Növénytermesztés
Fizetett tartalom

Miről ismerhető fel a jó minőségű műtrágya?

Borealis L.A.T Hungary Kft.

A modern röpítőtárcsás műtragyaszórók a másodperc egytized része alatt gyorsítják fel a szemcséket 150 km/h sebességre. Ilyenkor a műtrágyaszemcséket rendkívül nagy mechanikai erőhatás éri. Azon műtrágyák, melyek nem képesek ezt az extrém behatást károsodás nélkül kibírni, kedvezőtlenül befolyásolhatják a termés mennyiségét és minőségét. A műtrágyák fizikai tulajdonságai ugyanis nagymértékben meghatározzák a szórhatóságot és a szórásképet. Kerek, sima, kemény és nehéz szemcsék – ezek azok a tulajdonságok, melyek szükségesek az optimális kijuttatáshoz.

A szemcse alakja és keménysége

A piacon háromfelé gyártástechnológiájú szilárd műtrágya érhető el: granulált, prillezett és kompaktált. Minél kerekebb és simább a szemcse, annál egyenletesebben és messzebbre repül. Azt, hogy a szórásképet mennyire befolyásolja az oldalszél, az úgynevezett Cw vagy Cd-érték, azaz a légellenállási együttható mutatja meg. Minél alacsonyabb ez az érték, annál kerekebb és szabályosabb a szemcse, így jobbak a repülési tulajdonságai és kevésbé befolyásolja a repülési ívet az oldalszél. Ezek mellett minél keményebb a szemcse, annál kisebb az esélye, hogy már a röpítőtárcsán széttörjön. A széttört szemcsékből por képződik, ami rontja a műtrágya szemcseméret-eloszlását és így a szórásképet.

Sűrűség

A műtrágya sűrűségét (fajsúlyát) általában kilogramm/köbméterben (kg/m3) adják meg. Ugyanazon szemcseméret esetén a nagyobb fajsúlyú szemcsék messzebbre repíthetők, mint a könnyebbek. Ezáltal az átfedési zóna szélesedik: minél nagyobb a műtrágya sűrűsége, annál jobb lesz a szórás minősége. A felhasználónak mindig figyelnie kell a műtrágya fajsúlyára főleg, ha kevert műtrágyát használ. Egy olyan keverék, amely 800 kg/m3 sűrűségű nitrogéntermékből és 1.100 kg/m3 sűrűségű PK-műtrágyából készült, röpítőtárcsás szóróval egyáltalán nem juttatható ki egyenletesen.

Kopás, porképződés, csomósodás

A szállítás és kiszórás során fellépő mechanikai erőhatások a műtrágyaszemcsék kopását idézik elő. Egy minőségi műtrágya kopásállóságának kell biztosítania, hogy az 1,6 mm alatti szemcsék részaránya ne haladja meg a teljes tömeg 5%-át. A porfrakció rontja a szórásképet, magasabb környezeti terhelést okoz és nehezíti a munkakörülményeket. A por a traktor nyomvonalában többlet műtrágya-kijuttatást eredményez és a tárolás alatt hozzájárul a csomósodáshoz, összeálláshoz. A csomók akadályozzák a műtrágya szabad folyását és az egyenletes kijuttatást. A felületkezelt műtrágyák használata, az alacsony portartalom és a műtrágya nedvességgel történő érintkezésének megakadályozása a szállítás és tárolás alatt: mind segítik elkerülni az összeállást.

Szemcseméret

A szemcseméret szórásképre gyakorolt hatása nem annyira jelentős, mint a sűrűségé és a szemcse alakjáé. Viszont fontos, hogy a műtrágya szemcsemérete egy adott intervallumon belül legyen, ez adja a megfelelő szemcseméret-eloszlást.

Ugyanolyan sűrűség mellett a nagyobb szemcsék messzebbre, a kisebbek közelebbre repülnek, így lesz a szóráskép háromszög/kúp alakú. A legjobb átlagos szemcseméret 3,5 mm körüli. A legtöbb szemcse mérete +/- 1 mm eltérést kell mutasson az átlagértéktől: a jó műtrágya szemcséinek 90%-a 2,5 – 4,5 mm közötti átmérővel rendelkezik.

Minden tápelem egy szemcsében

A Borealis L.A.T COMPLEX műtrágyáinak minden egyes szemcséje a megfelelő arányban tartalmazza a növények számára szükséges összes fő tápelemet. Így osztályozódás (szegregáció – a különböző tulajdonságú műtrágyaszemcsék szétválása) miatt nem léphet fel szórási hiba.

A magas terméshozam eléréséhez alapvetően a növényeknek nitrogénre, foszforra és káliumra van szükségük.

A Borealis L.A.T a következő, kiemelkedő minőségű és kiváló szórásképpel rendelkező termékeit javasolja:

  • COMPLEX 15/15/15 +8SO3+Zn
  • NAC 27 N
  • VARIO 23 N +30SO₃

Káliummal jól ellátott területekre ajánljuk továbbá:

  • COMPLEX 20/20 +8SO3 +Zn

Foszforban gazdag területeken pedig jól használható:

  • COMPLEX 14/10/20 +11SO3

https://www.lat-nitrogen.com/

Enyhíteni tudja a súlyos aszálykárokat az emelkedő légköri szén-dioxid-koncentráció?

2024. november 21. 12:40

Előrejelzések szerint a következő évtizedekben várhatóan a jelenleginél is több és intenzívebb aszályos időszakra számíthatunk majd számos mezőgazdasági szempontból kulcsfontosságú területen.

Korszakváltás küszöbén: 600–650 ezer hektárra fog csökkenni a szemes kukorica vetésterülete Magyarországon

2024. november 21. 08:10

Az EU déli tagállamai a kukoricánál stabilan magas hozamokkal dolgoznak. Kukoricát csak oda vetnek, ahol minden igényét ki tudják elégíteni.

Magyarország vetőmag-nemesítése méltóbb pályát érdemel

2024. november 19. 10:40

Az eddig bevált megközelítések helyébe új módszereket kell léptetnünk annak érdekében, hogy a vetőmag-nemesítésünk ismét megfelelő helyet foglalhasson el mind hazai, mind külföldi megközelítésben.

A kalászosok helye a növényi fehérjeforrások között

2024. november 14. 14:40

A növényi eredetű fehérjeforrások minőségének vizsgálatakor fontos figyelembe venni a fehérje biológiai hozzáférhetőségét és aminosav-összetételét is.

AKI: Emelkedett a műtrágyák és a növényvédő szerek ára

2018. október 26. 07:30

Jellemzően 6-12 százalékkal emelkedett a különböző műtrágyák ára, pedig a felvásárolt volumen a tavalyi évhez képest 25 százalékkal visszaesett. 

A vizelet mint műtrágya: működőképes módszer?

2023. augusztus 15. 13:40

A kereskedelemben kapható műtrágyák fő összetevőit, a nitrogént, a foszfort és a káliumot, valamint a mikrotápanyagokat az emberi szervezet is „megtermeli”. Valójában az emberek már jóval a modern szintetikus műtrágyák feltalálása előtt is használták a vizeletet „trágyázószerként”.

Támrendszeres konzervuborka termesztése III. - Tápanyagellátás

2020. május 17. 04:36

Az uborka – más zöldségfélékhez, pl. paprika vagy paradicsomhoz hasonlítva – sok nitrogént és valamivel kevesebb káliumot, továbbá egészen kevés foszfort igényel.

Talajdegradációs folyamatok: talajsavanyodás

2022. február 9. 04:36

A talajok kémhatásának jelentősége közvetlen és közvetett úton is megmutatkozik a mezőgazdaságban. A talajsavanyúság káros hatással van a tápanyagok felvehetőségére.