A precíziós gazdálkodás gyökerei, a termőhelyhez igazított, alkalmazkodó gazdálkodási eljárások sok évtizedre nyúlnak vissza. Előzménynek tekinthetjük azt a több mint százéves törekvést is, amely célul tűzte ki a talajok agronómiai szempontból fontos tulajdonságainak számszerűsítését, a sorozatvizsgálatokra alkalmas kémiai talajvizsgálatok fejlesztését. Ez alapozta meg a kezdetben még csak táblaszintű, ma pedig már menedzsmentzóna-szintű tervezést.
A KITE, mint a magyar agrárium szakmai motorja, már a kezdetekkor meglátta a precíziós gazdálkodás jövőbeni szerepét, jelentőségét, ezért az addig megszerzett tapasztalatokat és a sok évtizedes szakmai hátteret felhasználva 2020-ra egy modern, precíziós gazdálkodást segítő platformmal jelent meg a szolgáltatási piacon. Ez a platform a benne elérhető alkalmazásokkal sikeresen állta a sarat az elmúlt években, olyannyira, hogy a KITE piacvezetővé vált a precíziós gazdálkodás területén, és ma már több, mint 500.000 hektár szántóterület található a rendszerben.
Egy rendszer azonban sosem lehet készen, sosem maradhatnak abba a fejlesztések, hiszen a környezet és a felhasználói elvárások is változnak, ezért az újabb és újabb alkalmazások, mobilapplikációk és funkciók mellett szükségét éreztük egy nagymértékű strukturális átalakításnak is. A megváltozott PGR az „egyplatformos” megjelenésének köszönhetően a gyors információszerzés és a hatékony munkavégzés terepe. A nyitóoldal, amelyet Agronómiai Központnak neveztünk el – utalva ezzel a John Deere által fejlesztett Operations CenterTM alkalmazásra, melynek agronómiai megfelelője – azonnal megmutatja a legfontosabb, gazdálkodást érintő információkat, mint az aktuális vetésszerkezet (1. ábra), vagy a meteorológiai előrejelzés és az elmúlt 24 óra főbb meteorológiai mérései (2. ábra).
Az Agronómiai Központ a gyors tájékozódáson túl két új funkciót is hordoz, hiszen a tábla alapadatainak és a vetésszerkezetnek a részletes, éves nyilvántartását is biztosítja. A vetésszerkezetet növényvédelmi, gépüzemszervezési és ökonómiai szempontok szerint a jogszabályi keretrendszer figyelembevételével kell kialakítanunk, melyet jelentősen megkönnyít az áttekinthető, minden fontos információt bemutató megjelenítés. A növények és a hozzájuk kapcsolódó gazdálkodási adatok gyorsan és egyszerűen szerkeszthetők, és az itt elérhető kimutatások is megkönnyítik a termelő munkáját (3. ábra).
A jól ismert alkalmazások és funkciók, mint az „Öntözésirányítás”, a „Tápanyagtervezés” vagy a „Kijuttatástervező” ugyancsak az Agronómiai Központból válnak elérhetővé, ami szakít a korábbi csempés nézettel, meggyorsítva az alkalmazások közötti mozgást.
Az Agronómiai Központ mellett egy új térinformatikai megoldással is kiegészült a PGR, amely a Téradatkezelő nevet kapta, hiszen a gazdálkodók valóban maguk kezelhetik a saját téradataikat akár térinformatikai tudás nélkül is. A tábla mély ismerete és a precíziós megközelítés ugyanis ma már az agrárium szerves részévé vált. A precíziós gazdálkodás nemcsak alkalmazkodni segít a tábla adottságaihoz, hanem korábban elképzelhetetlen részletességű információt is ad az eltérések okairól. Nem csak elszenvedői lehetünk a termést korlátozó tényezőknek, hiszen, ha ezeket a problémákat jól körül tudjuk határolni, akkor helyes beavatkozással meg is szüntethetjük őket. Ezekre az összefüggésekre világít rá a Téradatkezelő, ahol minden alapvető táblainformáció (termőképesség, talajvizsgálatok) megtekinthető (4. ábra), valamint a tervezés és a végrehajtás lépései is nyomon követhetők (5. ábra).
A PGR-ben sokéve alkalmazott megközelítés, miszerint a talajt csak az azt alakító tényezők ismeretében tudjuk megérteni, a Téradatkezelőben is megjelenik. Ahhoz, hogy egy termőtalaj elérje jelenlegi állapotát, sok tényező együttes hatása kellett. Fontos, hogy milyen alapkőzeten, milyen éghajlaton és milyen növényzet mellett fejlődött, és az is, hogy mióta, de nekünk a mezőgazdasági gyakorlatban az is rendkívül fontos, hogy milyenek a domborzati viszonyai, mert leggyakrabban ez adja a táblán belüli különbségek okát (6. ábra). Ezért a fontosabb domborzati paraméterek, mint a digitális domborzatmodell, a lejtőmeredekség vagy a vízösszegyülekezés valószínűségét jellemző paraméter (potential drainage density, PDD) is helyet kaptak, és segítik a gazdálkodót a döntéshozatalban (7. ábra).
Minden feltétel adott tehát, hogy a precíziós kijuttatásra alkalmas eszközrendszer segítségével a felhasznált inputok naturális hatékonyságát növeljük, a jövedelemtermelő képességet pedig maximalizáljuk, így lendülve túl a gazdasági és környezeti kihívásokon.
Képek: KITE Zrt.
