Augusztus utolsó dekádjában továbbra is a nyári hőség jellemezte az időjárást. A fojtogató meleget csak időnként és szórványosan szakította meg egy-egy zápor, zivatar. A több hete tartó hőségben szinte minden szántóföldi és kertészeti növény a megszokottnál jóval korábban érik. A szántóföldi és a kertészeti kultúrákon országosan jelentkezik a magas UV- sugárzás miatti levél- és terméségés. Ezzel a jelenséggel sajnos nem tudnak mit kezdeni a gazdák.
A napraforgót országszerte aratják. A deszikkált és learatott növények egészségi állapota alapján megállapítható, hogy a szár- és tányérbetegségek közül nagyobb mértékben csupán a hamuszürke szárkorhadás kórokozója, a Macrophomina phaseoli okozott fertőzést és szártörést. A fertőzött foltokon az eltört szárak miatt nagyobb lesz az aratáskori termésveszteség a betakarítási nehézségek miatt. Ha az időjárási körülmények kedvezően alakulnak a betakarítás számára, más veszteséggel kevésbé kell számolni. Az aratás után azonnal meg kell kezdeni a napraforgó szár szecskázását és a szár- és gyökérmaradványok leforgatását, hogy az aratáskor elszóródott magvak minél rövidebb időn belül csirázásnak induljanak és a lehető legtöbb az első fagyokig kikeljen. A felaprított maradványok mikrobiológiai bontását nitrogén tápanyag és cellulózbontó készítmények kijuttatásával gyorsíthatjuk fel. Ellenkező esetben az őszi kalászosoknál átmeneti nitrogén hiány miatti sárgulás és fejlődésbeli lemaradás fog jelentkezni.
A kukorica állományokon a fajtára jellemző tenyészidőtől függetlenül a kényszerérés tüneteit lehet látni. Egyes hibrideken a levélzet és a csuhélevelek elszáradása miatt a szemek nedvességtartalma 25 % körüli szintre csökkent. Emiatt az eddig túlnyomórészt kukoricán károsító gyapottok bagolylepke hernyók a továbbiakban inkább a szabadföldi zöldségkultúrákon- fűszer- és pritaminpaprika, paradicsom, másodvetésű zöldbab- találják meg életfeltételeiket. Ha csapadékosabbra fordul az időjárás, az eddig károsított csöveken a fuzáriumos csőpenész hamarosan meg fog jelenni. Erősen vadjárta vetéseken a megrágott csöveken már most is megfigyelhetők penészes kukorica termések.
Megkezdődött az őszi káposztarepce vetése. A növény számára ideális vetési időpont elérkezett. Van, aki poros talajba vet, van, aki kivár a vetéssel az első esőig. Mindenki számára izgalmas időszak következik. Aki Lumiposa- val kezelt vetőmagot vet, az várja az ígért biológiai hatékonyságot üzemi körülmények között is, aki pedig rovarölő szerrel nem csávázott vetőmagot használ, készülhet a nagy tömegben jelen levő repcebolha, káposztalégy és repcedarázs támadására. Várhatóan többszöri védekezéssel lehet csak megoldani a fertőzésmentes növekedést, addig, amíg a repce ki nem nő a kártevők „foga” alól.
Már az ország észak-keleti borvidékein is szüretelik a késői érésű fehérbor szőlőfajtákat. Némely helyen nem sikerült megállítani a júliusi esőzésben elkezdődött szürkerothadás fertőzés terjedését, és napjainkra 50 %- körüli fürtkár alakult ki. Ezeken a területeken csak a gyors szüret mentheti meg a megmaradt termést. A szürkerothadás mellett az ültetvényekben jelen van a lisztharmat és a peronoszpóra is a leveleken és a fásodó hajtásokon. Szüret után fontossá válik az ültetvények kezelése, főként a lisztharmat miatt, mert a kórokozó a vesszőkön telel át és tavasszal ez lesz az elsődleges fertőzési forrás. Késői kékszőlő fajtákon őrizzük meg a jelenlegi egészségi állapotot a várható szüret kezdetéig, mely már nem várat sokáig magára. A kórokozók mellett kisebb gondot okoz, de most rajzik a tarka szőlőmoly 3. nemzedéke a nyugati országrész szőlő ültetvényeiben. Figyeljük a kártétel alakulását, és, ha szükséges avatkozzunk be.
Gyümölcsöseinkben az előrehaladott szüreti munkák ellenére még néhány gyümölcsmoly- és sodrómoly faj jelenléte gondokat is okozhat. Bár már a késői érésű szilva és almafajták színelő szedése is megkezdődött, nagyon sok a keleti gyümölcsmoly, a szilvamoly és az almamoly a feromon csapdákban. Különösen magas a keleti gyümölcsmoly fogás, a heti fogás időnként 125 db felett is van. Sodrómolyok közül főként az almailonca, a ligeti sodrómoly, a rózsailonca és a dudva sodrómoly okoz időnként levél-és felületi gyümölcsrágást.
A nyugati országrészben a dió buroklégy emelkedő tendenciájú repülése figyelhető meg. Az almamollyal együtt, mely a dió kártevője is komoly károkra képes, ezért szükséges mindkettő ellen a védekezés, olyan készítménnyel, mely hatékony a légy és az almamoly ellen is.
Rajzik a kaliforniai pajzstetű 2. nemzedéke is, ezért indokolt lenne a védekezés, de erre csak a már leszüretelt ültetvényekben van most lehetőség. Másutt meg kell várni a betakarítás végét, de ez az időpont már valószínűleg megkésett kezelés lesz, kisebb biológiai hatékonysággal.