A vándortábor megszokott környezettől eltérő, szabadidős céllal a természetben való hosszabb időtöltést foglalja magába. Számos fajtája létezik, az alábbi cikk a gyalogos vándortáborok tervezésének lépéseit mutatja be. Hogyan tervezzünk vándortábort? Akik ilyen tevékenység végzésére adják a fejüket, nem biztos, hogy tudják milyen lépésekből áll a tervezés, mitől lesz az adott program egyedi, hogy ne csak a gyaloglásról szóljon az a pár nap. A cikk ezt a folyamatot hivatott bemutatni egy mintaterületen, a Pilis-hegységen keresztül. Kezdjünk is hozzá!
A vándortábornak nincs egy egzakt definíciója, ennek ellenére, mindegyik megfogalmazás említi a természetben való hosszabb, szabadidős időtöltést, valamint valamilyen módon utal arra, hogy csoportos tevékenységről van szó.
Magyarországon az Országos Erdészeti Egyesület foglalkozik mélyrehatóbban a vándortáborokkal. A szervezet négyféle tábort szervez a közoktatásban tanulók számára, melyek a vízi, a kerékpáros, valamint a zarándok és gyalogos vándortáborok.
A gyalogos vándortáborok célja, hogy a túrázó kiszakadjon a mindennapokból és huzamosabb ideig a természetben tartózkodjon, megismerkedjen Magyarország erdeivel és személyes élményekkel gazdagodjon. A tábor segít elmélyíteni a természet- és a honismereti tudást, valamint kulturális és történelmi emlékhelyekkel is megismerteti a kirándulókat (INT-01). A táborozás körülményei, igényektől függően, lehetnek nomád viszonyok vagy infrastruktúrával ellátottak.
Az Erdei Vándor az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében kerül megrendezésre, célja, hogy a fiatalok kiszakadjanak a mindennapokból és új élményekkel gazdagodjanak.
A természetjárásnak és a természetben való tartózkodásnak számos pozitív hatása van, beleértve az egészségesebb életmódot, a személyiségfejlődést és az élmények gazdagságát. A vándortábor lehetőséget kínál az ismeretszerzésre, az egyén fejlődésére. Továbbá alkalmat teremt arra, hogy a kirándulók megismerjék a természetet és megtanuljanak együttműködni egymással. A vándortábornak közösségépítő és környezeti nevelő hatása is jelentős. Az együttműködés és a közös feladatok segítik a gyerekek csoportba való beilleszkedését és a közösséghez való tartozás érzését, ami pozitívan hat az önértékelésre és a társas kapcsolatokra. Az élmények gazdagsága és az új dolgok felfedezése további lehetőségeket kínál az érdeklődési kör bővítésére és a személyiségfejlődésre (NÉMETH, 2017).
A vándortáborban korosztálytól függetlenül bárki részt vehet, az fontos, hogy az illető megfelelő kondícióval rendelkezzen az adott térség adottságaihoz mérten.
Kép forrása: Saját szerkesztés
Diplomamunkámban részletes elemzést végeztem egy vándortábor létesítésének, potenciális programjainak lehetőségéről. A vándortábor mintaterülete a Pilis-hegységben található, az 1. ábra lehatárolása szerint. A Pilis, Magyarország egyik közkedvelt kiránduló helyeinek egyike. Legmagasabb pontja a Pilis-tető, melynek tengerszint feletti magassága 756 méter. A hegység szurdokokkal tarkított domborzatát számos kistájba sorolták. A vándortábor útvonala három kistájat érint, a Pilist, a Visegrádi-hegységet, valamint a Vác-Budai-Duna-völgyet. (CSORBA, 2021). A Pilis-hegység az őskor óta lakott terület. A múltban nagy jelentőséggel bírt, mint kolostortáj és királyi erdő egyaránt.
A Pilis különösen gazdag és változatos tája nem kerülte el a ciszterci rend figyelmét sem, letelepedésükkel megalapozták Magyarországon a kolostori gazdálkodás fellendülését. Olyan területekre építkeztek, melyek még nem álltak művelés alatt és mocsaras, erdős területekkel rendelkeztek. Tájalakító hatásuk jelentős volt, ahogy azt a X. századi pilisszentkereszti ciszterci apátság megmaradt romjai is mutatják. A területen egy mesterséges halastó és egy malom is helyet kapott. Mára ezek sajnos eltűntek, azonban elhelyezkedésük beazonosítható. Az apátság körül mezőgazdasági területeket tartottak fenn, jelentős volt a zöldség-gyümölcs termesztés, valamint számos szőlőültetvény is a birtok részét képezte (MAGYAR, 2018).
A Pilis-hegység történeti tája, mint királyi birtok és erdőterület kiemelkedő jelentőséggel bírtak a múltban. Ezek a királyi erdőterületek a királyi birtokok különleges részét képezték, tartozott hozzájuk legalább egy királyi rezidencia, vadászház is. A Pilisben a Királyi Erdő valamennyi eleme megtalálható, mint a királyi központok Visegrád és Esztergom képében, a vadászterületek és vadállomány, valamint a vallási létesítmények (pálos és ciszterci apátság romjai). Azokon a területeken maradtak fenn leginkább a kolostortájak, melyek királyi birtokokon jöttek létre és erdőterületekhez kapcsolódtak. A Pilis ezért is kiemelkedő fontosságú, hiszen az egyik legjobban azonosítható középkori kolostortáj (LASZLOVSZKY– BALOGH–SZABÓ–TÉTÉNYI, 2007).
A vándortábor időtartamának meghatározása mindenkinek egyéni döntése. Azonban ahhoz, hogy kellően ki tudjunk kapcsolódni, és legyen elegendő idő feltérképezni a kiválasztott térséget, érdemes legalább öt napban gondolkodni. Továbbá lényeges szempont, hogy meghatározzuk miket szeretnénk megnézni a térségben, mi érdekel minket.
Első körben a legfontosabb a vándortábor tervezésnél a helyszín meghatározása. Ezt követően célszerű feltérképezni, hogy milyen turista útvonalak találhatók az adott térségben, majd azt kell meghatároznunk milyen nehézségű útvonalon szeretnénk teljesíteni a tábort. Továbbá figyelembe kell venni, hogy milyen természeti és kulturális értékeket érint az útvonal, melyeket meg szeretnénk nézni a túrák során.
Kép forrása: Saját fénykép
A Pilis-hegységben tervezett vándortábor hat napot ölel fel és öt települést érint (Szentendre, Pilisszentlászló, Pilisszentkereszt, Csobánka, Pomáz). A vándortábort gimnazista korosztály számára terveztem. A térségben számos természeti és kulturális érték megtalálható, melyek bemutatásra érdemesek. Értékelési módszertan kidolgozásával került meghatározásra, mely érték kerül megtekintésre a túrák során, valamint hol lesznek a pihenőpontok és hol fog megszállni a csoport. Ezt követően állt össze a hat nap programja és útvonala.
Kép forrása: Saját fénykép
A vándortáborok pozitív hatással vannak a résztvevőkre, segítenek kiszakadni a mindennapokból, megismerni új térségeket és komfortzónán kívüli élményt nyújtanak. A tábor tervezésénél az elsődleges szempont a térség kiválasztása, majd az útvonal és a megtekintendő értékek összehangolása. Gondolni kell a pihenőhelyekre is, melyek fokozhatják az élményt egy-egy közös sütögetés keretében. A szállásokat a saját igényeinknek megfelelően kell kiválasztani, a Pilis-hegység esetében vannak kijelölt sátorozó helyek is, melyek szabadon használhatók bejelentést követően.
A vándortáborban nincsenek korhoz kötött határok, a saját határainkat kell feszegetni, hogy szuper kalandban legyen részünk.
Felhasznált irodalom:
INT-01 https://vandortabor.hu/
NÉMETH, 2017 – Németh Imre (2017, szerk.): Vándortáborozási képzési anyag A Testnevelési Egyetem és az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett, „Gyalogos vándortábor-vezető” akkreditált pedagógus továbbképzéshez Budapest, https://tf.hu/files/docs/felnottkepzesi-csoport/Gyalogos_v%C3%A1ndort%C3%A1bor-vezet%C5%91_-_tananyag.pdf
CSORBA 2021 – Csorba Péter (2021): Magyarország kistájai : Meridián Táj- és Környezetföldrajzi Alapítvány, Debrecen pp. 30-31; 314-315; 316-317
http://real.mtak.hu/121126/1/Csorba%20P.%20Magyaro%20kistajai%20MTA.pdf
[2023.08.02]
DÖVÉNYI , 2010 – Dövényi Zoltán (szerk.) (2010): Magyarország kistájainak katasztere, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. pp. 25-29; 651-655; 661-664
LASZLOVSZKY–BALOGH–SZABÓ–TÉTÉNYI, 2007 – Dr. Laszlovszky József, Dr. Balogh Ákos, Dr. Szabó Péter és Tétényi Éva (2007): Kivonat a PILIS történeti táj – középkori királyi birtok és erdőterület védési dokumentációjából, Építészfórum, Budapest
[2023.09.01.]
MAGYAR, 2018 – Magyar Veronika (2018): A középkori kolostortáj vizsgálata a monasztikus rendek esetében, Szent István Egyetem, Budapest
http://real-phd.mtak.hu/1521/1/magyar_veronika_ertekezes_DOI.pdf
[2023.08.31.]
Kiemelt kép: Pixabay
