Cikkünk néhány fontos kukoricatermesztő magyarországi település – az aszály mértékének jellemzésére alkalmas – legfontosabb meteorológiai adatait és az adott településeken alkalmazott aszálycsökkentő eljárásait kívánja bemutatni.
Az aszály mértékének objektív megállapításához a vizhiany.vizugy.hu operatív adatait használtam, hiszen ez a paraméter jelzi leginkább a probléma nagyságát. Pontosabb képet adva a léghőmérséklet- és/vagy csapadékmennyiség-adatoknál. A honlap országosan előre jelzi és pontosan méri, illetve archiválja minden település aszályosságát.
Ennek mértékét színek jelzik (sötétzöld – világoszöld – citromsárga – narancssárga – vörös). A sötétzöld jelölés szerint az adott települést nem sújtja aszály, míg az összes többi az aszály mértékét jelzi (vörös = súlyos). Ezek alapján értékeket hozzárendelve a színekhez (sötétzöld = 0, vörös = 4) készült el egy táblázat, amely összevethető módon mutatja az aszály mértékét.
Kumulált aszályértékek
A kukorica termésmennyiségét alapjaiban meghatározó három nyári hónap (június, július és augusztus) az alábbi módon volt jellemezhető az öt településen, kumulált aszályértékekkel:
- Pilis – 293
- Orosháza – 257
- Dombegyház – 255
- Kiszombor – 270
- Nádudvar – 139
A fenti adatokból látható, hogy a három nyári hónapban kizárólag Pilisen volt meteorológiai értelemben minden nap aszály (92 napból 92!) és Nádudvaron ezen időszak alatt egyetlen egyszer sem alakult ki az aszály legsúlyosabb fokozata! Az első vörös szint Pilisen jelentkezett 2025. 06. 25-én. A másik négy helyszínen júniusban nem volt vörös fokozatú aszályszint. Júliusban viszont Kiszomboron alakult ki a legsúlyosabb helyzet, ugyanis 2025. 07. 19–31. között (13 nap) végig vörös szint volt. Ebben a hónapban már csak kizárólag Nádudvaron volt 4 nap, ami nem volt aszályos.
Végezetül augusztusban ismét Pilis vált a legaszályosabb településsé az egymást követő 27(!) napos vörös riasztásával (a 31 napból csak kettő volt narancs fokozatú, 29 pedig vörös)! Ugyanekkor Nádudvaron szinte a hónap felében(!) nem volt aszály (a 31 napból 15 nap volt sötétzöld, de az ottani maximum – a citrom szint – is mindössze 3 napig tartott).
Mindebből több tanulság is levonható. A földrajzi egységként számontartott „Nagy Magyar Alföld” sem viselkedik kiszámítható, egységes módon a növénytermesztés optikáján keresztül szemlélve. Az is kiviláglik, hogy nincs szoros kapcsolat a földrajzi szélesség és az aszály mértéke között, azaz nem igaz az, hogy az aszály mértéke egyértelműen csökkenne az országban észak felé haladva. A sokkal kedvezőbb aszályprofillal jellemezhető Nádudvar szinte azonos szélességen fekszik Pilissel és a két település adta a két szélsőértéket.
Csapadékmennyiségek
Végezetül – miután minden a vízről, illetve a vízhiányról szól – vessünk egy pillantást a csapadékmennyiségekre is, melyek összesítése során a metnet.hu adataira támaszkodtam. A 2025. január–augusztus, valamint a legkritikusabb június-augusztusi időszak csapadékmennyisége az öt településen:
- Pilis – 208,63 mm (június–augusztus 52,73 mm)
- Orosháza – 213,71 mm (június–augusztus 62,98 mm)
- Dombegyház – 250,08 (június–augusztus 89,53 mm)
- Kiszombor – 250,16 mm (június–augusztus 57,02 mm)
- Nádudvar – 294,85 mm (június–augusztus 120,09 mm)
Jól láthatóan összességében sehol nem volt elégséges csapadék a kukorica számára, ennek ellenére a betakarítási eredmények mégis nagyon eltérőek. Természetesen az sem mindegy, hogy a detektált csapadék hány részletben, melyik napszakban és milyen egyéb meteorológiai körülményekkel jellemezhetően (forma, intenzitás stb.) érkezik.
A vizsgált települések közül a legkedvezőbb mutatókkal rendelkező Nádudvar esetében elmondható, hogy az év első harmadában sikerült az egyik „legtöbb” betározott vízzel indulnia, és a mindenütt extrém száraz júniust képes volt részlegesen kompenzálni a május-július-augusztus minden hónapjában megérkező, szinte egyenletes 50 mm-es csapadékával. Ezt az „áthidalást” már egyetlen más településen sem lehetett tapasztalni, és ezek meg is látszanak a betakarítási időkben és hozamokban is.
Az aszály enyhítése
Most pedig nézzük meg a különböző településeken az aszály enyhítése érdekében elvégzett technológiákat, azok elemeit.
Pilis
A terület erősen erodált barna erdőtalaj, D-i kitettségű domboldalon. Vetésidő: 2025. 04. 16. FAO szám: 360-370, vetett szemszám: 67.000 szem/ha. Talajművelés típusa: forgatásos. A szokásostól eltérő, aszálymértéket csökkentő beavatkozások: a kukorica 3 leveles állapotában (BBCH13) 700 g/ha cinket tartalmazó termék + 2 l/ha biogél kijuttatása a gyomirtással egy menetben. Ezt követően a kukorica 5-6 leveles állapotában (BBCH15-16) ismét 2 l/ha biogél kijuttatása, majd címerhányás kezdetén – hidastraktorral – 10 Mol/ha endiol + 0,5 kg/ha biostimulátor kezelés történt.
Az érezhetően vízhiányos indulásnál az első beavatkozás a feltöltést szolgálta. Ilyen helyzetben a növényállomány „etetése és itatása” ugyanúgy fontos, mint ennek fenntartása, megvédése. Az első „vízzel és tápanyaggal való feltöltést” követte a második kezelés, akkor már az aszályra készülődve, annak hatásait mérsékelni. Végezetül a harmadik kezelés már a tomboló aszályban lett kivitelezve, azt hivatott elérni, hogy az első két kezelés hatását sikerüljön megóvni az érkező – várt – esőkig. A technológia a rendkívüli helyzetben, rendkívüli hatást gyakorolt; elöljáróban elmondhatom, hogy a régió legnagyobb hozamát biztosította.
Orosháza
A terület jó kondíciójú csernozjom talaj. Vetésidő: 2025. 04. 10-20. FAO szám és vetési norma eltérő. Talajművelés típusa: részben forgatásos, részben anélküli. Ebben a gazdaságban a vízhiányra adandó válaszokat az eltérő tőszámban és FAO számban próbálták megtalálni, illetve megpróbálták a talaj vízkapacitását megnövelni a vetéssel egy menetben kijuttatott természetes anyaggal.
Ez utóbbi esetben egy FAO 440-es hibriden vizsgálódtak, 55.000 szem/ha tőállományban. A kísérlet egyharmad hektáros parcellákon, 4 ismétlésben, kezeletlen kontrollokkal lett beállítva, de – eltekintve a nagy szórástól – sajnos nem hozott érdemi eredményt. Ugyanez mondható el a tőszám és FAO szám kísérletekről is (37.000–75.000 tőszámig vizsgálódva). A tőszámot stabilizálva (55.000) és kizárólag a FAO számot változtatva (FAO 220–480 között) sincs gazdaságilag megfontolandó előrelépés, de ugyanez igaz azonos hibridek, különböző tőszáma közötti hozamok esetében is.
Kiszombor
A terület jó kultúrállapotú, marosi öntéstalaj. Vetésidő: április-május fordulója. FAO szám: 330-340. Vetett szemszám: 45.000 és 50.000/ha. Művelés módja: forgatás nélküli. A gazdaság aszály elleni stratégiájába jól illeszkedik a forgatás folyamatos elhagyása, és ezt igazolta is az idei esztendő betakarítása is. Azonos hibriddel és technológiával ugyanis az egy éve átállt terület kevesebb termést volt képes előállítani, mint a már 6 éve átállt. A már tartósan forgatás nélküli területen pedig a tőszám további redukálása volt még képes némi hozamnövelést elérni.
Dombegyház és Nádudvar
Ez az a két „referenciatelepülés”, ahol a klasszikus, konvencionális kukoricatermesztést vettük górcső alá. Ezeken a területeken minden a megszokott, eddigi gyakorlat szerint történt ebben az évben is (vetésidő a „nagykönyv” szerint, vetett tőszám 72.000, őszi szántás, posztemergens gyomirtás).
Ebben az esetben, amikor is semmi terv és beavatkozás nem történt az aszály mérséklésére, a két település eredményességét kizárólag a tárgyévi időjárás határozta meg, s mint már tudjuk, elsöprő különbséggel Nádudvar javára. Az előzőekben megállapítást nyert, hogy az aszály mértéke nem következik a földrajzi szélességből, de az is körvonalazódik, hogy a klasszikus kukoricatermesztés ellehetetlenülése viszont mutat összefüggést ezzel a tényezővel. Azaz minél inkább délebbre termeszt valaki hagyományos technológiával kukoricát az országban, annál nagyobb valószínűséggel kell az aszály elleni védekezést tudatosan és időben alkalmaznia a siker érdekében.
De azt is mondhatjuk, hogy a fenti megoldások legtöbbjén célszerű elgondolkodnia, és azokat okszerűen integrálnia az eredmény megtartása érdekében. Ezt erősíti a közel azonos szélességen fekvő Kiszombor és Dombegyház esete is, úgy, hogy az első nyolc hónap csapadékadatai teljesen azonosak! Bár az aszályszint nem Kiszombornak kedvez ebben az összevetésben, az intézkedések mégis meghozták a hatásukat.
Szabó Roland növényorvos, gyombiológus
Cikkünk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2025. decemberi számában olvasható. KATTINTSON!
