Növénytermesztés

A mezei pocok elleni védekezés a no-till technológia egyik legnehezebb eleme? (VIDEÓ)

Agrofórum Online

Február elején két helyszínen, Siófokon és Kecskeméten rendezte meg a IV. AgroFIELD Akadémia Konferenciát az Agrofil-SZMI Kft. A számos gyakorlati szempontból hasznos és érdekes téma mellett ezúttal egy igazán úttörő technológiai megoldás is helyet kapott az előadások sorában; a minimum till, illetve a no-till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési módszer.

„A mi esetünkben egy altalaj-öntözési projekt indította el a no-till technológiai kísérleteket, hiszen az volt az elsődleges célunk, hogy a talajművelő gépek ne károsítsák a lefektetett öntözőrendszert. Ha pedig már így alakult, akkor arra gondoltunk, hogy miért ne néznénk meg, hogy no-tillel mennyivel lesz több a felétől. Szerencsére ennél sokkal jobb tapasztalatokat szereztünk” – fogalmazott Lajos Mihály ügyvezető, aki hozzátette, hogy ennek folyományaként a közelmúltban szerveztek egy szakmai utat az Amerikai Egyesület Államokba, ami során 5000 kilométert utazva gyűjtötték a tengerentúli tapasztalatokat. „Úgy gondolom, hogy a kinti referenciák alapján abszolút releváns kérdéssel foglalkozunk a no-till esetében”.

Sok a hasonlóság, de még több a különbség?

A no-till technológia alapja a talajkímélő termelés, de nem elhanyagolható, számszerűsíthető előnye, hogy minimálisra csökkenti a mezőgazdasági erő- és munkagépek földeken eltöltött üzemidejét, így csökkenthető az üzemanyag- és szervizköltség, de a munkaerő-igény is. A technológia azonban hazánkban még nincs kiforrva, sok a kérdés, ami jogos kétkedést ébreszt a gazdálkodókban, az hiába működik óriási területeken az Amerikai Egyesült Államokban.

„Ott például lényegesen más a csapadékmennyiség, ahol pedig hasonló lenne, például Nebraska vagy Kansas, azokon a területeken tél is van. Nálunk viszont a klíma a hó és fagy nélküli évszakok felé tolódik el, amíg amerikában kemény mínuszokat mérnek, nagyon mélyen átfagy a talaj. Ez pedig teljesen más körülményeket biztosít az állatvilág, a gyomnövények és a betegségek szempontjából is” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Nem a gyomnövények, hanem a rágcsálók jelentik a nagyobb problémát

Az Agrofil-SZMI Kft. szakembereinek álláspontja szerint a közvélekedéssel ellentétben a no-till technológia egyik legnehezebb része nem is a gyomnövények kezelése, különösen annak fényében, hogy az okszerű glifozát-felhasználás még évekig biztosított lehet, hanem a rágcsálók, valamint a moly elleni küzdelem. Utóbbi az Egyesült Állomokban a GMO segítségével megoldott, pocokkal és hörcsöggel pedig a szakmai út során nem is találkoztak.

„Ami tapasztalat van a rágcsálókkal kapcsolatban, az mindössze annyi, hogy a nitrogén-utánpótlásra folyékony ammóniát használnak, ami komoly repellens hatással van a gerincesekre, így a rágcsálók gyakorlatilag eltűnnek a területről. Ez nagyban felforgatná a magyarországi kukoricatermesztést és annak tápanyag-utánpótlását, de nem kizárt, hogy a technológia terjedésének lesz egy húzóereje az ammóniás nitrogén-utánpótlás irányába” – fogalmazott Lajos Mihály.

Kísérlet, kísérlet és kísérlet

Mivel a technológia új, így a jövőben is sok üzemi tesztre lesz szükség. Az Agrofil-SZMI Kft. által elindított Termelői Klub az on-farm kísérletekkel ebben is segítséget nyújt a termelőknek – legyen szó kis vagy nagy parcelláról.

„Teljesen termékfüggetlenül, a konkrét kísérleti és korszerű agronómiai eredményekre alapozva indíthatunk el új irányokat vagy akár megalapozhatjuk a korábbi technológiák adatalapú alkalmazását. Tehát egy adatkorszerűsítés segíti a környezeti és ökonómiai értelemben is vett fenntartható gazdálkodást” – magyarázta az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője, aki hozzátette, hogy a klub alapító tagjaival jelenleg négy helyszínen, négy növényben, négyes vetésforgóban, üzemi osztott parcellákon hasonlítják össze a no-till eredményeket statisztikailag kiértékelhető módon, aminek az első adatait már gyűjtik is.

A no-till technológia magyarországi lehetőségeinek megismerése érdekében tehát több Agrofil-kísérlet is zajlik, ami mellett a Termelői Klub tagjaival egy amerikai szakértő, Jim Leveric, a Wisconsini Egyetem Mezőgazdasági és Természeti Erőforrások Tanszékének Professor Emeritusa is megosztja tapasztalatait. A vele készült interjúnkat az Agrofórum notill videósorozatának következő részében láthatják.

Különböző talajok eltérő vízellátottságának hatása a kukorica és a szemes cirok kezdeti fejlődésére

2025. április 14. 16:10

A globális éghajlatváltozás következtében az extrémitások és stresszhatások a tenyészidőszak bármely szakaszában megjelenhetnek, megnehezítve ezzel a kukorica sikeres és gazdaságos termesztését.

Az őszi káposztarepce magyarországi termesztéshanyatlása, és ami a háttérben meghúzódik

2025. április 9. 11:10

A repcéhez kötődő magyarországi termesztési hajlandóság hanyatlása egyértelműen a termelésbiztonságot veszélyeztető tényezőkre vezethető vissza.

Innováció és kihívások a szójatermesztésben

2025. március 31. 11:10

A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület továbbképzésén a szója piaci trendjeiről, a növényvédelemről és a talajmegőrzésről is szó esett.

Gáz nélkül szárítunk - költséghatékony megoldás a termények biztonságos tárolására

2025. március 31. 06:40

A mezőgazdasági terményszárítás hagyományosan fosszilis energiahordozókra támaszkodik, ami magas költségekkel és környezeti terheléssel jár. Azonban a gázköltség teljes kiváltása már lehetséges!

A talaj az egyik legjelentősebb, nem megújuló erőforrásunk

2023. április 4. 10:36

Új fenntarthatósági díj és nyilvános pályázat hívja fel a figyelmet a termőtalajok hasznos szervezeteinek, többek között a földigiliszták talajban betöltött nélkülözhetetlen szerepére.

Márpedig a szántás kockáztatás

2023. augusztus 14. 13:15

A szántás létjogosultsága minden esetben felülvizsgálandó ilyen szélsőséges időjárási körülmények, és talajaink állapota miatt. A több generáción átívelő megszokás jelentősen hozzájárulhat a talajdegradációs folyamatok erősödéséhez. Okszerűen, a talajállapot felmérését követően azonban vannak esetek, amikor akár ,,ekéhez is nyúlhatunk”. A talaj víztároló kapacitásának növelése, szervesanyaggal való feltöltése, a megfelelő talajélet fenntartása azonban egyéb más gyakorlatok előtérbe helyezésével hatékonyabban támogatható.

Minimalizáljuk a termőtalaj vízveszteségét – használjunk Mulcsmestert!

2020. június 25. 12:03

Ahogy mindnyájan tapasztaljuk, évről évre szélsőségesebb időjárással kell megbirkóznunk, s ez különösen nagy kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Egyre inkább elsődlegessé válik a talaj vízveszteségének minimalizálása, s az értékes tápanyagok hatékonyabb megtartása, s erre kiváló munkaeszköz a mulcskultivátor.

Elvékonyodtak a hagyományosan művelt talajok

2020. október 11. 05:43

A talaj élettartamának meghosszabbításának egyik legjobb módja a termőföld erdővé történő átalakítása. Ez viszont a gazdálkodási terület csökkenését jelenti.