A levél alá történő permetezési technika régóta ismert, az 1960-1970-es években alkalmazták tág térállású kultúrákban az alapkezelések hibáinak korrigálására. Ennek, a csaknem elfeledett alkalmazási módnak az újraértelmezését a térinformatikával támogatott módszerek teszik lehetővé, melyek segítségével elkerülhetők a fitotoxikus káresetek.

Mindkét növény csak főterményként előállítható, hosszú tenyészidejű, jól tárolható, így a frisszöldség-ellátás szempontjából legkritikusabb téli időszakban jelentenek kínálatot.

A korábbi kedvezően alacsony mezei pocok fertőzés erősödése figyelhető meg szinte minden tájegységben.

A szőlő valódi bogyótermésében neveli magvait különböző fejlődési szakaszokon át. A szőlő virágzatának és virágainak kialakulásáról, a termésről, benne a bogyók és a magok fejlődéséről, hasznosságáról, ezeket veszélyeztető betegségekről, rendellenes tápanyag-ellátásáról olvasható az írásban.

A repce „jól etethető” növényünk. Napjaink hibridjeivel szakszerű trágyázás és megfelelő technológiai fegyelem mellett akár 4,5-5,5 t/ha hozamszint is elérhető. Az írás összefoglalja, hogy mit kell tennünk, mire érdemes ügyelnünk a termésmennyiséget és az olajtartalmat is alapvetően befolyásoló tápanyag-visszapótlás területén.

Egyre inkább előtérbe kerülnek a juhtenyésztésben a hazai fajták, mivel a szélsőséges időjárási körülményekhez, a rendkívüli hidegekhez, illetve melegekhez nagymértékben képesek alkalmazkodni.

A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2018. október 13-ig lehet megtenni a Széchenyi2020 honlap véleményezésre kialakított partnerségi fórumában.

A napjainkban termesztett hibridek jelentős terméspotenciállal bírnak. A sikeres termesztéshez önmagában nem elég a jó hibridválasztás, elengedhetetlen a szakszerű tápanyag-utánpótlás, melynek alapja a talajvizsgálatra és növényanalízisre alapozott trágyázási szaktanácsadás.

A betegségek kórokozóinak fennmaradását, továbbszaporodását és terjedését egyaránt elősegíthetik a tarlók. Ezt kétféle úton valósíthatják meg: ez egyik út a visszamaradt fertőzött tarlómaradványok jelenléte, a másik lehetőség az árvakelések megjelenése. A szerzők a tarlók állapotának a növénybetegségekre és az állati kártevőkre gyakorolt néhány hatására hívják fel a figyelmet.

A fejes- és a vöröskáposzta magyarországi külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2017-ben: az import 3,5 ezer tonnát ért el, míg a külpiacokra 2,5 ezer tonna került.