Az elsőrendű vádlott 2005 és 2010 között négy, korszerűsítésre kiírt uniós pályázatot nyújtott be új gépsorok beszerzésére, de a gépek megvásárlása ténylegesen nem állt szándékában.

A vállán sebesítette meg a medve azt a magyarországi vadászt, aki vasárnap vett részt a Szalon Vadásztársulat Gagy mentén rendezett hajtóvadászatán.

Persze a kisfilmeknél sokkal jobb, ha a gyereket kivisszük traktorozni, ha meglátogatunk egy tanyát vagy ellátogatunk a januári AGROmashEXPO kiállításra.

Az elmúlt időszakban rengeteg kétség és kérdés merül fel a dróntechnológiával kapcsolatban, mind szakmai, mind gazdálkodói oldalról. Morva Tamás az Agrárközösség növényorvosa és növényvédelmi üzletág vezetője az alábbi írásban összegezte a leggyakoribb kérdéseket és a válaszokat.

Az utóbbi évek nyári szélsőséges időjárási helyzetei erőteljesen irányították a figyelmet a tarlóművelés és a tarlógondozás fontosságára. A talajhoz adaptált műveléssel elsősorban a nedvességvesztés csökkentése a fő cél. A szerző a tarlóművelési kísérletekben a talaj állapotát vizsgálta, melyek gyom- és a tarlóborítottság felméréssel egészültek ki.

A rozs legfontosabb betegségeit különböző gombafajok idézik elő. Közülük legismertebbek a többi termesztett gabonafélét is fertőző lisztharmat, rozsda- és üszögbetegségek és a szártőbetegségek. Speciális rozsbetegségeknek minősülnek a rozs barnarozsda, a csíkosüszög, az anyarozs, illetve a rozson leggyakrabban megjelenő hópenész.

Általános törekvés a betegségek megelőzése, ebből adódóan a gabonaféléknél a biztonságos alapélelmiszer-ellátás mellett az egészségmegőrző funkció került előtérbe. A gabonanemesítés eszköztárát azért kell bővíteni, mivel a bioaktív komponensek tudatos felhasználása eddig nem volt napirenden a nemesítési programokban.

A szerző bemutatja Kocsis Pál életútját, szőlőnemesítői tevékenységét, a munkásságához köthető fajtákat, továbbá felsorolja főbb szakmai elismeréseit.

Hazánk vízkészletének három forrása van: a csapadék, a felszíni, valamint felszín alatti vízbázisokból származó vízkontingensek. A tervezett fejlesztési beruházásokkal a vízkínálat által az öntözött területek nagyságának hatásterülete többszörösére növelhető.

A tartamkísérleteket bemutató cikk második részéből többek között megtudhatjuk azt is, hogy a megfelelő tápanyagellátás jelentősen befolyásolja a szántóföldi növények vízhasznosítását. A tartamkísérleti eredmények felhasználásával növényi modellek (extenzív, mérsékelt, átlagos, intenzív) alakíthatók ki, melyek összehasonlítását mutatja be a Szerző búzánál és kukoricánál.