Az elmúlt évtizedben tapasztalható éghajlatváltozás – szélsőséges időjárás, özönvízszerű csapadék és az azt követő, hosszan tartó tavaszi szárazság – megviseli kultúrnövényeinket, csökkenti azok ellenálló képességét, valamint megnehezíti a növényvédelmi munkák ütemezését. Az enyhe telek kedveznek a károsítók túlélésének, majd kora tavaszi felszaporodásának, ahogy az agrotechnikai eljárásokban bekövetkező változások is. Terjed a szántás nélküli talajművelés, egyszerűsödik a vetésforgó, egyre gyakrabban kerül kalászos gabona ugyanabba a táblába vagy annak közvetlen szomszédságába. A károsítók közül talán a kórokozó gombák reagálnak a legérzékenyebben az időjárási körülményekre. Így akár már ősszel megjelenhetnek a kórokozóképletek, és főleg enyhe telet követően már kora tavasszal megindulhatnak az újabb fertőzések. Ebben az évben márciusban a lisztharmat és egyes levélfoltosságok, a szeptória és a pirenofóra tüneteivel találkozhattunk a táblákban. Ezek további felszaporodását természetesen befolyásolja az időjárás alakulása, de ha nem vagyunk résen és esetleg elmulasztottuk az első lombvédelmet, a gombáknak kedvező időjárás esetén a zászlóslevelet és a kalászt már csak nehezen tudjuk megvédeni. 

A zászlóslevél és a kalász védelme kihagyhatatlan technológiai elem. Az elmúlt napok csapadékos időjárása miatt a korábban bekövetkezett fertőzések felerősödhetnek, illetve újabb betegségek jelenhetnek meg. Buja állományban, főleg, ha még csapadék is van, olyan mikroklíma alakulhat ki, hogy a lisztharmat és a szeptória nagyon gyorsan a szártövekről és az alsóbb levélszintekről a felső levélemeletekre jut, miközben már a vörösrozsda is megjelenik a zászlóslevélen. Így könnyen bekövetkezhet olyan helyzet, hogy akár több gombafaj is „harcol” a zöld növényi részért, mint a képen látható zászlóslevél esetében mutatkozó vörösrozsda- szeptória- és lisztharmatfertőzés.

A küzdelmet viszont nekünk kell megnyernünk. Ehhez mindenképpen széles gombaölő hatásspektrumú és tartamhatással rendelkező megoldást kell választani. Ehhez célszerű hatóanyag-kombinációban gondolkodni, és érdemes figyelembe venni, hogy a rezisztencia elkerülése érdekében különböző hatásmechanizmusú hatóanyagokat használjunk. A Nufarm Tazer Kombi csomagja minden említett kritériumnak megfelel. A csomag 10 l Mystic 250 EW-t és 10 l Tazert 250 SC-t tartalmaz. A Mysticben lévő tebukonazol hatóanyag a rezisztenciakezelés szempontjából a FRAC „3” csoportba, az ergoszterolbioszintézis-gátlók közé, míg a Tazer 250 SC azoxistrobin hatóanyaga a FRAC „11” csoportba, a strobilurinok közé tartozik, és a sejtlégzés gátlásával éri el a gombaölő hatást. Mindkét hatóanyag felszívódik és szállítódik a növényben. Ezzel nemcsak nagyobb védelmet, hanem hosszabb tartamhatást is biztosítunk a gombafertőzésekkel szemben. 1,0 l/ha Mystic 250 EW és 1,0 l/ha Tazer 250 SC együttes kijuttatásával kiváló hatékonysággal védekezhetünk a kalászosok legfontosabb levélbetegségei: a lisztharmat, rozsda, pirenofórás és szeptóriás levélfoltosság ellen. A széles fungicid hatás mellett legalább olyan fontos, hogy a Tazer azoxistrobin hatóanyaga a növényekben kedvező élettani változást indít el. Ez az úgynevezett zöldítő hatás hosszabb élettartamot, több tápanyag felvételét és asszimilációt, ezáltal több és jobb minőségű termést eredményez.

Bizonyos évjáratokban a kalászfuzáriózis okoz nagy gondot. A toxintermelést akkor tudjuk a legjobban megakadályozni, ha a gombafertőzést blokkoljuk. Erre virágzásban esőt követően mindössze 72 óránk van. A fuzárium gomba ellen az egyik legjobban bevált hatóanyag a tebukonazol, így ebben az időszakban a Mystic 250 EW-t 1,0 l/ha dózisban vagy az Orius 20 EW-t 1,2 l/ha dózisban javasoljuk kijuttatni.

Az Ön Nufarm-csapata

Nufarm Hungária Kft.
www.nufarm.hu