A repce átlag feletti jövedelmezőségi szintjének megtartása továbbra is csak magas technológiai színvonalon és a kultúrának megfelelő, a teljes vetésforgót optimalizáló megoldásokkal biztosítható.
Hazánkban az elmúlt években az őszi káposztarepce vetésterülete csökkenő tendenciát mutat. Ugyanis a szigorodó ökológiai célzatú támogatási feltételek kettős következménnyel jártak a repcetermesztőkre: egyrészt megnövekedett a köztesnövény-keverékek vetésterülete, másrészt ezeken a területeken tilossá vált a növényvédő szerek alkalmazása, így nem kerülhetett sor a repcét is veszélyeztető kártevők irtására.
Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a másodvetésként használt magkeverékek még mindig túlnyomó többsége tartalmaz mustárt, olajretket vagy takarmányrepcét. Mivel ezek a növények tápnövényként, illetve köztes gazdaként szolgálnak a repce kártevői és kórokozói számára, érdemes kerülni az olyan keverékek használatát, amelyek keresztes virágú komponenst tartalmaznak. Azoknak a gazdálkodóknak, akiknek a repcetáblái ilyen keverékekkel telepített állomány szomszédságában helyezkednek el, fokozottan figyelniük kell, mivel a keresztesvirágúakról átvándorló károsítók súlyos károkat okozhatnak a frissen kikelt repcenövényekben. A repcebolhák mellett külön veszélyforrást jelenthetnek a felszaporodó levéltetvek, melyek a tarlórépa-sárgaságvírus (TuYV) terjesztésével még tovább gyengíthetik az állományok életképességét és jelentős termésveszteséget okozhatnak.
Arra is figyelnünk szükséges, hogy a csapadékos időjárás elősegíti a gyökérgolyva megjelenését, különösen a szűkebb vetésforgókban. A kórokozó gazdanövényeihez tartozik a keresztes virágú növények jelentős része. Emiatt a mustárt és takarmányrepcét, valamint olajretket tartalmazó keverékek hozzájárulnak a repce gyökérgolyvásodásáért felelős kórokozó felszaporodásához a talajban, veszélyeztetve az adott területen, illetve régióban a repce gazdaságos termesztését.
A hazai repcetermesztőknek tehát idén is különösen oda kell figyelniük a másodvetésre használt keverékek helyes megválasztására. Szakmai ajánlásunk szerint kerüljük azokat a keverékeket, amelyek mustár-, olajretek- és takarmányrepce-komponenseket tartalmaznak, mert ugyan kedvezőbb áron szerezhetők be, ám akár rövid távon is jelentősen veszélyeztethetik a repcetermesztés jövedelmezőségét.
Javasoljuk az alábbi viterra® keverékek alkalmazását, melyek a repcetermesztés és -vetésforgó szempontjából semlegesek, ráadásul megfelelnek a hatékony zöldítés szakmai szempontjainak és a legújabb támogatásokhoz kapcsolódó jogszabályi követelményeknek is.
A viterra® RAPID keverék közel fele-fele arányban tartalmaz homoki zabot és facéliát. A facélia virágzásával kiváló mézlegelőt biztosít, gyökerének nematocid hatása kedvezően befolyásolja a repce egészségi állapotát. A homoki zab gyors kezdeti fejlődésével gátolja a gyomok terjedését, nagy biomasszájának köszönhetően rendkívül magas a szervesanyag-hozama. A RAPID keverék vetésnormája 13–15 kg/ha között optimális, vetése július elejétől szeptember végéig javasolt bármely területen.
A viterra® DUOPLUS keverék a facélia mellett alexandriai herét tartalmaz. Az alexandriai here képes akár 120-140 kg/ha nitrogén hatóanyagot is megkötni, ezzel kiváló zöldtrágyát biztosítva a főkultúra számára. A sekélyen (15-20 cm) gyökerező alexandriai here mellett a facélia gyökerei együttesen teljesen átszövik a talajt. A DUOPLUS vetése június közepétől szeptember közepéig ajánlott, 8–10 kg/ha-os vetésnormával. Szárazságtűrő komponenseket tartalmaz, ezért bátran ajánljuk gyengébb területekre is.
A SAATEN-UNION 2023-as köztesnövény-katalógusa letölthető a képre kattintva.
Blum Zoltán
ügyvezető
SAATEN-UNION Hungária Kft.
www.saaten-union.hu
