Egyszerű, de remélhetőleg annál hatékonyabb módszert találtak a talajegészség feltérképezére, az eljárás meghökkentő.
A megfelelő talajélet alapfeltétele a jövedelmező növénytermesztésnek, ezért fenntartása gazdasági érdek is. A földben megbújó biológiai sokféleség elengedhetetlen követelmény, a talajminőség kialakításában a talaj élőlényeinek nélkülözhetetlen a jelenlétük. Feladatuk az elsődleges és a másodlagos szerves anyagok, így a humusz kialakítása, ugyanakkor ebben az érzékeny és összetett rendszerben maga a növény is a talajbiológiai folyamatok irányítója, befolyásolni képes azokat.
Honnan tudjuk, hogy milyen élet található a talajunkban? Aki végignézett néhány szántóföldi bemutatót a közelmúltban elhunyt Birkás Márta professzor asszonnyal, az pontosan tudja, hogy a legegyszerűbb módszer, ha egy ásónyom földet kiemelünk a talajunkból. Ha gilisztákat találunk, az jó jel, hiszen élénk talajéletre utal a gyűrűsférgek jelenléte.
Svéd kutatók most egy hasonlóan egyszerű, ám sokkal meglepőbb módszert dolgoztak ki a talajegészség feltérképezésére. Akusztikus szenzorokat helyeztek le két svéd gazdaság szántóföldjeibe, mert az a kiinduló hipotézisük, hogy a talajéletnek, a biológiai aktivitásnak jól hallható bizonyítékai is vannak.
„Az egészséges talaj élettel teli és hangos. Ha megmérjük a talajban lévő organizmusok által keltett zajt, azáltal közvetlenebb képet kaphatunk a talaj biológiai aktivitásáról és az azt befolyásoló tényezőkről”
– mutatott rá a kísérlet hátterére Dag Glebe kutató-projektmenedzser.
Helyszínként két olyan gazdaságot választottak, ahol tudatosan, a legújabb módszereket használva törekednek az egészséges talajok kialakítására. Idén tavasszal és nyáron végzik el a méréseket, az eredményeket pedig összevetik azokkal, amelyeket hagyományos úton szereznek. A kutatók reményei szerint a talaj biológiai aktivitásának mérése érthetőbbé és egzaktabbá válik az újfajta megközelítés által. Az eredmények közlését 2026 augusztusában tervezik.
Ilyen a talaj hangja:
