Házikert

Mi a baj a kokárdavirággal?

Agrofórum Online

Szeretném már az elején leszögezni, hogy nagy kokárdavirág-kedvelő vagyok és elképesztően jól adaptálható növény az alföldi homoktalajokra, mert szívós, rendkívül hosszan és sokat virágzik. De megvannak a veszélyei is.

Sok évvel ezelőtt egy teljesen üres, parlagon lévő terület volt a kertünk és egy nagy diófa, egy japánbirs és egy nagy tuja kivételével semmi más nem volt benne. Elkezdtek megtelepedni az öntözés hatására a vadvirágok, pár telekkel arrébb kokárdavirággal volt tele egy utcafront és “loptam belőle” magot ősszel, és úgy gondoltam, hogy ha szerencsém van, akkor elvetve nekünk is lesz legalább egy virágos folt a kertben tavasztól majd. Innen kezdődött minden, egy pár “gömbnyi” maggal.

Gyorsan szaporodik öntözés nélkül is

A nagyvirágú kokárdavirág (Gaillardia × grandiflora) fészekvirágzatú, az őszirózsafélék családjába tartozó, lágyszárú és évelő növény. A kertekben az inkább egynyári Gaillardia pulchella, vagyis pompás kokárdavirág és az évelő Gaillardia aristata szálkás kokárdavirág terjedt el, de a természetben  megjelentek vegyes képet mutatnak, valószínűleg nemesített fajták és további fajok génjeit is hordozhatják.

Abból a pár gömbnyi virágfejből tele érett magokkal mára már egy jó 10 négyzetméternyi virágos terület és elkószált kokárdavirág szigetek alakultak ki.

Kokárdavirág
Kokárdavirág (fotó: Pexels)

Vajon özönnövény lesz egyszer a kokárdavirág?

Szívósságának és rendkívül könnyű terjedésének hála hosszútávon elképzelhető lehet, hogy inváziós fajjá válik, de a megfigyelések alapján egy igen jó méhcsalogató növényről is beszélünk.

Nagy előnye fenntartható kerteknél, hogy mivel nagyon jól adaptálható egy szárazságtűrő kertben is, így a méhbarát kert alapnövényeként tekinthetünk rá, ha kordában tudjuk tartani.

A megfigyelések alapján kiszorítja a parlagfüvet és más gyomnövényeket is.

Már Európa szinten felfigyeltek a terjedésére, de egyelőre még nem tartozik az özönnövények közé. 

Hol érzi jól magát igazán a kokárdavirág?

Nagyon tágtűrésű növényről beszélünk, tehát akár egy öntözésmentes vagy nagyon kevés vizet kapó kertben is megállja a helyét. Napsütötte helyen magasabbra növekszik, mint árnyékban vagy félárnyékban. Persze árnyékban és félárnyékban is megél, de alacsonyabb növény lesz belőle, kevesebb virággal.

Kiemelt kép: Pexels

Hullik a citromfa levele? 5 ok, amit azonnal nézzen meg!

2025. december 22. 11:10

A citromfa levélhullása mindig stresszjelzés. Egyenletes öntözés, jó drén, stabil teleltetés – és visszafordítható a gond.

Karácsonyfa – régi hagyományok, új szokások

2025. december 22. 05:40

A karácsony legelterjedtebb jelképe a feldíszített fenyőfa, amely ebben a formájában egy újabb keletű szokás a téli keresztény ünnepkörben.

A mulcsnak is lehet negatív hatása, kerüljük el a buktatókat

2025. december 21. 11:10

A mulcshasználat számos előnnyel jár, de érdemes a mulcsozásra használt anyag kiválaszásakor több szempontot figyelembe venni.

Karácsonyfa ápolása vágott és földlabdás formában – így marad friss, tartós és egészséges az ünnepek alatt

2025. december 21. 05:40

A gondosan kezelt fenyő hosszú ideig az ünnepek dísze maradhat – sőt, ha földlabdás változatot választ, akár évtizedekig is élhet a kertben.

A császárfa lehetséges veszélyei a városi zöldítésben

Gyors növekedése csábító, de veszélyes lehet a császárfa: invazív, törékeny és jogi korlátok közé szorulhat.

Papíreperfa, császárfa és más külhoni fák a kertben

2022. augusztus 29. 05:37

Változik az időjárás, igen nagyok a szélsőségek, új növényfajok jelennek meg és egyre több tud inváziós fajként is viselkedni, ami miatt megfontolandó a telepítésük.

Mely növények teszik tönkre a házat?

2025. október 6. 08:10

Ha a kert szépítése közben az alapozás vagy a fal sérül, az esetleg a növényválasztás sara — ismerje meg, mely fajokat jobb messzebb ültetni.

Inváziós gyomfajok Magyarországon: a kaukázusi medvetalp

2019. március 15. 13:31

Az inváziós fajok közül humán egészségügyi szempontok miatt a veszélyes medvetalp fajok (Heracleum sp.) kiemelt figyelmet érdemelnek. Az emberre azért veszélyes mindkét nagy termetű medvetalp faj, mert nagy mennyiségben tartalmaznak furanokumarinokat, amelyek. legnagyobb koncentrációban a levelekben találhatóak. A növény érintése égési sérülésekre emlékeztető hólyagok kialakulását okozhatja.