Azt gondolnánk, hogy egy kert alapjáraton is fenntartható és ezt a divatos szót használjuk már mindenre: a fogkefénktől egészen a kertig. De vajon mitől lesz egy kert valóban fenntartható?
Lassan védjegyemmé is válik az “élirevasalt gyep” kifejezés, ami magában hordozza azt a mesterséges érzést, a túl tökéletest, ami a természetben aligha jelenik meg. Indulhatunk a gyeptől is a fenntarthatósági listán, mert talán a legalapvetőbb problémák ott jelentkeznek.
A nem fenntartható gyep élvezete
Egyre szélesebb körben terjed szerencsére a természetes gyep. Nyílik szét a két tábor közötti olló: az “élirevasalt gyep” tábora egyre inkább szembekerül a lassan divattá váló természetes gyepeket élvezőkkel.
A nagyon szabályos és angolgyep manapság egyre kevésbé fenntartható. Tudom, hogy vannak olyan kertészek, akik szerint teljesen normális a naponta öntözés és heti 2-3 nyírás is, hála a robotfűnyírónak, de számomra, egy natúrkertész számára ez messzemenőkig nem járható út, ha a jövőbe tekintek.
Első igazi lépés a fenntartható kert felé az, ha elengedjük a tökéletes gyepet és egy még tökéletesebb, ámbár természetes hatású gyepet alakítunk ki inkább, amit nyaranta nem kell minden nap öntözni, nyírni is elég csak 2-3 hetente, még a legmelegebb nyári hónapokat is jobban bírja.
Növényválasztás fenntarthatósági szemmel
Nagy divatja van szintén a mediterrán növényeknek, de nézzük kicsit meg jobban a témát: egy igazán mediterrán növényt, mint a duranta, a leander például minden esetben teleltetni kell. Nagyon meleg kertekben, házak között és azok téli kisugárzását élvezve marad meg a hideg télen csak pár leander vagy citrusféle, de igazából főleg teleltetős növényekről beszélünk. Tehát a mediterrán irány nem fenntartható, ha innen nézzük.
A fenntartható növényválasztás ott kezdődik, hogy megfigyelem a kertem és a környezetének „viselkedését”: milyen a talaj, mennyi a csapadék télen, mennyi nyáron, milyen éves eloszlásban van csapadék? Megvizsgálom, milyen a kert kitettsége, milyen a napsütéses órák száma és így tovább. Majd jön a növényzet: milyen növények maradnak meg természetesen a közeli tájon, erdőben, mezőn? Ha ezeket szemrevételeztük, akkor már egy jobb képet kapunk a kert milyenségéről és indulhat ennek megfelelően a növényvadászat. Mindig az aktuális kerthez választunk növényt és nem a növényhez kertet.
Harmadik fenntarthatósági tipp, hogy minél több árnyékot hozzunk létre és minél kevesebb felületet burkoljunk! Minél több a burkolt felület, annál több lesz a hőmennyiség, ami miatt a kert melegebb lesz. Ugyanígy, ha kevés az árnyék a kertben, nemcsak az embereket és állatokat érinti, de a növényeket is nehezebben tudjuk megtartani benne.
És talán, ami még fontos, de sokszor elfeledkezünk róla: egy kert élő rendszerként tekinthető. Tehát folyamatosan változik, nem lehet azt gondolni, hogy ami most ideális a kertbe az 20 év múlva is az lesz. A fák növekszenek és árnyékolnak, így változik a kert mikroklímája, netán, ha jól dolgoztunk javul a talajszerkezet is, így akár új növényeket is megtelepíthetünk fokozatosan.
Kiemelt kép: Pixabay
