18℃ 7℃
április 3. Buda, Richárd, Hóvirág, Indira
Növénytermesztés

A mezei pocok elleni védekezés a no-till technológia egyik legnehezebb eleme? (VIDEÓ)

Agrofórum Online

Február elején két helyszínen, Siófokon és Kecskeméten rendezte meg a IV. AgroFIELD Akadémia Konferenciát az Agrofil-SZMI Kft. A számos gyakorlati szempontból hasznos és érdekes téma mellett ezúttal egy igazán úttörő technológiai megoldás is helyet kapott az előadások sorában; a minimum till, illetve a no-till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési módszer.

„A mi esetünkben egy altalaj-öntözési projekt indította el a no-till technológiai kísérleteket, hiszen az volt az elsődleges célunk, hogy a talajművelő gépek ne károsítsák a lefektetett öntözőrendszert. Ha pedig már így alakult, akkor arra gondoltunk, hogy miért ne néznénk meg, hogy no-tillel mennyivel lesz több a felétől. Szerencsére ennél sokkal jobb tapasztalatokat szereztünk” – fogalmazott Lajos Mihály ügyvezető, aki hozzátette, hogy ennek folyományaként a közelmúltban szerveztek egy szakmai utat az Amerikai Egyesület Államokba, ami során 5000 kilométert utazva gyűjtötték a tengerentúli tapasztalatokat. „Úgy gondolom, hogy a kinti referenciák alapján abszolút releváns kérdéssel foglalkozunk a no-till esetében”.

Sok a hasonlóság, de még több a különbség?

A no-till technológia alapja a talajkímélő termelés, de nem elhanyagolható, számszerűsíthető előnye, hogy minimálisra csökkenti a mezőgazdasági erő- és munkagépek földeken eltöltött üzemidejét, így csökkenthető az üzemanyag- és szervizköltség, de a munkaerő-igény is. A technológia azonban hazánkban még nincs kiforrva, sok a kérdés, ami jogos kétkedést ébreszt a gazdálkodókban, az hiába működik óriási területeken az Amerikai Egyesült Államokban.

„Ott például lényegesen más a csapadékmennyiség, ahol pedig hasonló lenne, például Nebraska vagy Kansas, azokon a területeken tél is van. Nálunk viszont a klíma a hó és fagy nélküli évszakok felé tolódik el, amíg amerikában kemény mínuszokat mérnek, nagyon mélyen átfagy a talaj. Ez pedig teljesen más körülményeket biztosít az állatvilág, a gyomnövények és a betegségek szempontjából is” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Nem a gyomnövények, hanem a rágcsálók jelentik a nagyobb problémát

Az Agrofil-SZMI Kft. szakembereinek álláspontja szerint a közvélekedéssel ellentétben a no-till technológia egyik legnehezebb része nem is a gyomnövények kezelése, különösen annak fényében, hogy az okszerű glifozát-felhasználás még évekig biztosított lehet, hanem a rágcsálók, valamint a moly elleni küzdelem. Utóbbi az Egyesült Állomokban a GMO segítségével megoldott, pocokkal és hörcsöggel pedig a szakmai út során nem is találkoztak.

„Ami tapasztalat van a rágcsálókkal kapcsolatban, az mindössze annyi, hogy a nitrogén-utánpótlásra folyékony ammóniát használnak, ami komoly repellens hatással van a gerincesekre, így a rágcsálók gyakorlatilag eltűnnek a területről. Ez nagyban felforgatná a magyarországi kukoricatermesztést és annak tápanyag-utánpótlását, de nem kizárt, hogy a technológia terjedésének lesz egy húzóereje az ammóniás nitrogén-utánpótlás irányába” – fogalmazott Lajos Mihály.

Kísérlet, kísérlet és kísérlet

Mivel a technológia új, így a jövőben is sok üzemi tesztre lesz szükség. Az Agrofil-SZMI Kft. által elindított Termelői Klub az on-farm kísérletekkel ebben is segítséget nyújt a termelőknek – legyen szó kis vagy nagy parcelláról.

„Teljesen termékfüggetlenül, a konkrét kísérleti és korszerű agronómiai eredményekre alapozva indíthatunk el új irányokat vagy akár megalapozhatjuk a korábbi technológiák adatalapú alkalmazását. Tehát egy adatkorszerűsítés segíti a környezeti és ökonómiai értelemben is vett fenntartható gazdálkodást” – magyarázta az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője, aki hozzátette, hogy a klub alapító tagjaival jelenleg négy helyszínen, négy növényben, négyes vetésforgóban, üzemi osztott parcellákon hasonlítják össze a no-till eredményeket statisztikailag kiértékelhető módon, aminek az első adatait már gyűjtik is.

A no-till technológia magyarországi lehetőségeinek megismerése érdekében tehát több Agrofil-kísérlet is zajlik, ami mellett a Termelői Klub tagjaival egy amerikai szakértő, Jim Leveric, a Wisconsini Egyetem Mezőgazdasági és Természeti Erőforrások Tanszékének Professor Emeritusa is megosztja tapasztalatait. A vele készült interjúnkat az Agrofórum notill videósorozatának következő részében láthatják.

Innováció és kihívások a szójatermesztésben

2025. március 31. 11:10

A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület továbbképzésén a szója piaci trendjeiről, a növényvédelemről és a talajmegőrzésről is szó esett.

Gáz nélkül szárítunk - költséghatékony megoldás a termények biztonságos tárolására

2025. március 31. 06:40

A mezőgazdasági terményszárítás hagyományosan fosszilis energiahordozókra támaszkodik, ami magas költségekkel és környezeti terheléssel jár. Azonban a gázköltség teljes kiváltása már lehetséges!

FERGETEG-es eredmények Martonvásárról

2025. március 28. 16:10

Az Mv Fergeteg, az első hazai nemesítésű, intenzív termesztési körülmények közé is ajánlható őszi zabfajta.

A 2024. évi kalászos vetőmag-előállítások tapasztalatai  

2025. március 25. 08:10

Az elmúlt évek időjárási szélsőségei döntően befolyásolják a kalászos ágazatot, és azon belül a vetőmag-előállítás eredményeit.

„Nemcsak a Väderstad gépek kiválóak, hanem a háttérország is kiemelkedő”

2022. április 1. 12:27

Március elején egy újabb gazdalátogatásra indultam Väderstad felhasználókat bemutató cikksorozatunkhoz. Ezúttal Kalocsa mellett, Kisfoktő határában készítettem interjút, beszélgetőpartnerem pedig Greksa Zsolt gazdasági agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök volt, aki még soha nem végzett olyan korán a szántáselmunkálással, mint idén, 2022-ben. Az első piros-sárga eszközüket, egy Rapid vetőgépet, még 100 hektáros gazdaságként vásárolták, mostanra viszont mind a géppark, mind a terület, mind pedig a tapasztalat jócskán gyarapodott.

A talajművelés illemtankönyvének bemutatója

2018. február 26. 19:33

Ez a könyv Dr. Birkás Márta professzor ajándéka a tudományos és gazdálkodó élet résztvevőinek.

Magyarország talajtípusai VIII.: öntéstalajok

2022. szeptember 9. 06:37

Az öntéstalajoknál a biológiai tevékenység egyazon felszínre gyakorolt hatását az időszakonként megismétlődő áradások és az utánuk visszamaradó üledék gátolja.

A barna erdőtalajok típusai: karbonátmaradványos, csernozjom, Ramann-féle, agyagbemosódásos, podzolos barna erdőtalajok

2022. október 22. 06:37

A barna erdőtalajok típusai közül most a karbonátmaradványos, csernozjom, Ramann-féle, agyagbemosódásos, podzolos barna erdőtalajok kerülnek ismertetésre.