A július-szeptemberi hónapokban főként a fenyőerdők, borókás nyárasok veszélyeztetettek, mert aszályos időben könnyen koronatűz alakul ki akár egy kisebb avartűzből is.

A magyar dinnyetermelő-társadalom rendkívül felfelé ívelő időszakot él meg, a legmodernebb előállítás Békés megyében zajlik, Szabolcsban pedig – ahol idáig gyengébb technológiákkal dolgoztak és gyengébb fajtákat állítottak elő – elindult a modernizáció.

Az átmeneti nemzeti támogatások 2020-ig biztosan fennmaradnak, 2018-ban tervezik az előlegfizetést, amire október 16-a után kerülhet sor.

A kaszaszerkezet és a motolla magasságállító rendszerei, illetve az intelligens műszaki megoldások tehermentesítik a gépkezelőt, és gondoskodnak a veszteségmentes betakarításól.

Badacsonyban az elmúlt 12 évben 40 százalékkal csökkent azon területek nagysága, amelyen szüreteltek, a Balatonfüred-Csopaki borvidéken pedig 30 százalékos a visszaesés.

Ezúttal is felmerült a gyújtogatás gyanúja, ugyanis a lángok ugyanannak a tulajdonosnak a báláinál csaptak fel, akinél néhány nappal korábban Reszneken is. Az előző esetnél napokon át küzdöttek a tűzoltók, hogy eloltsák a mintegy 3500 égő bálát.

A gombás betegségekkel szemben ellenállóbb, valamint a folyton termő fajták használata adhatna lendületet a málnatermesztésnek.

Az idei év kora tavasza feladta a leckét a gazdáknak. Tél végén, márciusban az átlagos csapadéknál jóval több hullott, ami feláztatta a talajokat, sok helyen alakultak ki belvizek. Nem lehetett a földekre rámenni április elejéig, kötöttebb talajokon április végéig, így az időszerű munkák késtek, később pedig hirtelen egyidőben sok mindent kellett volna elvégezni.

A német tulajdonos beruházása már megkapta a környezetvédelmi és a környezethasználati engedélyt, a magyar piacon igencsak szokatlannak mondható óriásfarm létrehozása viszont ágazati szakemberek szerint több szempontból is problémás lehet.

A mostani melegben a szőlő fejlődése lassulni fog, de mennyiségben és minőségben egyaránt jó évjáratra számíthatnak a szekszárdi termelők.