Növényvédelem
Növényvédelem

Inváziós kártevők: a vadgesztenyelevél-aknázómoly

Inváziós kártevők: a vadgesztenyelevél-aknázómoly

Agrofórum Online

A hazánkba érkező inváziós kártevő fajok jelentős része szántóföldi növényeinket, vagy a kertészeti kultúrákban a gyömölcsfáinkat vagy éppenséggel a zöldségféléket károsítják.

Szép számmal akad példa erdészeti kártevőre is. Olykor-olykor felbukkannak olyan kártevők is, amelyek a lágyszárú dísznövényeinket támadják meg, kiváltképpen üvegházakban. Akad azonban olyan kártevő is, amely a városi zöldterületek, parkok, útmenti fasorok fáit lepi meg. Amennyiben ezek tömeges felszaporodása lombvesztéssel jár, hamarosan felfigyel rájuk a lakosság is. Ilyen kártevő a vadgesztenyelevél-aknázómoly is. 1993-ban jelent meg hazánkban és néhány év alatt meghódította az egész országot. Hernyóinak kártétele nyomán a bokrétafák (vadgesztenyefák) lombozata megbarnult és nyár derekára lehullott. Így lett a színpompás kis molylepkévé fejlődött hernyóból igazi médiasztár: az újságok, a televíziós- és a rádiócsatornák cikkek, tudósítások, riportok áradatát jelentették meg róla.

Rendszertan

A vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella Deschka et Dimič, 1986) a keskenyszárnyú molyok (Gracillariidae) családjába tartozik. Számos hazai irodalmi forrás a sátoraknás molyok (Lithocolletidae) családot jelöli meg, azonban a jelenleg érvényes nevezéktan szerint ez a család alcsaládnak tekintendő (Lithocolletinae). Európában a Cameraria génusz egyetlen faja, de Amerikában és Ázsiában a génusz számos faja él. Észak-Amerikában például C. aesculisella tápnövényei a Aesculus flava, A. glabra és A. pavia, míg a C. lobatiella a Quercus lobata tölgyfajon él.

Morfológia

Imágó (1. kép): Fején ecsetszerű kitinszőrzet. Csápja fonalas. Szárnyfesztávolsága 6-8 mm. Aranybarna elülső szárnyain íves lefutású fehér keresztsávok díszlenek.

1. kép A parányi molylepke közelről szemlélve szép mintázatú
(Fotó: Dr. Bodor János)

Tojás: világos színű, kb. 0,5 mm átmérőjű, a levél színén egyesével találhatóak.

Hernyó (2. kép): öt lárvastádiuma van. Az L1 stádiumú lárvák fejtokszélessége az 0,1 mm méretet alig haladja meg, míg az L5 stádiumú lárvák fejtokszélessége kb. 0,4 mm.

2. kép A hernyó az aknában él. Az aknát fénykép kedvéért bontottuk fel
(Fotó: Dr. Bodor János)

Akna (3. kép): foltakna. Az ürülék és a hernyó, majd később a báb jól láthatóak az aknában. Az bábokat az akna belsejében többnyire még külön gubó is védi.

3. kép A foltaknák igen feltűnőek a levélen
(Fotó: Dr. Molnár Béla Péter)

Báb (4. kép): kb 3,5 mm. Kezdetben világos majd később sötét barna színű. A báb az aknában marad.

4. kép A báb is az aknában marad. Az aknát fénykép kedvéért bontottuk fel
(Fotó: Dr. Bodor János)

Az imágó a Phyllonorycter génusz (Lithocolletinae alcsalád) számos egyéb, hazánkban régóta ismert (őshonos) fajához is hasonlít, amelyektől csak gyakorlattal különíthető el. Még sokkal nagyobb mértékű a hasonlóság egyes, a Cameraria génuszba tartozó, de hazánkból egyelőre még ki nem mutatott fajhoz. Amennyiben ezek közül valamelyik fajt behurcolnák, az elkülönítést az imágó morfológiája alapján csak a csoportban járatos taxonómus tudná elvégezni. Támpontot nyújthat még a tápnövény is, de ne feledjük, hogy a számára idegen környezetben a behurcolt kártevő tápnövényváltásra is képes lehet.

Elterjedés

A fajt az Ohridi tó (Makedónia) vidékén találták meg tudományra új fajként, 1985-ben. Nemsokára viharos gyorsasággal terjedt szét Közép-Európában. Hazánkba Ausztria felől érkezett. A Dunántúlon 1993-ban bukkant fel, és 1995-ben már Budapesten is komoly károkat okozott. Mára már Európa mérsékelt éghajlatú részéin mindenütt jelen van, így Angliában is, ahol 2002-ben találták meg.

Életmód

Báb alakban telel az avarban, pontosabban a lehullott leveleken lévő aknákban. Általában április közepétől számíthatunk az első rajzásra, de melegebb mikroklímájú helyeken akár egy hónappal korábban is kirepülhet. A városi környezet ilyen szempontból meglehetősen változatos, ezért érdemes a város, sőt például Budapest esetében egy kerület több pontján is figyelemmel kísérni a rajzás alkulását.

A molyok nappal repkednek a fák körül. Egész nap folyamán rengeteg repdeső lepkék láthatunk, de a délelőtti, déli órákban inkább a hímek repülnek (keresik a nőstényeket), míg a délutáni órákban a nőstények (peterakó helyet keresnek). Ennek megfelelően a szexferomon csapdákba a délelőtti-déli órákban repülnek be.

Az első rajzást néhány hét elteltével követi a második. Ezt követően kisebb-nagyobb intenzitással folyamatosan rajzanak a lepkék, a nemzedékek átfedőek. A harmadik rajzáscsúcs minadazonáltal általában jól észlelhető. A szakirodalom három rajzást említ, ám kedvező években bizonyára négy nemzedék is kifejlődhet. Ősszel a rajzás alábbhagy, de a hűvösebb napok beköszöntéig még lehet szállongó imágókat látni a fák törzse közelében.

Tápnövény

A bokrétafán (vadgesztenyefa) (Aesculus hippocastanum L.) él. Szokták fehér virágú vadgesztenyefának is nevezni. Ez a balkáni eredetű fa közkedvelt városi díszfa. Parkokban, utak mentén Európa-szerte gyakori, de ültetik Észak-Amerikában is. A hússzínű vadgesztenyefán (A. x carnea) és a vörös vadgesztenyefán (A. pavia) kivételesen néhány példány kifejlődhet ugyan, ha a lombozatuk összeér, vagy nagyon közel van egy erősen fertőzött fehérvirágú vadgesztenyefa lombozatához, de ha nincs a közelben ilyen fehér virágú fa, akkor a piros virágú fákon nem jelennek meg az aknák. Ezért a piros virágú a fajok nem tekinthetőek tápnövénynek, legalábbis egyelőre nem. Hasonló a helyzet a hegyi juharral (Acer pseudoplatanus) is.

Előrejelzés, védekezés

A rajzást legegyszerűbben feromoncsapdákkal követhetjük nyomon. Ehhez erősen fertőzött területen nagy fogókapacitású, varsás feromoncsapda-forma ajánlható, mivel a ragacsos feromoncsapdák ragacslapja nagyon hamar betelik, és így a továbbiakban már nem képes újabb hímeket megfogni. Ennek következtében pedig a rajázásmenet, a csúcsok nem rajzolódnak ki. A hazánkban közkedvelt ragacsos csapdák ragacslapja 10×16 cm-es. Egy ekkora ragacslap tömeges rajzás időszakában akár negyed óra alatt is telítődhet a befogott hímekkel. Ez kb. 400 db hímet jelent. A varsás csapdák ennek sokszorosát képesek befogni, de a kártevő populációjának gyérítését ettől sem várhatjuk.

A kártevő elleni küzdelemben növényvédő szeres kezelésre van szükség. A feromoncsapdák a megfelelő időzítésben segítenek. Ha az első nemzedék tömeges rajzásának kezdetén védekezünk, akkor jó eséllyel egyetlen egy védekezéssel az egész szezonra megoldhatjuk a problémát. Amennyiben később védekezünk, úgy a növényvédő szer már nem kerül kapcsolatba az aknák védelmében fejlődő hernyóval. A siker kulcsa tehát az, hogy a rajzás felfelé ívelő szakaszában védekezzünk. Nagy populációsűrűség esetében akár a rajzáscsúcskor történő védekezés is megkésett lehet.

A peszticidek közül a kitinszintézis-gátló és a rovarok egyedfejlődésére ható (például rendellenes, gyorsabb fejlődést indukáló és ezáltal a hernyó pusztulását okozó) szerek, valamint táplálkozásgátláson alapuló, természetes növényi kivonatok, botanikai peszticidek jöhetnek számításba. Mivel sokszor lakott területen, közterületeken kell védekeznünk, így fokozottan figyeljünk arra, hogy kizárólag engedélyezett szereket használjunk, mégpedig az előírásoknak megfelelően (pl. éjszakai permetezés). A választott szertől függően arra is gondoljuk, hogy előnyös lehet tapadásfokozó adalékot is hozzákevernünk a készítményhez.

A vadgesztenyelevél-aknázómolynak sok parazitoidja van, de sajnos ezek egyelőre nem képesek a kártevőt hatékonyan visszaszorítani. Mivel a kártevő bábjai az aknában telelnek át, így a lehullott lomb összegyűjtése és elszállítása hatékony védekezési módszer. A lomb szakszerű komposztálása elpusztítja bábokat, de csersavtartalma miatt a képződő komposzt rossz minőségű lesz, felhasználása nem ajánlott. A lombok összegyűjtésével sajnos a kártevő hasznos parazitodjait is elpusztítjuk. Ezen úgy lehetne segíteni, hogy az összegyűjtött lombot olyan nagyméretű ketrecekben tárolnánk, amelynek rácsos szövetű falán, a réseken a tavasszal kikelő parazitoidok kiférnek, de a molylepkék már nem. Ilyen ketrecek híjján egyelőre marad a lomb összegyűjtése.

Irodalomjegyzék

  • BALÁZS K. és THURÓCZY CS. (2000): A Cameraria ohridella Deschka et Dimič parazitáltsága a környezet diverzitásának függvényében. Növényvédelem 36(6): 281-287.
  • BODOR J. (2011): A vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella Deschka et Dimič 1986) hegyi juharon. Növényvédelem 47(12): 519-521.
  • CZENCZ K. És BÜRGÉS GY. (1996): A vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella Deschka et Dimič 1986, Lep., Lithocolletidae). Növényvédelem 32(9): 437-445.
  • KERÉNYINÉ NEMESTÓTHY K. (1997): A vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella Deschka et Dimič 1986) kártétele a főváros közterületein. Növényvédelem 33(1): 19-22.
  • SZABÓKY CS. és VAS JÁNOS (1997): Újabb adatok a vadgesztenyelevél-aknázómolyról (Cameraria ohridella Deschka et Dimič 1986, Lep., Lithocolletidae). Növényvédelem 33(1): 29-31.
  • SZŐCS G., KÁRPÁTI ZS., NAGY Z., SEBESTYÉN R., KERÉNYINÉ-NEMESTÓTHY K., REIDERNÉ-SALY K. és UJVÁRY I. (2003): Varsás feromoncsapda a vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella) rajzásmenetének nyomonkövetésére: mikor jobb, mint a ragacsos típusú? Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, 49: 76.
  • SZŐCS G., KERÉNYINÉ-NEMESTÓTHY K., SALY K., VÁLYI B. és HUMMEL E. (2004): Feromoncsapdás időzítés biopeszticides kezelés: A NeemAzal T/S hazai bemutatkozása a vadgesztenyelevél-aknázómoly ellen. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, 50: 59.
  • SZŐCS G., NAGY Z., KERÉNYINÉ-NEMESTÓTHY K., DEMETER T., REIDERNÉ-SALY K. és CS-TÓTH A. (2011): Hogyan időzítsük a vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella) elleni vegyszeres védekezést a feromoncsapdák fogási adatai alapján? Növényvédelem, 47(6): 248-250.
  • VUTS J., HICKMAN-SMITH M., MAYNE E. and TÓTH M. (2013): A vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella) rajzáskövetése az Egyesült Királyságban feromoncsapdákkal.   Növényvédelem 49(6): 257-260.
  • ZSIGÓ GY. (2013): A tavaszi indulás feladatai. Növényvédelem 49(6): 285-287.

Veszélyes kártevők: Gyapottok-bagolylepke

2019. augusztus 14. 10:18

Napjainkra Magyarországon a gyapottok-bagolylepke populációi stabilak, egyben nem túlzás kijelenteni, hogy a hazai agrártermelés egyik legnagyobb gazdasági súlyú kártevője.

Új (gondolat)vetés a csávázásban

2019. augusztus 13. 08:20

Az Európai Unió hatósága az egyes rovarölő hatóanyagok betiltásával pontosan kettészelte az őszi kártevők elleni stratégiánkat. Ezidáig a talajlakó és gyökérzetet támadó és a talajfelszín feletti növényi részeket károsító rovarfajok ellen egyidőben és egy helyen – csávázással – lehetett védekezni. Jelenleg kalászosaink föld feletti részeit károsító levéltetvek, kabócák elleni beavatkozást el kell választani a talajban élő lárvák elleni védekezéstől.

Egy különleges évjáratot követ egy másik… - Milyen volt a szőlő növényvédelme 2019-ben eddig?

2019. augusztus 12. 04:36

A növényvédelmi szezon a „célegyenesbe” fordult. A szürkepenész elleni védekezések már fürtzáródás előtt elkezdődtek, de az időjárás előrejelzés alapján fontos a megfelelő fürthigiénia fenntartása és a megfelelő zöldmunka elvégzése.

Nufarmer Magazin Kertészeti Különszám (+pdf)

2019. július 26. 08:33

A kertészetekben megjelenő kórokozók és kártevők elleni sikeres fellépéshez speciális ismeretekre, valamint egyszerre hatékony és a fogyasztókra veszélytelen hatóanyagokra van szükség.

A kukoricabarkó

2019. május 26. 14:23

A kukoricabarkó az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe, a rovarok (Insecta) osztályába, a bogarak (Coleoptera) rendjébe, az ormányosbogár-félék (Curculionidae) családjába, Entiminae alcsalád Tanymecus nemébe tartozik. A nevezett genus két károsító fajjal képviselteti magát a Kárpát-medencei agrárfaunában.

Inváziós kártevők: az amerikai lepkekabóca

2018. november 6. 05:36

Az amerikai lepkekabóca Magyarországon általánosan előforduló rovarfaj. A sorozatunk következő részében e kártevő biológiájával az ellen való védekezési módokkal ismerkedhetnek meg Olvasóink. A kémiai növényvédelemben részesített ültetvényekben más kártevők ellen használt inszekticidek célzott kezelés nélkül megakadályozzák a kártétel kialakulását, viszont a zöldfelületeken az amerikai lepkekabóca évről évre visszatérő gondot jelent.

Inváziós kártevők: a burgonya cisztaképző fonálférgei

2019. január 18. 08:35

Az inváziós kártevőkről szóló sorozatunkban a májusi lapszámban a burgonya cisztaképző fonálférgek kártételéről, morfológiájáról, fajmeghatározási módszereiről és patotípusairól olvashatnak.

A borsó-aknázólégy

2019. január 19. 05:38

Az inváziós kártevők sorozatban ezúttal a borsó-aknázólégy földrajzi elterjedését, biológiáját, tápnövénykörét és az ellene való védekezés lehetőségeit mutatjuk be.