A KITE nádudvari bemutatója gyakorlati válaszokat adott a termelőknek a gazdasági és ökonómiai kihívásokra.
A klímaváltozás és az egyre nyíló agrár olló miatt a termelőknek egyszerre kell javítaniuk a ráfordítások hatékonyságát, valamint a lehullott csapadék, és a kijuttatott öntözővíz „termelékenységét” (water productivity), hogy biztosítsák a jövedelmezőséget. A KITE Zrt. „Együtt sikeresebb!” című szántóföldi bemutatója azt mutatta be, hogyan kapcsolható össze az ökonómiai szemlélet, a helyspecifikus technológiák, és a talajvédelem.
A 2026. szeptember 22-én Nádudvaron megrendezett szakmai napon a KITE Zrt. és az Agrárközgazdasági Intézet szakértői a klímaváltozás, a terménypiacok és a jövedelemoptimalizálás összefüggéseit értékelték. A szántóföldi program két helyszínen, öntözött és szárazgazdálkodási körülmények között mutatta be a Fenntartható Termelési Rendszer (FTR) elemeit.
Dr. Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásai már a mindennapokban is érzékelhetők, az agrárgazdaság szereplői pedig együttműködésben tudnak csak érdemi segítséget adni a gazdálkodóknak. Dr. Szabó Emese innovációs főigazgató-helyettes hangsúlyozta: a klímaadatok és egyéb termőhelyi adottságok alapján termesztési körzeteket kell kialakítani, ahol termőhelyspecifikus, hozamra és jövedelemre is lefordítható ajánlásokat kell adni. Ehhez a kutatásfejlesztésben résztvevő szakemberek és a gazdálkodók együttműködését kérte.
Öntözési döntések konkrét gazdasági eredményekkel
Az öntözött bemutató egyik központi kérdése az volt, mikor és milyen technológiai színvonal mellett térül meg az öntözés. A KITE elemzései minden közvetlen gép- és inputanyagköltséget, valamint az öntözés üzemeltetési kiadásait figyelembe vették. A közölt eredmények fedezeti összegek: a gazdaságok termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó általános költségeit nem tartalmazzák.
| Kultúra | Fedezeti pont (t/ha) | Eredmény (t/ha) | Fedezeti összeg (Ft/ha) |
| Szója | 3,5 t/ha | 4,64 t/ha (becslés) | 188 000 |
| Őszi búza | 4,8 t/ha | 9 t/ha | 274 000 |
| Kukorica | 8,63 t/ha | 15 t/ha (becslés) | két év alapján 400 000–500 000 |
| Cirok | – | 11,1 t/ha 250 mm öntözés és súlyos madárkár mellett | közel 200 000 |
A szójakísérletben 335 mm öntözővíz és 96 mm tenyészidőszaki csapadék mellett a klimatikus vízmérleg -266 mm volt. Az ES Pallador becsült 4,64 t/ha hozama ennek ellenére 188 ezer Ft/ha fedezeti összeget eredményezett.
A napraforgónál a kísérleti hibridek 4 t/ha feletti termésátlagot adtak, miközben a termesztés 2,5 t/ha fölött térült meg. Az öntözött állományban a Macrophomina-fertőzés mértéke mintegy kétharmaddal alacsonyabb volt. A szakemberek ugyanakkor a vetésforgó betartására is figyelmeztettek a napraforgó, a szója és a repce közös betegségei miatt.
Talajművelés ott és olyan mélyen, ahol szükséges
Az őszi alapművelési bemutató az energiaigény és a talajtaposás csökkentésére helyezte a hangsúlyt. A KITE szakemberei három gépkapcsolaton mutatták be, hogyan igazítható a művelés a talaj fizikai állapotához és milyen utat járhatunk be a hagyományos, teljesfelületű megközelítéstől a minimális bolygatással járó, talajvédő művelési rendszerekig. A kontrollált gépmozgásra épülő CTF-rendszer célja, hogy a gépek azonos nyomvonalakon közlekedjenek, így kisebb felületen tömörítsék a talajt.
| Bemutatott rendszer | Művelési mélység | Összehasonlított eredmény |
| John Deere 8RX 410 és ERMO Levante vésőkéses lazító | teljes felület | 20–25%-kal kisebb energiafelhasználás a szántáshoz képest |
| John Deere 8R 340 és Unverferth Zone-Builder | 40 cm | az előző gépkapcsolathoz képest 11%-kal nagyobb területteljesítmény és 17%-kal kisebb teljesítményigény |
| John Deere 7R 290 és Orthman 1tRIPr sávos művelő | 20 cm | 40%-kal nagyobb területteljesítmény és 30%-kal kisebb teljesítményigény a teljesfelületű lazításhoz képest |
A bemutató üzenete szerint a művelési módot nem megszokásból, hanem a talajállapot alapján kell meghatározni. Megfelelő szerkezetű talajon az alapművelés akár el is hagyható; tömörödés esetén viszont a célzott, megfelelő nedvességi állapotban végzett beavatkozás javíthatja a talaj vízbefogadó képességét.
Fenntartható rendszer a szárazgazdálkodásban
Mivel a hazai szántóterületek mintegy 2%-a öntözött, a KITE Fenntartható Termelési Rendszerének szárazgazdálkodási kísérlete a termelők többségét érintő kérdéseket vizsgálja. A nádudvari kísérlet négy talajművelési rendszert és öt vetésforgót hasonlít össze húsz parcellán. A 2026-os eredményekben a talajművelés nem hozott terméstöbbletet; az őszi búzánál és a napraforgónál a bolygatás csökkenésével arányosan nőtt a fedezeti összeg.
A forgatás nélküli rendszerekben a növényvédelemnek is alkalmazkodnia kell a tartós mulcsréteghez és a megváltozó gyomflórához. A növényvédelem és talajművelés együttes költsége a mulcsműveléstől a sávos művelésen át a direktvetésig csökken, miközben ezek a száraz években jobb terméseredményt hoznak a hagyományos technológiához viszonyítva. A KITE automata fénycsapdájának szántóföldi tesztje 2026-ban kilenc magyarországi és egy szerbiai helyszínen zajlott, elsősorban a kukoricamoly előrejelzésének fejlesztésére.
A talajvédő rendszerekhez a tápanyag-utánpótlást is hozzá kell igazítani. A bolygatás csökkenésével nő a pozícionált kijuttatás jelentősége, különösen a gyengébb tápanyag-szolgáltató képességű talajokon. A program végén két direktvetési gépkapcsolat mutatta be az őszi kalászosok vetését a napraforgó zúzatlan tarlójába, minimális talajbolygatással.
A technológiai fegyelem dönti el a jövedelmezőséget
Öntözött területeken az intenzív termesztés magasabb költsége csak magasabb és stabilabb árbevétellel térül meg. Ehhez nem elegendő önmagában az öntözés: a vízkijuttatást a megfelelő hibrid- és fajtaválasztással, növényvédelemmel, tápanyag-utánpótlással, gépüzemeltetéssel és döntéstámogatással együtt kell kezelni. Ugyanez érvényes a szárazgazdálkodásra is, ahol a talaj vízkészletének megőrzése és a szükségtelen bolygatás elhagyása csökkenti a költségeket és javítja a jövedelmezőséget
A KITE Zrt. a rendezvényen bemutatott technológiákat azzal a céllal fejleszti, hogy a gazdálkodók a saját klimatikus- és talaj-adottságaiknak megfelelő döntéseket hozhassanak, biztosítva a jövedelmező termelést.
