Házikert

Mi a baj a kokárdavirággal?

Agrofórum Online

Szeretném már az elején leszögezni, hogy nagy kokárdavirág-kedvelő vagyok és elképesztően jól adaptálható növény az alföldi homoktalajokra, mert szívós, rendkívül hosszan és sokat virágzik. De megvannak a veszélyei is.

Sok évvel ezelőtt egy teljesen üres, parlagon lévő terület volt a kertünk és egy nagy diófa, egy japánbirs és egy nagy tuja kivételével semmi más nem volt benne. Elkezdtek megtelepedni az öntözés hatására a vadvirágok, pár telekkel arrébb kokárdavirággal volt tele egy utcafront és “loptam belőle” magot ősszel, és úgy gondoltam, hogy ha szerencsém van, akkor elvetve nekünk is lesz legalább egy virágos folt a kertben tavasztól majd. Innen kezdődött minden, egy pár “gömbnyi” maggal.

Gyorsan szaporodik öntözés nélkül is

A nagyvirágú kokárdavirág (Gaillardia × grandiflora) fészekvirágzatú, az őszirózsafélék családjába tartozó, lágyszárú és évelő növény. A kertekben az inkább egynyári Gaillardia pulchella, vagyis pompás kokárdavirág és az évelő Gaillardia aristata szálkás kokárdavirág terjedt el, de a természetben  megjelentek vegyes képet mutatnak, valószínűleg nemesített fajták és további fajok génjeit is hordozhatják.

Abból a pár gömbnyi virágfejből tele érett magokkal mára már egy jó 10 négyzetméternyi virágos terület és elkószált kokárdavirág szigetek alakultak ki.

Kokárdavirág
Kokárdavirág (fotó: Pexels)

Vajon özönnövény lesz egyszer a kokárdavirág?

Szívósságának és rendkívül könnyű terjedésének hála hosszútávon elképzelhető lehet, hogy inváziós fajjá válik, de a megfigyelések alapján egy igen jó méhcsalogató növényről is beszélünk.

Nagy előnye fenntartható kerteknél, hogy mivel nagyon jól adaptálható egy szárazságtűrő kertben is, így a méhbarát kert alapnövényeként tekinthetünk rá, ha kordában tudjuk tartani.

A megfigyelések alapján kiszorítja a parlagfüvet és más gyomnövényeket is.

Már Európa szinten felfigyeltek a terjedésére, de egyelőre még nem tartozik az özönnövények közé. 

Hol érzi jól magát igazán a kokárdavirág?

Nagyon tágtűrésű növényről beszélünk, tehát akár egy öntözésmentes vagy nagyon kevés vizet kapó kertben is megállja a helyét. Napsütötte helyen magasabbra növekszik, mint árnyékban vagy félárnyékban. Persze árnyékban és félárnyékban is megél, de alacsonyabb növény lesz belőle, kevesebb virággal.

Kiemelt kép: Pexels

Konténerkertészet: így termesszünk beltérben!

2026. január 1. 05:40

A konténerkertészet kiváló lehetőség arra, hogy az év bármely időszakában friss, zöld növényeket neveljen otthonában.

Téli kert látványtervezése tavaszra – hogyan készüljön előre a megújulás évszakára?

2025. december 31. 05:40

A lombtalan időszak rávilágít arra is, hol vannak a kert “üres” területei, hová lenne érdemes új növényeket telepíteni. Összefoglaljuk, hogyan érdemes télen nekilátni a tavaszi kerttervezésnek.

Borostyán a fákon – tényleg tönkreteszi őket?

2025. december 30. 11:10

Megfojtja a fát vagy csak együtt él vele? A borostyán körüli félelmeket szakmai szemmel tesszük helyre.

Hazai védjegyek II.

2025. december 30. 05:40

Mit jelent, ha egy élelmiszeren KMÉ-védjegyet látunk, és mit takar, ha Érték és Minőség Nagydíjat kapott a termék, vagy GMO-mentes termelésből származik?

Inváziós kártevők (II./1.) A borsó-aknázólégy, Liriomyza huidobrensis

2017. január 1. 21:52

Az inváziós kártevők sorozatban ezúttal a borsó-aknázólégy földrajzi elterjedését, biológiáját, tápnövénykörét és az ellene való védekezés lehetőségeit mutatjuk be.

Inváziós kártevők: a burgonya cisztaképző fonálférgei

2019. január 18. 08:35

Az inváziós kártevőkről szóló sorozatunkban a májusi lapszámban a burgonya cisztaképző fonálférgek kártételéről, morfológiájáról, fajmeghatározási módszereiről és patotípusairól olvashatnak.

Idegenhonos ezüstkárászokat akartak a Tiszába telepíteni

2024. május 13. 09:10

Veszélyes inváziós halfajok telepítését tiltotta meg az Állami Halőri Szolgálat. Idegenhonos fajok élő vizekbe juttatása súlyos bírsággal jár.

Ökológiai fenyegetés: miért uralja az ázsiai lódarázs Európát?

2025. október 5. 08:10

Új tanulmány mutatja be, miért vált dominánssá az ázsiai lódarázs Európában – a kutatás nemzetközi elismerést kapott.