Táj-Tér-Kép
Táj-Tér-Kép

Fenntartható turizmusfejlesztés a Káli-medencében – Hogyan segítheti a tájépítészet a turizmusfejlesztést?

Fenntartható turizmusfejlesztés a Káli-medencében – Hogyan segítheti a tájépítészet a turizmusfejlesztést?

Agrofórum Online

A Káli-medence neve mindenki számára ismerősen cseng: a Balaton-felvidék ékszerdoboza, egyik legszebb gyöngyszeme. Mérete kicsiny, szinte észrevétlenül áthaladhat rajta az ember, azonban annál több kincset rejt.

A medence méltán lett az utóbbi évek egyik legjobban látogatott térsége. Mint ahogyan globálisan, itt is drasztikusan nő a turizmus, aminek azonban komoly negatív hatásai is vannak és ezek egyre erősebben érzékelhetők is. Egyre gyakrabban önálló és profitorientált kezdeményezések történnek, gyakran nem figyelve a környezetkárosító hatásukat. Nincs összefogás, pedig csak így őrizhető meg a jelen tündöklése.

Mit kell és mit lehet ez ellen, és e csodás táj védelmében tenni? Lehetséges-e itt egyáltalán a turizmus fejlesztése, illetve fenntartható fejlesztése? Fontos a védelem és a fejlesztés egyensúlya, és hogy időben és határozottan cselekedjünk, mert ez mindenkinek az érdeke és felelőssége, mert ha e varázslatos táj értékei eltűnnek, a turizmus is eltűnik a gazdasági oldalról, az élmény pedig a látogatói oldalról. Az alábbiakban egy komplex szempontrendszert mutatunk be, amely a fenntartható turisztikai fejlesztést tájépítészeti eszközökkel segíti a Káli-medence példáján.

1. ábra: A Káli-medence a Tanúhegyek ölelésében (Fotó: Ludvigh Bertalan)

Mitől ilyen varázslatos és egyedi ez a táj? A Káli-medence földrajzilag tökéletes egységet alkot, melyben 8 település található: Balatonhenye, Monoszló, Mindszentkálla, Kékkút, Köveskál, Kővágóörs (+Pálköve), Salföld és Szentbékkálla. Ez az összesen 8600 hektáros terület egyedi táji, természeti, kulturális értékekben és egyediségekben rendkívül gazdag. A teljes terület a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik, emellett számos egyéb védelemmel is rendelkezik, jól mutatva jelentőségét.

Olyan egyedi értékekben bővelkedik, mint a vulkáni tevékenységek következtében kialakult különleges geológiai nagyformák, a Tanúhegyek, melyek közül leghíresebb a Hegyestű, ami 336 méterrel a medence legmagasabb pontja is. Hasonlóan egyedi értékek a kovásodott homokkőből kialakult Kőtengerek, melyek több helyen is megtalálhatóak e kis térségben. Egyedi értékek a Fekete-hegyen kialakult tengerszemek, melyek botanikai, ökológiai, geológiai értékességük mellett jelentős turisztikai vonzerőt is képeznek. De nagy értéket képviselnek a források, amiből 50-nél is több található itt.

2. ábra: Tengerszem (Fotó: Ludvigh Bertalan)

A Balaton-felvidék legnagyobb tava, a Kornyi-tó is itt terül el, ami a Sásdi-réttel együtt kiemelten fontos élőhelyek, amelyek több védett és fokozottan védett állat és növényfajnak adnak otthont. Előbbi tőszomszédságában található a lisztes kankalin (Primula farinosa subsp. alpigena), amelynek az ország egyetlen stabil állománya itt él. Ezen kívül számos orchideaféle mellett megtalálható a sziklai sás (Carex halleriana), mezei nőszirom (Iris graminea) vagy példál a balatoni galaj (Gallium australicum).

Állatvilágára hasonló változatosság jellemző, védett és fokozottan védett gázló, vízi és ragadozó madarak egyaránt megtalálhatóak. Kiemelkedő a gólyatöcs (Himantopus himantopus), a törpegém (Ixobrychus minitus) vagy éppen a kékvércse (Falco columbarius). Rovar- és hüllővilága ugyanígy bővelkedik fajokban. Él itt lábatlan gyík (Anguis fragilis), valamint magyar tarsza (Isophya costata) is.

3. ábra: Az élővilág értékei: tavaszi hérics és lábatlan gyík, (Fotó: Ludvigh Bertalan)

Kulturális értékek közül elsőként és legjelentősebbként a különleges, térségre jellemző népi építészetet kell kiemelni, amely minden település sajátja. Egyedi utcaképet, hangulatot teremtenek az 1850-es évekből származó parasztbarokk épületek, a különböző lakóházak és a pincék. Emellett számos romépület található a török hódoltság idejéből. Összesen több mint 50 darab országos védelem alatt álló műemlékkel büszkélkedhet a térség. Utóbbi években számos minőségi szállás és vendéglátóhely létesült a térségben, folyamatosan növekszik a programkínálat, és mindez a turizmus fellendüléséhez vezetett.

4. ábra: Védendő népi építészet (Fotó: Ludvigh Bertalan)

Ezen – és úgy általánosságban az – értékek védelme érdekében van szükség a fenntarthatósági szemléletre. De mit is jelent ez a szemlélet különösen a turizmushoz kapcsolódóan? Akkor beszélhetünk fenntartható turizmusról, ha gazdaságilag életképes, ugyanakkor a természeti javak, értékek károsítása nélkül, azokat a jövő generációi számára is megőrizve működik.

A fenntartható turisztikai fejlesztés lehetőségeit vizsgáltam a medence területén. Komplexen, sokféle szempontból kell értékelni az adottságokat: egyrészt értékelni kell a fejlesztési lehetőségeket, milyen attrakciók fejleszthetők, másrészről azonban figyelembe kell vennünk a természeti érzékenységet is.

Legjelentősebb vonzerő a Hegyestű – Geopark, de a kőtengerek, a Theodóra-forrás, vagy éppen a Salföldi-major és a Fekete-hegy is a fontos attrakciók közé tartozik. A megállók, parkolóktól és turistaút-hálózattól való távolságuk alapján, pedig a megközelíthetőségüket értékeltem. Majd értékeltem a turisztikai szuprastruktúrát és a rendezvény-ellátottságot. Fenntarthatóság biztosítása érdekében fontos figyelembe venni a természeti érzékenységet.

A Corine 100-as felszínborítási alaptérkép segítségével a területi védettségek, természeti értékek, biológiai aktivitás érték és a szomszédos foltok hatása alapján feltártam az érzékeny, ezáltal fejlesztés szempontjából kerülendő területeket, valamint a nem érzékeny, tehát fejleszthető területeket. Ezeket az értékeket össze kellett vetni az attrakciók jelentőségévél és a megközelíthetőség értékelésével. Így kialakítottam egy zónarendszert, mely teljes mértékben lefedi a területet, és mindhárom szempontot figyelembe véve teljeskörű útmutatást tud nyújtani a fenntartható turisztikai fejlesztés érdekében. Meghatározható, hogy mely területek milyen szempontból fejlesztendők, vagy jól ellátottak, vagy mi az, amit esetleg nem fejleszteni kell, hanem éppen elkerülni, védelmét biztosítani.

5. ábra: A többszempontú értékelés nyomán kialakuló fejlesztési zónarendszer (Forrás: Ludvigh Bertalan diplomaterv)

Az értékelés alapján komplex javaslatrendszert dolgoztam ki a térség fejlesztésére. Javasoltam a térségi szintű tematikus túrautak kialakítását, térségi rendezvényeket, programokat, azok fejlesztését, legyen szó sport vagy kulturális eseményekről. De legfontosabb a szervezeti felépítés és a marketing. Fontos, hogy legyen „tulajdonosa” a térségnek, akik térségileg és nem település szinten gondolkodnak. Akiknek célja közös média felületek létrehozása, azok fenntartása, valamint programok szervezése, és a térségi attrakciók fejlesztését is ők koordinálnák megteremtve a lehetőséget, hogy valóban eggyé váljon a Káli-medence.

6. ábra: Természeti érzékenység, turisztikai attrakciók és elérhetőség egy lapon (Forrás: Ludvigh Bertalan diplomaterv)

Összességében tehát egyértelmű a Káli-medence sokoldalúsága és értékessége, aminek megőrzésé kiemelten fontos. A kidolgozott metodikával lehetővé vált, hogy tervezhető legyen a fenntarthatóság, azonban végsősoron mégis alul dől el a térség sorsa, az egyes embereknél, szereplőknél, mindenkinél, aki egyszer idelátogat. E cikk célja leginkább a medence sérülékenységének bemutatása volt. Legfontosabb, hogy felelősségtudattal látogassa mindenki ezt a területet. Mi tehetünk azzal a legtöbbet érte, ha nem teszünk kárt benne, megbecsüljük, megóvjuk értékeit. Ha nem őrizzük meg, amit számunkra nyújt, akkor mi leszünk kevesebbek egy értékes, egyedi és csodálatos térséggel.

7. ábra: A Káli-medence panorámája (Fotó: Ludvigh Bertalan)

A cikk Ludvigh Bertalan (2020): A KÁLI-MEDENCE FENNTARTHATÓ TURIZMUSFEJLESZTÉSE című, a Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Karán készült diplomaterve alapján készült.

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hogy harcoljunk a klímaváltozás hatásaival? - Jó példaként Bécs Aspern-Seestadt városrészt mutatjuk

2024. április 5. 05:40

A szakemberek felismerték, hogy a klímaváltozás hatásai mérsékelhetők a megfelelő intézkedésekkel, mint a csapadékvíz-visszatartás. Aspern-Seestadt Bécs egy új városrésze, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a klímaváltozás hatásainak mérséklésére.

Kaphat-e zöld utat a Budai Zöld Öv? – II. rész.

2024. március 20. 05:40

A települések nagymértékű, intenzív növekedésének szabályozása érdekében elengedhetetlen a meglévő, a fővárost az agglomerációval összekötő értékes zöld folyosók, ékek feltárása és értékelése.

Kaphat-e zöld utat a Budai Zöld Öv? – I. rész

2024. március 10. 05:40

Napjainkban számos európai ország nagyvárosai körül alakult ki a városok külső részén, az agglomeráció és a nagyváros határán tudatos várostervezés révén zöldgyűrű, zöldsáv.

Innovatív vízgazdálkodás: a H2Ohio Projekt és hazai vízvédelmi stratégiák

2024. január 25. 05:40

Itthon kiemelten fontos a vízjárta területek védelme, hiszen a víz az egyik legnagyobb erőforrásunk ökológiai és társadalmi értelemben is. Érdemes lehet a világ vízrendezési innovációit szem előtt tartanunk, hogy azzal saját vizeinket is védjük.

Corteva: fókuszban a fenntartható megoldások

2023. szeptember 12. 05:40

A Corteva továbbra is elkötelezett, hogy termékeivel és megoldásaival választ adjon a termelők kihívásaira.

Új kamattámogatású hitelprogram indítását tervezi idén az agrártárca

2019. január 24. 10:04

Az agárminiszter szerdán az Agromashexpo és Agrárgépshow szakkiállításon jelentette be, hogy új kamattámogatású hitelprogram indítását tervezi idén az agrártárca a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások fejlesztéseinek és beruházásainak segítésére.

BASF: a fenntarthatósági átállásnak meg kell történnie

2022. január 16. 10:36

A BASF nagyszabású fenntarthatósági célokat tűzött ki maga elé. A vállalat tovább kívánja gyorsítani a szén-dioxid-mentes eljárások és a körforgásos gazdaság fejlesztését.

A Kecskeméti Konzerv kapacitásbővítő fejlesztéseit támogatta a kormány

2022. június 21. 15:18

A zöldségfeldolgozással és tartósítással foglalkozó Kecskeméti Konzerv Kft. 3,3 milliárd forint összegű kapacitásbővítő fejlesztését a magyar kormány 1,2 milliárd forinttal segítette.