Növénytermesztés

A mezei pocok elleni védekezés a no-till technológia egyik legnehezebb eleme? (VIDEÓ)

Agrofórum Online

Február elején két helyszínen, Siófokon és Kecskeméten rendezte meg a IV. AgroFIELD Akadémia Konferenciát az Agrofil-SZMI Kft. A számos gyakorlati szempontból hasznos és érdekes téma mellett ezúttal egy igazán úttörő technológiai megoldás is helyet kapott az előadások sorában; a minimum till, illetve a no-till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési módszer.

„A mi esetünkben egy altalaj-öntözési projekt indította el a no-till technológiai kísérleteket, hiszen az volt az elsődleges célunk, hogy a talajművelő gépek ne károsítsák a lefektetett öntözőrendszert. Ha pedig már így alakult, akkor arra gondoltunk, hogy miért ne néznénk meg, hogy no-tillel mennyivel lesz több a felétől. Szerencsére ennél sokkal jobb tapasztalatokat szereztünk” – fogalmazott Lajos Mihály ügyvezető, aki hozzátette, hogy ennek folyományaként a közelmúltban szerveztek egy szakmai utat az Amerikai Egyesület Államokba, ami során 5000 kilométert utazva gyűjtötték a tengerentúli tapasztalatokat. „Úgy gondolom, hogy a kinti referenciák alapján abszolút releváns kérdéssel foglalkozunk a no-till esetében”.

Sok a hasonlóság, de még több a különbség?

A no-till technológia alapja a talajkímélő termelés, de nem elhanyagolható, számszerűsíthető előnye, hogy minimálisra csökkenti a mezőgazdasági erő- és munkagépek földeken eltöltött üzemidejét, így csökkenthető az üzemanyag- és szervizköltség, de a munkaerő-igény is. A technológia azonban hazánkban még nincs kiforrva, sok a kérdés, ami jogos kétkedést ébreszt a gazdálkodókban, az hiába működik óriási területeken az Amerikai Egyesült Államokban.

„Ott például lényegesen más a csapadékmennyiség, ahol pedig hasonló lenne, például Nebraska vagy Kansas, azokon a területeken tél is van. Nálunk viszont a klíma a hó és fagy nélküli évszakok felé tolódik el, amíg amerikában kemény mínuszokat mérnek, nagyon mélyen átfagy a talaj. Ez pedig teljesen más körülményeket biztosít az állatvilág, a gyomnövények és a betegségek szempontjából is” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Nem a gyomnövények, hanem a rágcsálók jelentik a nagyobb problémát

Az Agrofil-SZMI Kft. szakembereinek álláspontja szerint a közvélekedéssel ellentétben a no-till technológia egyik legnehezebb része nem is a gyomnövények kezelése, különösen annak fényében, hogy az okszerű glifozát-felhasználás még évekig biztosított lehet, hanem a rágcsálók, valamint a moly elleni küzdelem. Utóbbi az Egyesült Állomokban a GMO segítségével megoldott, pocokkal és hörcsöggel pedig a szakmai út során nem is találkoztak.

„Ami tapasztalat van a rágcsálókkal kapcsolatban, az mindössze annyi, hogy a nitrogén-utánpótlásra folyékony ammóniát használnak, ami komoly repellens hatással van a gerincesekre, így a rágcsálók gyakorlatilag eltűnnek a területről. Ez nagyban felforgatná a magyarországi kukoricatermesztést és annak tápanyag-utánpótlását, de nem kizárt, hogy a technológia terjedésének lesz egy húzóereje az ammóniás nitrogén-utánpótlás irányába” – fogalmazott Lajos Mihály.

Kísérlet, kísérlet és kísérlet

Mivel a technológia új, így a jövőben is sok üzemi tesztre lesz szükség. Az Agrofil-SZMI Kft. által elindított Termelői Klub az on-farm kísérletekkel ebben is segítséget nyújt a termelőknek – legyen szó kis vagy nagy parcelláról.

„Teljesen termékfüggetlenül, a konkrét kísérleti és korszerű agronómiai eredményekre alapozva indíthatunk el új irányokat vagy akár megalapozhatjuk a korábbi technológiák adatalapú alkalmazását. Tehát egy adatkorszerűsítés segíti a környezeti és ökonómiai értelemben is vett fenntartható gazdálkodást” – magyarázta az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője, aki hozzátette, hogy a klub alapító tagjaival jelenleg négy helyszínen, négy növényben, négyes vetésforgóban, üzemi osztott parcellákon hasonlítják össze a no-till eredményeket statisztikailag kiértékelhető módon, aminek az első adatait már gyűjtik is.

A no-till technológia magyarországi lehetőségeinek megismerése érdekében tehát több Agrofil-kísérlet is zajlik, ami mellett a Termelői Klub tagjaival egy amerikai szakértő, Jim Leveric, a Wisconsini Egyetem Mezőgazdasági és Természeti Erőforrások Tanszékének Professor Emeritusa is megosztja tapasztalatait. A vele készült interjúnkat az Agrofórum notill videósorozatának következő részében láthatják.

KWS MIKADOS - Bajnoki teljesítmény minden évben, megbízhatóan!

2025. augusztus 6. 15:10

A KWS MIKADOS tarolt a NÉBIH országos kísérletében, 4,48 t/ha átlaggal és kiemelkedő helyszíni eredményekkel bizonyítva a piacvezető erejét.

Megbízható teljesítmény kísérletekkel igazolva – Az IKR ajánlata őszi kalászosokra és repcére

2025. augusztus 6. 10:10

Az IKR Agrár a 2024-25-ös évben országszerte kilenc helyszínen állított be őszi kalászos fajtakísérleteket.

Durumbúza, a figyelemre méltó kultúra

2025. július 31. 13:10

A durumbúza termesztése gazdasági előnyt jelent, ugyanakkor a terménydiverzifikáció szempontjából is kiemelkedő a jelentősége.

Majd a mázsa megmondja!

2025. július 29. 12:10

A piacvezető KWS repcehibridek újabb kihívásokkal teli évjáratban vizsgáztak ötösre!

DLG Feldtage 2022 - „Az én növénytermesztésem. Az én jövőm.”

2022. július 21. 11:36

A szabadtéri bemutató fő témája: „Az én növénytermesztésem. Az én jövőm.” keretében bemutatásra kerültek a legújabb növényfajták, gépek, technológiák és inputanyagok, amelyek segítik a termelők stratégiájának megvalósítását.

Idén is újdonsággal állt elő a Güttler

2023. február 6. 11:13

A Güttler 2023-ban vezeti be a MasterCut 600 vágóhengert.

Megskalpolja a talajfelszínt egy forradalmi munkaeszköz

2023. október 28. 17:10

Akár 12 centiméter mélyen hatol a talajba az a munkagép, amelynek speciális forgótárcsái elválasztják a gyomok gyökerét a növények felső részétől, így végeznek tökéletes gyomirtást.

Aratás utáni talajművelés fontossága: tarlóhántás

2022. július 19. 05:36

A tarlóhántást az aratás után a lehető leggyorsabban el kell végezni. Ott, ahol altalajlazítást terveznek, legkézenfekvőbb a szalmát szétteríteni.