A hazánkban – különösen ez év viszonylag kedvező csapadékellátottságának köszönhetően – termesztett növényeink gyökér- és szármaradványa átlagosan nagyobb mennyiséget ért el hektáronként, így kézenfekvő lehetőség a talaj szerves anyag készletének gyarapítására a tarlómaradványok felhasználása szerves anyag és tápanyag forrásként.

Az elmúlt évek talajvizsgálatai, a mind közkedveltebb talajszelvény feltárások egyértelműen bebizonyították, hogy a művelt talajrétegben a szerves anyag tartalom rohamosan csökken, illetve eltűnőben van, a szerkezet erőteljesen leromlott vagy megsemmisült, ezzel együtt a talajélet is sérült.

A szármaradványok szerves anyag tartalma mellett azok tápanyag tartalma sem elhanyagolható a talaj tápanyag-gazdálkodásának szempontjából.

Az alábbi táblázatok a napraforgó és a kukorica gyökér- és szármaradványainak átlagos tápanyag értékeit tartalmazzák.

A jelentős mértékű nitrogén, foszfor, kálium, illetve a számos mikroelem a szár- és gyökérmaradványok lebomlása után, előbb vagy utóbb a talaj tápanyagkészletét gyarapítja.

A hazánkban forgalmazott tarlóbontó baktériumkészítmények olyan baktérium törzseket tartalmaznak, melyek képesek a cellulóz és hemicellulóz hatékony bontására. E termékekben azonban együtt találjuk a cellulózbontásért felelős és a légköri N megkötését végző baktériumokat is, így kompenzálható az esetlegesen fellépő ideiglenes N hiány. 

A talajéletben elszegényedett, sérült talajok esetében, az aktív lebontó szervezetek hiánya miatt, az el nem bomlott tarlómaradványok rontják a talaj fizikai tulajdonságait, nehezebb a művelés, illetve a magok csírázása is gátolt lehet, valamint a le nem bomlott növényi maradványokon a kórokozók és a kártevők is könnyedén megtelepednek, esetleg áttelelnek.

A fentiek tükrében mindenképpen vizsgáljuk meg a lehetőségét annak, hogyan támogathatjuk az őszi vetésű kultúrákat, illetve a speciális szárbontó baktérium készítmények használatával javíthatunk-e talajaink szén és tápanyag készletén!