Május utolsó dekádjában tovább folytatódott a sokévi átlagnál hűvösebb, változékony időjárás. A növények mintegy két hetes lemaradásban vannak fejlődésükben. A talajhőmérséklet nem emelkedik kellőképpen, ezért a melegigényes növények, főként a paprika, a paradicsom, a padlizsán a csapadékos napok, a talaj optimális vízháztartása ellenére, alig fejlődnek. Késésben van a szabadföldi szamóca érése is, a szedési forduló sokszor napokkal tolódik. Növényvédelmi feladatokat most elsősorban a hűvösebb klímát kedvelő kórokozók és kártevők adnak.
Az alma ültetvényekben intenzíven jelentkezik a lisztharmat fertőzés, napról-napra egyre több a fertőzött hajtásvég. Az időjárási tényezők kedveznének ugyan az alma- és körtevarasodás fertőzés számára, de az alacsony éjszakai és nappali hőmérséklet gátolja a gyorsabb terjedést. Ugyanez a helyzet a baktériumos tűzelhalással is, holott már a virágzás óta fennáll a járványos fertőzés elméleti lehetősége, csupán melegebb időre lenne szükség.
Az almamoly rajzása folyamatos már néhány hete, de más évekhez képest alacsonyabb a fogott lepkék száma. A levéltetűvel fertőzött hajtáscsúcsok százalékos aránya folyamatosan emelkedik, ugyanez a helyzet az almafa vértetű telepek szaporodásával is. A terjedés lassú ütemben, de észrevehetően látszik. Időnként már a friss hajtásokon is láthatóak a vattaszerű telepek.
A csonthéjas növényeken a korábbi moníliás fertőzés miatt lesújtó a látvány. Újabb tünetek már kevésbé fordulnak elő, itt az ideje az elhalt ágrészek eltávolítására és megsemmisítésére. Az egészséges lombkoronát rendszeresen permetezni kell, mert terjedőben van a szigminás levéllikasztó betegség. Az őszibarack fákról folyamatosan hullanak a tafrinától korábban megfertőződött levelek, és nőnek helyettük frissek. A súlyosabb esetekben a termésen is látható a fertőzés tünete, ami végigkíséri a termést, egészen az érésig.
Továbbra is rajzik a szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly, valamint helyenként a 20-30 százalékot is eléri a levéltetűvel fertőzött hajtásvég. A cseresznye hajtások erősen fertőzöttek levéltetűvel, ahol nem permeteztek, ott a termés is korompenészes a mézharmattól. Az európai cseresznyelégy rajzik, a keleti cseresznyelégy viszont még nem jelent meg.
A szőlő hajtásnövekedése fajtánként és dűlőnként erősen változó mértékű. A hőmérséklet emelkedésével már várható a lisztharmat és a peronoszpóra megjelenése, sőt a szekszárdi borvidéken a lisztharmat első tünetei már megfigyelhetők.
A tarka szőlőmoly rajzása tart, de mérsékelt a repülése. A hónap utolsó napjaiban az ország nyugati ültetvényeiben is megkezdődött az amerikai szőlőkabócák lárvakelése, figyeljék folyamatosan a kelés intenzitását.
A nappali melegebb órákban intenzíven mozognak a zöld vándorpoloskák és az ázsiai márványos poloskák. Itt az ideje követni párzásukat és peterakásukat, valamint felkészülni a preventív védekezésre.