A növényi olajok közül a pálmaolaj és a szójaolaj után a harmadik helyet a repce foglalja el.
Az őszi káposztarepce világgazdasági és hazai jelentősége
Feltételezett őshazája a Földközi-tenger vidéke, és vélhetően már i.e. 2000-ben is termesztették. A legnagyobb repcetermesztő országok Kanada, Kína és India, ennek ellenére a legnagyobb termésátlagokkal Európa néhány országa büszkélkedhet (Németország, Franciaország).
A 2024-es évre vonatkozó elemzések szerint a vetésterülete globálisan 42 millió hektárra csökkenhet. Európai viszonylatban mindössze 6 millió hektáron folyik a termesztése az idei évben. Korábbi évekhez képest az Egyesült Királyságban, Romániában és Dániában jelentős visszaesés mutatkozott, Franciaországban azonban a vetésterülete növekedett.
A repce továbbra is előkelő helyet foglal el a magyarországi olajosnövény-kultúrákban, mely köszönhető számos felhasználási területének. Hazánkban 1990-ben mindössze 60 ezer hektáron takarították be, majd jelentős csökkenést követően a 2000-es években kezdett ugrásszerűen növekedni a termesztési területe.
A 2018-as évben 331 ezer hektáron aratták, ez volt az elmúlt 34 év csúcspontja. 2023-ban mindössze 189 ezer hektáron „sárgult” tavasszal a határ (forrás: Agraragazat.hu). Ez a szám valószínűsíthetően a 2024-es évben tovább csökken.
Felhasználása, termesztési háttere
Itthon elsősorban az élelmiszeriparban, mint növényi olajok és lisztek, valamint a takarmányiparban és a biodízel előállítás során használják fel. A repcetermesztés napjainkban egyre nagyobb kihívássá válik, számos tényező nehezíti, mind a változó időjárási viszonyok, mind pedig a korábban sikeresen használt növényvédőszer-hatóanyagok (pl. klórpirifosz) engedélyének visszavonása.
A nehézségek ellenére a repce mellett szól, hogy az őszi búzának kiváló előveteménye, valamint vetésforgóban való alkalmazásának további előnye, hogy a repceszalmában elraktározott kálium gyorsabban bomlik le a talajban, mint a többi kultúrnövény szalmamaradékában. Így az utóvetemény számára a kálium már az őszi időszakban rendelkezésre áll. Valamint mindezek mellett gyökérzete jótékony „talajlazító” hatást fejt ki.
A repcetermesztést sok termelő fáradságos küzdelemnek tartja, azonban vannak még, akik nem adták fel, és beillesztik a vetésforgójukba. Többen ezt a döntésüket a növény jövedelmezőségével indokolják, vagy azzal, hogy jó előveteményt biztosít az utána következő kalászosoknak.
A nehézségek ellenére vannak termelők, akik nem mondtak le a repcetermesztésről. Babos Szabolcs ezen kitartó gazdák egyike, aki egy kis Vas vármegyei községben, Górban gazdálkodik.
Innovatív szemléletű, igyekszik nyitni az új technológiai megoldások felé, amik alkalmazásával eredményesebbé teheti a gazdaságát. Fontos számára az egészséges, megfelelő növénykondíció fenntartása, ennek érdekében igyekszik minden tőle telhetőt megtenni.
Földterületei heterogének, néhol kavicsfoltok tarkítják, 16-18 AK értékűek. A köves területeken egy szárazabb időszakban jelentősen kiszáradnak a növények, tavasszal nehezebben indul be a fejlődésük. A kijuttatott tápanyagok felvétele is korlátozott.
Ezekkel a problémákkal küzd évről évre, ennek ellenére igyekszik a növények számára kedvező körülményeket teremteni, a jobb minőségű termény előállítása érdekében keresi az olyan termékeket, amelyek ezeket lehetővé teszik számára, ez alapján kezdtük el mi is a közös munkát.
Górban két különböző táblába kerültek repcék. Vetés előtt 250 kg/ha mennyiségben 8-24-24-es műtrágyát juttattak ki. Az egyik területet az őszi árpa betakarítását követően felszántották, majd a magágykészítés után 2023. 08. 26-án megtörtént a KWS Umberto vetése. A másik területet talajlazítást, majd tárcsázást követően kompaktorral munkálták el, majd 2023. 08. 26-án elvetették az RAGT ’Azurite’ fajtát. Keléskor közös szemlét tartottunk (1. ábra).
Az őszi, október 16-i határszemle során szépnek, egészségesnek mutatkozott a növényállomány (2. ábra). Ilyen állapotban „mentek neki” a télnek.
Sajnos a környéken jelentős a vadállomány, a tél folyamán főként a szarvasok okoztak kártételt a tőlevélrózsa állapotban lévő növény elfogyasztásával, letarolásával. 2024. február 9-én a rovarkártétel megelőzése miatt már inszekticides kezelést kellett alkalmazni.
Egy héttel később 300 kg/ha 27% nitrogén-hatóanyag tartalmú fejtrágyát kaptak a repcék. Március elején újabb rovarölőszeres, valamint fungicides kezelést követően 150 l/ha mennyiségben Stabile NS-t (IKR Agrár Kft. folyékony műtrágyája) juttattak ki.
Március 9-én a fent nevezett repcetáblák titaN-kezelésben (Bacillus mojavensis nitrogénkötő baktérium) részesültek. A készítmény képes akár 30-50 kg nitrogén hatóanyagot is megkötni a légkörből a növény számára.
Ennek alapján a termék megvásárlásától azt várta a termelő, hogy az általa kijuttatott műtrágyán felül a készítmény a növényeknek további tápanyagot biztosít a vegetáció során, valamint azt, hogy támogatja azok egészséges fejlődését.
A gazda kezdetben szkeptikus volt a termék létjogosultságát illetően. Azonban a titaN hatásáról a felhasználást követően többször személyesen is meggyőződött, és elmondta, hogy az állomány magassága egyöntetűbb lett a tábla többi részével ellentétben, valamint szépek, egészségesek a növényei.
Növekedési erélyüket tekintve már virágzáskor közel „embernagyságúak” voltak a repcetövek (3. ábra).
A határszemlék során azt tapasztaltuk, hogy a becők egészségesek, teltek, a növényeken megfelelő mennyiségű elágazás volt (4. ábra).
A betakarítás június 25-én történt meg. Szemmel látható volt a különbség mind a tábláról, mint a kombájnból szemlélve. Jóval tömöttebb állományt tapasztaltunk a kezelés hatására. A területen deszikkálás nem történt, a termény víztartalma 6,8-7,3% (m/m) közötti intervallumban volt.
A betakarított területeken jelentős vadkár mutatkozott, ami nagy mértékben befolyásolta a termésátlagot. Mindezek ellenére táblaátlagban a titaN-nal kezelt területeken 3,2 tonna és 3 tonna termett. Ezek az eredmények kifejezetten jónak számítanak az idei év 2-2,5 tonnás átlagterméseihez képest (5. ábra).
Babos Szabolcs a repcében tapasztaltak okán búza kultúrában is kipróbálta a titaN-t, elsősorban a minőség javítása volt a célja. Malmi minőségű és javító búzát termelt, ami az idei évben máshol sajnos kevés területen sikerült.
Babos Szabolcs mellett egy szintén Vas vármegyei gazda is megosztotta tapasztalatait, aki Rum település környékén gazdálkodik. Húsz hektáros repceterületének felén használta a titaN-t. Kihagyta a második fejtrágyázást, helyette a Bacillus mojavensis készítményt juttatta ki.
Arról számolt be, hogy bár a betakarított termény 2,5 tonna, a növények egészségesek voltak, és nem tartotta szükségesnek a deszikkálást sem. A kezelés virágzás előtt történt, és egy héttel később éles határvonallal elkülönült a titaN-nal kezelt és kezeletlen táblarész (6. ábra).
Vas vármegyében a termésátlagok elég nagy szórást mutattak, egészen a 1,5 t/hektártól a 2,5 tonnáig mozogtak. A gazdák magasabb terméshez szoktak, többet vártak a repcétől. Számos tényező közrejátszhatott az alacsony termésmennyiség kialakulásában, mint például a rovarkártétel, időjárási viszontagságok.
Azonban, ahogy a kísérletben is látszott, a titaN használatával a termésmennyiség is növelhető volt. A termék beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a termelő elégedett volt, és a jövőben is szeretné használni mind a gabona-, mind a repceterületein is.
Korábbi évben is elvégzett saját kísérleti, valamint egyéb területeken végzett megfigyelések és termelői tapasztalatok alapján is elmondható, hogy a titaN alkalmas az őszi búza minőségi paramétereinek javítására is, illetve a termésmennyiség növelésére.
Mi is az a „titaN”?
A készítmény a Bacillus mojavensis endofita baktérium KN32 törzsének endospóráit tartalmazza 5 milliárd CFU/g mennyiségben, amelyek több sejtfallal védett, a külső kedvezőtlen körülményeknek rendkívül jól ellenálló baktériumsejtek. A légkörben található nitrogént köti meg a növény számára könnyen felvehető formában.
A Bacillus mojavensis faj szerepel az EU biztonságos mikroorganizmus-listáján, ami azt jelenti, hogy a termék hatóanyaga az állatok és az ember számára is ártalmatlan. A termék megoldást nyújt a nitrogén műtrágyák dózisának kockázatmentes csökkentésére, mert endofita képességeinek birtokában rendkívül szoros együttműködést alakít ki a növényekkel, és még jelentős mennyiségű ásványi nitrogén műtrágya hatóanyag alkalmazása mellett is képes felépíteni a biológiai nitrogénfixációt.
Az IKR Agrár Kft. 2022 augusztusában létrehozott innovatív üzletágának csapata az ország számos pontján állított be további kísérleteket többféle növénykultúrában. Ezen termőhelyek monitorozása folyamatos.
Célunk, hogy olyan innovatív megoldásokat nyújtsunk a termelőknek, amelyekkel azonkívül, hogy jövedelmezővé válhat az adott növény termesztése, a talaj és a benne rejlő élet megőrzése is jóval nagyobb figyelmet kap. Ahogy David Brower híres szállóigéje is tartja: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”.
Felmerül a kérdés, hogy a mai modern mezőgazdaság hatására a termőföldet vajon úgy adjuk tovább a következő generációnak, ahogy kaptuk? Bízunk abban, hogy egyre több gazdálkodó nyit az innovatív termékek irányába, annak érdekében, hogy alacsonyabb környezeti terheléssel, az értékes termőföldek kizsigerelése nélkül termelhessen jó minőségű, egészséges terményt.
Szalai Renáta, innovatív szaktanácsadó
Szakmai kérdésekben forduljon bizalommal az IKR Agrár Kft.-hez, keresse a területen dolgozó kollégákat, kérjen ajánlatot és szaktanácsadást a termékek vásárlásához.
Országos lefedettséggel várjuk a megkeresést.
