BlogA tábla széléről
Dr. Bódis László blogja
Dr. Bódis László (1942-2019)
Eredetileg a pálya széléről akartam jelentkezni, mondván, hogy onnan szoktak bekiabálni az okoskodók a pályán küszködőknek. Valahogy én is így érzem magam, amikor a taccsvonalról próbálok beleszólni a „nagyok” dolgába vagy azokéba, akik ténylegesen művelik a szakmát, esetleg amikor csak el akarom mondani a gondolataimat, netán zsörtölődéseimet, amik néha eszembe jutnak; koromnál fogva már egy kicsit kívülállóként.
Latolgató
2018. április 29. 05:54
A kökénybokrok menyasszonyi dísze már hervadóban van, és az idő is egyre melegebbre fordul. Egy ember megy az úton...
Országos búzaszentelő Bátán
2018. április 24. 07:46
Hazánkban a kereszténység felvételével együtt, tehát ezer éve a búzaszentelő szertartás népünk vallási gyakorlatává vált.
„Várj, míg felkel majd a Nap!”
2018. április 22. 17:31
Mondhatom, hogy lassan meg sem lepődünk rajta, mert az utóbbi években megszokhattuk, hogy az időjárás valahogy nem akar a naptárhoz igazodni.
Szent György hava
2018. április 11. 06:40
Könyvújdonság a Kreatív turisztikai márkázásban (Mind the Gap)
2018. március 29. 07:30
Ezt a mezőgazdaságtól látszólag testidegen könyvet szóba se hoztam volna, ha a szerzője nem az egyik fiam, Bódis Gábor lenne.
Tavaszváró
2018. március 26. 17:47
Itt toporgunk Húsvét előtt, remélve, hogy az ünnepek meghozzák az igazi tavaszt. Eleget küszködtünk már a téllel.
„Hát őrzője vagyok-e én?”...
2018. március 20. 07:24
Sajnos, a tavasz ismét alul maradt. A négynapos ünnepen behavazott az ország.
Böjtmás hava
2018. március 13. 21:52
Végre valahára ébredezik a természet. Reménykedünk, hogy itt a tavasz, és lessük, hogy véglegesen megmérkőzött-e már győztesen a téllel.
Mit hagyott ránk Kovács?
2018. március 8. 20:22
Hagyó Kovács Gyula okleveles mezőgazdász és ciszterci pap munkásságáról ejtenék szót.
Dr. Bódis László blogja
Dr. Bódis László (1942-2019)
Eredetileg a pálya széléről akartam jelentkezni, mondván, hogy onnan szoktak bekiabálni az okoskodók a pályán küszködőknek. Valahogy én is így érzem magam, amikor a taccsvonalról próbálok beleszólni a „nagyok” dolgába vagy azokéba, akik ténylegesen művelik a szakmát, esetleg amikor csak el akarom mondani a gondolataimat, netán zsörtölődéseimet, amik néha eszembe jutnak; koromnál fogva már egy kicsit kívülállóként.
