A Hatzenbichler gyomfésűk tökéletesen alkalmasak a gyomok (több menetben történő) mechanikai irtására, de akár bokrosításra és a szilárd tápanyagok sekély bedolgozására is. Gazdavélemények következnek.
A Hatzenbichler az „eredeti” gyomfésűknek nevezi az általa gyártott termékeket, az 1950-es években ugyanis ezekkel alapozták meg a mechanikai gyomirtásban szerzett hírnevüket. A gyomirtás a tavaszi munkák legelső művelete, és az 1,50-től egészen 27 méteres munkaszélességig elérhető gyomfésűk hatékonyan, vegyszermentes módon végzik el ezt a különféle kultúrákban. A leggyakrabban kalászosok ápolására használják, de ajánlott repcében, kukoricában, szójában, cukorrépában, lóbabban és burgonyában is.
A gép működése egyszerű: a még kelő, illetve kezdeti fenológiai állapotban lévő gyomok gyökerét kihúzza, vagy megsérti a gyomot, egy részét pedig betakarja földdel. Emellett serkenti a kultúrnövény gyökérnövekedését, így a kalászosoknál bokrosító hatása is van. A kapillárisok átvágásával segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát, valamint javítja a talaj levegő-háztartását. A 6/380, 7/450 vagy 8/450 mm-es fogak saját gyártású, olajozott edzésű acélból készülnek, ezáltal igen tartósak, nagyfokú vibráció hatására sem törnek. A gyártó szerint háromszor tartósabbak, mint a hagyományos szénacél pálcák.
20 év, 2 gyomfésű
A Magyarországon a Sato-Gép Kft. által forgalmazott Hatzenbichler gyomfésűk mellett döntött a jászdózsai Tarnamenti-2000 Zrt. is, amelynek vezérigazgatójával beszélgettünk a géppel kapcsolatos tapasztalatokról. Kovács Tamás a testvérével közösen tulajdonolja a céget, és összesen 2000 hektáron folytatnak szántóföldi növénytermesztést. Ebből 1500 hektárt tesz ki az ökológiai minősítésű bioterület, ahol tönkölybúzát, napraforgót és őszi borsót termesztenek.
„2005-ben vásároltuk az első Hatzenbichler gyomfésűt, az EU-csatlakozás óta folytatunk biogazdálkodást. A tönkölyünk extenzívebb fajta, jól tűri a stresszt, ami az alkalmankénti tápanyaghiányból és a gombaölő szeres kezelés elmaradásából adódik”
– vázolta Kovács Tamás. A régi gyomfésű mellé a közelmúltban vásároltak egy ugyancsak 18 méteres, vontatott változatot, egyrészt a hatékonyság, másrészt az üzembiztonság növelése érdekében. Az összesen 700 hektárt kitevő biotönkölyt és borsót művelik velük, és mivel a gépek napi területteljesítménye 60–80 hektár, a kettővel 3-4 nap alatt végezhetnek a munkával.
„Nagyon rövidek azok az időablakok, amikor ez a művelet optimálisan, jó minőségben elvégezhető. Több etapban használva a gyomfésűt a gyomok 30–50 százaléka gyérül, miközben a kultúrnövény nem sérül. A mezei aszatot, illetve a mélyebben gyökerező gyomokat ez már nem tudja kiszedni a kalászosból, de a tápanyagot és nedvességet elszívó egyéb gyomok nagy részét igen, ezáltal pedig jelentős terméstöbbletet eredményez számunkra, akár fél tonnát hektáronként”
– becsülte meg a vezérigazgató. Idén március közepe óta húzzák a gyomfésűt, de egy időre abbahagyták, mert nagyon kemény lett a talaj a szárazságtól. Pár napja aztán kaptak 10 mm csapadékot, így a második etapot pár nap múlva elvégezhetik. Tönkölyben és borsóban háromszor is elvégzik a mechanikai gyomirtást.
Eleinte nem szép látvány
„Azt szokták mondani, hogy gyomfésűzés után a gazda két napig ne menjen ki a földjére. Valóban nem szép látvány, ahogy a kalászos a földön fekszik, és akár még egy kis földet is ráhúz a gép, de pár nap alatt szépen kirúgja magát”
– bátorított mindenkit Kovács Tamás. Úgy gondolja, hogy a gyomfésűvel nem feltétlenül a talajt javítjuk, inkább a gyökér levegőztetése a cél a talaj felső 2-4 centiméterét átmozgatva, illetve megkaparja a cserepesedett felszínt és behúzza a kisebb repedéseket – természetesen a mechanikai gyomirtás mellett. A műveletet el is lehet rontani, májusban például, amikor a zászlóslevél kiterül, akkor már nem lehet belemenni a géppel az állományba, mert komolyabb kárt okozhat a kultúrnövényben. Az sem ideális, ha nem szedi ki a gyomokat, hiszen akkor feleslegesen költöttek a munkabérre és gázolajra, meg kell találni tehát az ideális időpontot.
A jászdózsai vállalkozásnál egyébként 130 LE-s traktor húzza a Hatzenbichler gyomfésűt, az átlagfogyasztás hektáronként 3–5 liter körül alakul. Munkakezdés előtt érdemes időt szánni a beállításokra, mert nincs két egyforma tábla és növényi fejlettség. A kezelőnek táblaszinten kell meghatároznia a pálcákra adott nyomást (ez hidraulikusan állítható a fülkéből, más modelleknél központi fésűállítás van mechanikusan, 10 pontban), illetve megválasztania az ideális munkasebességet (ez akár 12 km/h is lehet).
„Nem véletlenül választottunk ismét Hatzenbichler gyomfésűt, hiszen az előző legalább 20 ezer hektárt dolgozott végig problémamentesen. Egyedül a pálcákat cseréltük kétszezononként”
– értékelt elégedetten Kovács Tamás.
Bokrosító hatás
Szintén az osztrák gyomfésű mellett döntött Sudár Mátyás, aki Mezőcsokonyán (Somogyban) gazdálkodik édesapjával közösen a SUDÁR AGRO Kft. keretei között. Közel 600 hektárnyi homokos talajokon dolgoznak, lazítómélységben agyag vagy vályog van, és meszezéssel már sokat javítottak a földjeiken. A vetésszerkezet napraforgóból, kukoricából, őszi búzából és egy kevés – 7 hektárnyi – cirokból áll.
A Hatzenbichler gyomfésűt a 250 hektárnyi őszi búzához vették 3 éve, mégpedig egy 12 méteres verziót, így az a 24 méteres művelőnyommal kompatibilis. A vontatásról 137 LE-s traktor gondoskodik, amely automata kormányzással rendelkezik, de anélkül is boldogulnának. Sudár Mátyásék nem is annyira gyomirtásra, mint inkább a bokrosodás elősegítésére használják gépet, hiszen a laza talajon hengerezni nem lehet. Tavasszal kiszórtak egy kalcium- és kéntartalmú talajjavítót, azt is be akarták fésülni vele, ám az eső miatt végül nem tudtak rámenni a földre.
„Lezárja a talaj tetejét, ha végigrepedt a magárok mentén, de a művelőnyomokat is szépen elhúzza. Bár felkavarja a földet, nem kell megijedni, nem tesz benne kárt, bár én nem is szoktam agresszívra állítani”
– mondta Sudár Mátyás. Ők évente egyszer használják a gyomfésűt a 250 hektárnyi búzában, de így is érdemes volt lecserélniük a 20 éve vásárolt 6 méteres gépüket, mert a 12 méteressel nagyobb a területteljesítmény és kevesebb a taposás is.
„Kicsit hátrafelé buktatom a gépet a harmadik ponttal, így a hátsó pálcák nem szedik össze kukorica után sem a szármaradványt, illetve ezáltal nagyobb nyomást tudok adni neki. A láncfüggesztésű boronamezők kiváló talajkövetést biztosítanak, nem bántuk meg, hogy ezt az osztrák prémium márkát választottuk”
– zárta Sudár Mátyás.
Munka közben a Hatzenbichler gyomfésű:
