Vöröshagymából átlagosan 65-70 ezer tonna az éves hazai termésmennyiség. Ezzel az éves fogyasztásnak jelenleg csak mintegy 50-60 százalékát tudja lefedni az ágazat. Magyarországon az éves vöröshagyma-fogyasztás mintegy 10-12 kg/fő. A vöröshagymát a korábbi évtizedekkel szemben ma már friss termékként vásárolják a fogyasztók, a házi tárolás gyakorlatilag megszűnt. A hazai piacon jelen vannak a nagy hagymatermelő országok termékei is, így a lengyel, osztrák, német, holland árukkal kell versenyezni.

Bár a vöröshagyma termőterülete az elmúlt esztendőkben fokozatosan csökkent, a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a hozamok emelkedtek. A területalapú támogatások adatai szerint 2018-ban mintegy 1470 hektáron termesztették. A fő vöröshagyma-termőterületek: Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Győr-Moson-Sopron megye. A termesztési hagyományok és a termelési adottságok együttesen határozzák meg a termőterületek elhelyezkedését.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara égisze alatt 2017 tavaszán hagyma-munkacsoport jött létre, ami hiánypótló szerepet tölt be a termelés hatékonyabbá tételében és a piacszervezésben. Alapvető cél, hogy amely időszakokban van magyar áru a piacon, akkor azt forgalmazzák a kereskedők. A magyar vöröshagyma versenyképességének erősítéséhez a tárolhatóság fokozása és a tárolókapacitás növelése is szükséges, hogy a vöröshagyma minősége a betakarítástól 5-6 hónapon keresztül a piaci igényeknek megfelelő maradjon. Alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a vöröshagyma frisspiaci termékké vált, hiszen itt azok az európai termelők vannak versenyelőnyben, akik nagyobb hozamot állítanak elő a jó minőségből, valamint rendelkeznek megfelelő tárolókapacitással. A hazai hatékonyságnövelést összehangolt tevékenység, közös tárolás, kiszerelés, értékesítés segítheti.

A munkacsoport szerint a jövőben jól tervezett áttelelőhagyma-termesztéssel növelhető a hazai áru szerepe, ami időben és mennyiségben illeszkedik a tavaszi (tavasszal vetett, ősszel termő) hagymáéhoz. A technológiában is fejlesztések szükségesek, melyek legfőképp a betakarítási technológia, növényvédelem, a gyomirtás, a tápanyag-utánpótlás és az öntözés területére fókuszálnak. Másrészt cél az, hogy az ősszel felszedett hagymát ne kelljen azonnal értékesíteni. Ehhez tárolókapacitások kiépítése szükséges, amikkel január helyett március-áprilisig kitartana a magyar hagymakészlet.

A termelők versenyképességének növelése érdekében a hagyma munkacsoport rendszeresen szervez szakmai programokat, konzultációkat. Legutóbb június 4-én, a békési Kamuton tartottak nagyszabású technológiai és fajtabemutatót. Egy helyi termelőnél tavaly ősszel elvetett közel húsz fajtát ismerhettek meg, valamint a modern, hatékony termesztést segítő technológiákat is. A rendezvényen 85 termelő vett részt, az ország nagyobb hagymatermesztőinek kétharmada képviseltette magát. Augusztusban hasonló bemutatót tart a kamara ugyanitt, akkor a tavaszi vetésű hagymák lesznek terítéken.