A termőkorú almafákon a termőrészekkel jól berakódott két-három éves termőgallyak a legértékesebbek.

Közép-Európa legkorszerűbb kertészeti termelési, feldolgozási és logisztikai központja épül a német FAKT AG egymilliárd eurós (313,7 milliárd forint) beruházásában Hegyeshalom és Bezenye határában - jelentette be az agrárminiszter.

Az AgrOptim növény-aktív biostimuláns hatóanyagtartalma segítségével növeli a fotoszintetikus aktivitást, ezáltal több gyökérnedvet állít elő a növény, ami a mikrobákat odacsalogatva feltárja az addig még nem felvehető formában lévő ásványi anyagokat, tápanyagokat.

A Bayer által felvásárolt Monsanto cég Roundup márkanéven forgalmazott gyomirtó szere, a glifozát „lényeges tényező" volt a 70 éves kaliforniai Edwin Hardeman gégerákjának kialakulásában, a kártérítési perben eljáró bíróság nem jogerős döntése értelmében – írja az index.hu.

Hogyan kell megmetszeni tavasszal az kajszi fát, hogy bő termésünk legyen? Az Agrofórum metszésiskolája hasznos tippeket ad dr. Szalay László közreműködésével.

A 2018-as évben is helyeztünk ki új szójafajtákat vetőmagtermelő partnereinknél, a már meglévőkkel egyetemben. Az állandóságot jelentő ES GLADIATOR és ES MENTOR mellett, az utóbbi időben három újnak mondható fajtát ismerhettek meg a gazdatársak itt a Szigetközben.

Alma- és körteültetvényekben porzófajták alkalmazása nagyobb mértékű gyümölcskötődést eredményez, de fokozhatja a kötődött termések heterogenitását is, illetve nehezítheti a termésritkítás kivitelezését. Porzófajták nélkül megfelelő méhkaptár elhelyezésével sikeres lehet az almatermesztés. Körteültetvényekben pedig porzófajta hiánya esetében a megfelelő metszés, növénykondicionálás és gibberellinek alkalmazásával segített terméskötődés eredményezhet megfelelő termésmennyiséget.

Mind a borszőlő, mind a csemegeszőlő fajták jellemző, változatos tulajdonsága a bogyó alakja. Míg az elsőnél inkább a fajtahatározást segítő jellemző, addig a csemegeszőlő esetén a piacosságot is meghatározza. A változatos bogyóformákra épülő fajtarendszerezéssel már a 19. században is foglalkoztak.

A tápoldatra alapozott termesztés Magyarországon a ’90-es évektől jelent áttörést a kertészeti ágazatban, elsőként a hajtatásban. Azóta a technikai fejlődés megnyitotta az utat a profi kertészetek mellett a kiskerti és a szabadföldi termesztés irányába is.

A szélsőségesen változó időjárási és piaci körülmények következtében napjainkban már olyan búzafajtákra van igény, amelyek az eddigieknél nagyobb termőképességgel és jobb stressztűrő képességgel rendelkeznek.