

A KITE derecskei területén 2020-tól tervezik elérni a kísérleti GAP minősítést, amely az engedélyezési hatósági elismerésen kívül a vásárlók részére is fontos üzenet az eredményeik hitelességéről.

Korszerű inputanyagok

Sira Márk üzletág-igazgató, az előző előadáshoz kapcsolódóana KITE jövőbe mutató input anyag kínálatának legfontosabb elemeit mutatta be.

A KITE forgalmazza egy spanyol cég legújabb fejlesztésű fóliáit. A fotoszelektív talajtakaró fólia alkalmazásával a gyomok fotoszintézise gátolt, a talaj azonban továbbra is az elvártnak megfelelően melegszik. A kínálatukban megtalálható az UV-rezisztens és biológiailag 6-8 hónap alatt lebomló síkfólia, amely megkönnyíti a környezet terhelését csökkentő termesztést. A termesztőberendezések borítására ún. hőcsapdás, többrétegű palást fóliákat tudnak javasolni, amelyekkel a fűtési költségek csökkenthetők.

A cseppszalagos öntözés is újabb szintre emelkedik a nyomáskompenzált öntözőgombákkal, amelyek vízleadása egyenletesebb és elősegítik a víz oldalirányú mozgását.

Előadásában kitért a növény biostimulátorok új generációjára, amelyek bakteriális fermentációval készülnek és metabolitjaikkal segítik a növények fejlődését és ellenálló képességét. Megemlítette a növényi kivonatok alkalmazásának lehetőségét, amellyel szermaradvány nélkül, egészségügyi várakozási idő nélkül lehet a növények védelmét ellátni.

A paprikatermesztő berendezések egyik legfontosabb kártevője, a tripsz elleni biológiai védekezést forradalmasíthatja az Amblyseius montdorensis nevű ragadozó atka faj, amely a jelenleg széleskörben alkalmazott A. swirskii fajhoz képest alacsonyabb hőmérsékleten képes szaporodni, továbbá a kétfoltos takácsatka ellen is hatásos. A tripsz elleni védekezés egyik hasznos kiegészítője a legújabb feromoncsapdájuk, amellyel megfigyelhető a kártevők szaporodása, illetve adott esetben gyérítéshez is alkalmas, mivel hatástartama 6 hétre terjed. Azon termelők számára, akik alkalmazzák a biológiai kontrollált növényvédelmet a KITE egy certifikációs emblémát ad, amely előnyt és többletbevételt jelent az értékesítésnél.

A termesztéstechnológiák gazdaságossági összehasonlítása

Kicska Tibor agrár-közgazdász a hidegfóliás és szabadföldi termesztés gazdaságosságát elemezte saját kutatásai alapján. Megállapította, hogy az elmúlt két évtizedben mind a szabadföldi, mind a hajtatott paprikatermesztő terület csökkent: a hajtatás 2400 ha-ról kb. 1500 ha-ra, a szabadföldi pedig 3500 ha-ról mindössze 700 ha-ra, miközben az előállított paprika mennyisége kismértékű növekedést mutat. Mindez a termesztéstechnológia fejlődésével magyarázható. A tanulmány kérdésfelvetése, hogy milyen technológiai szinten érdemes foglalkozni a paprikatermesztéssel. A paprikatermesztésben hazai szinten is kiélezett verseny van, ahhoz, hogy a szabadföldi vagy a hajtatásos termesztés mellett dönt a gazdálkodó, számos információra van szüksége. Egyrészről a megfelelő értékesítési árról, amelyet a piac határoz meg, másrészről a termelő lehetőségei a termelő berendezések és a megfelelő munkaerő rendelkezésre állásáról. Melyik gazdaságos és melyik nyereséges? Véleménye szerint a gazdaságosság nem azonos a nyereségességgel.

Vizsgálatait üzemi és termelői szintű gazdaságok adatai alapján végezte. Gazdaságosság szempontjából összehasonlította az intenzív talajon, illetve talajnélküli hajtatóházi és a szabadföldi paprikatermesztés ökonómiáját. Az eredményekből kiderült, hogy a legjövedelmezőbb a friss piaci fajták talajnélküli hajtatása, azonban magas a tőkeigénye (korszerű hajtatóház, termesztési input anyagok) és nagyon magas szaktudást igényel. A viszonylag magas kockázati tényezőt a gyorsabb (adott esetben 3 év alatti) befektetés megtérülés ellensúlyozza. A talajon történő hideghajtatás megtérülési ideje a 8. év körül várható.  A szabadföldi paprikatermesztésnél ugyan alacsonyabb a termelési kockázat, viszont a változó piaci igények, valamint a magas kézimunkaerő-igény miatt a gazdaságosság kérdéses. Amennyiben a kézimunkaerő biztosítása túl nagy költséget jelent meg kell vizsgálni, hogy egyéb szántóföldi növény (gabona) termesztése nem gazdaságosabb-e, egységnyi jövedelem eléréséhez. A fenti tényezők mérlegelésével a paprikatermesztés gazdaságossága mind szabadföldön, mind hajtatásban elérhető.

Hazai értékesítési trendek

Ledó Ferenc tanácsadó (DélKerTÉSZ), a hazai paprika értékesítési lehetőségeit ismertette. Emlékeztetett arra, hogy az ezredfordulón még 3500 hektár szabadföldi és 2400 hektár hajtatott paprika termesztőterület volt művelés alatt. A szabadföldi terület 2018-ban 670 ha-ra csökkent, a hajtatott felület 1500 hektárra, azonban a termésátlagok növekedése miatt 180 ezer tonna étkezési paprika került előállításra. A hazai fogyasztói igényeknek megfelelően, elsősorban a fehér tölteni való (TV) paprika a legnépszerűbb, de folyamatosan növekszik a színes (kápia, blocky, lamuyo, bocskor) típusok fogyasztása.

Az exportpiac szinte kizárólag német, ott jól lehet még értékesíteni a hazai fehér paprikákat. A hazai piac sajátossága, hogy a vásárlók egyre nagyobb mértékben az áruházláncokban vásárolnak paprikát. A fogyasztók télen is igényelnek minden fajtatípusból, a magyar termelésű áru szinte teljes mértékben előre csomagoltan, lényegesen magasabb áron értékesíthető. Sok esetben a friss fogyasztású paprikák típusigényét az élelmiszerláncok kereskedői alakítják. A fogyasztói és kereskedői preferenciák: egységes méret, jellemző szín, pulton tarthatóság, növényvédőszer-maradék mentesség, nyomon követhetőség, beltartalmi értékek, a termésfal vastagsága, emészthetősége. A beszállítók az árualap koncentrációjával, a növényvédőszer-mentességet garantáló védjegyek és a célzott marketing tevékenységgel fokozhatják a versenyképességüket.

Ledó Ferenc röviden ismertette a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének tevékenységét. A DélKerTész évente kb. 5,5 milliárd Ft összegben értékesít zöldségféléket, ennek 55-60%-a a különböző típusú paprikákból adódik. Az idei évről elmondható, hogy a hűvös május miatti terméskiesés miatt a tavalyihoz képest 150%-os drágulás mutatkozik a TV paprika, a kápia és a hegyes erős típusoknál, de még a beltartalmilag kifogástalan, formai okok miatt lecsópaprikának csomagolt paprikánál is jelentősen magasabb az ár. Véleménye szerint ez a többletbevétel éppen fedezi a mennyiségi kiesést és a megnövekedett munkaerő-ráfordítások miatt keletkezett többletköltségeket.

*

Az előadásokat gyakorlati bemutatók követték a KITE Zrt. derecskei telephelyén, amelynek keretében ismertették az általuk kidolgozott palánta-előállítási technológiát, a talajnélküli és a talajon történő hajtatási technológiát, bemutatták a talajművelés és a növényvédelem legújabb gépeit.