Az egyre melegedő klímával új fajtákat kell fejleszteni és forgalomba hozni annak érdekében, hogy a fogyasztók továbbra is ízes, ropogós almát fogyaszthassanak.

A közleményben Kasziba Levente, a Budapest Bank vállalati üzletágvezetője kifejtette, a kutatás eredményeiből kiderült, hogy a magyar agrárszektor kifejezetten válságállónak bizonyult a koronavírus-járvány alatt is.

Több mint 100 ezer hektárral nőtt 15 év alatt a szójatermesztés Szerbiában. A megnövekedett piaci igények miatt további emelkedés várható.

A fejlesztések során a Solum szarvasmarhatelepén a tejelő tehenek számát 900-ról 2000-re növelik, a Sano saját sertéstelepén pedig 500 kocáról 1200-ra emelik az állományt.

Az Irsai Olivér szedésével megkezdődött a szüret Villány környékén is.

Korábbi cikkünkben foglalkoztunk az ökológiai folyosók, zöldfolyosók jelentőségével az élővilág fennmaradása szempontjából. A természet védelmének és helyreállításának fontosságára a napjainkban is zajló Covid19-világjárvány is felhívta a figyelmet. Ennek köszönhetően is az Európai Unió több progresszív javaslattal állt elő az ún „Zöld Megállapodás”-hoz kapcsolódóan. 2020 május 20-án jelentette meg a 2030-ig szóló Biodiverzitás stratégiát, amelyben kiemelik a védett területek hálózatának bővítését , de egyben felhívják a figyelmet az ökológiai folyosók jelentőségére, amelyek elejét veszik a genetikai izolációnak, lehetővé teszik a fajok vándorlását, valamint az egészséges ökoszisztémák fennmaradását és fejlődését.

Az előző év júliusához viszonyítva az élelmiszerek 7,8 százalékkal drágultak, ugyanúgy, mint júniusban. A három leginkább dráguló termék vagy termékcsoport a friss hazai és a déligyümölcsök, a sertészsiradék, illetve a párizsi felvágott és kolbász volt. A friss hazai és a déligyümölcsök ára összesítve 44,9 százalékkal lőtt ki, a sertészsiradék 16,4 százalékkal, a párizsi felvágott és kolbász pedig 16,1 százalékkal drágult.