A natúrparkok III. Kárpát-medencei találkozója adta számunkra az apropót a natúrparkok nyújtotta lehetőségek áttekintéséhez. A konferencia keretében az előadók ismertették a natúrparkok helyi közösségek számára nyújtotta lehetőségeit, előnyeit, a natúrparkok hazai jogrendbe ágyazottságát és európai példákat láthattunk, valamint bemutatták a nemzetközi „Landcare” programot, ami támogatást biztosít a natúrparki kezdeményezéseknek.
A natúrparkok – sajátos, a táji értékeken és a helyi közösségek aktivizálásán alapuló – mára rendkívül népszerűvé vált kezdeményezések. Egyediségük annak köszönhető, hogy a jellemző természetvédelmi és területfejlesztési gyakorlattal szemben, amelyek általában „top-down”, állami, felülről jövő kezdeményezések, a natúrparkok szigorúan alulról jövő kezdeményezések, helyi önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek együttműködésén alapulnak. A hazai natúrparkok nemzetközi trendekbe illeszkednek, hiszen napjainkban mintegy 900 regionális natúrpark található Európában, amelyek 22 európai országban az EU 27 tagállama területének 8%-át fedik le. A nemzetközi trendek ellenére a natúrparkok hazánkban rendelkeznek a legerősebb jogi alappal, hiszen kormányrendelet szabályozza létesítésüket és működési kereteiket. Magyarországon mára már 17 natúrpark működik.
A natúrparkok nem tévesztendők össze a nemzeti parkokkal, hiszen azok az állami természet- és tájvédelem megjelenítői. Bár a natúrparkok definíciója megtalálható a természetvédelmi törvényben, amely szerint a natúrpark „a helyi közösségek (önkormányzatok, társadalmi szervezetek, gazdálkodó szervezetek és az érintett lakosság) összefogása eredményeként létrejövő, a táji, természeti és kulturális értékek megőrzésén és fenntartható hasznosításán alapuló terület- és vidékfejlesztési célok megvalósulását is támogató, meghatározott területre vonatkozó együttműködés…”.
A natúrparkok az úgynevezett négypilléres modell alapján működnek, amelyek meghatározzák fő céljaikat (https://naturparkok.hu):
- pillér – A természeti, táji és kulturális örökség megőrzése;
- pillér – Környezeti nevelés, szemléletformálás, tájidentitás erősítése;
- pillér – Fenntartható térségfejlesztés;
- pillér – Fenntartható ökoturizmus és rekreáció.
A különböző natúrparkoknál természetesen a helyi adottságok különbözősége miatt az egyes célterületek más-más súllyal jelennek meg, például egészen más célokat fogalmaznak meg a Szigetközben, a Tápió-vidékén vagy a Pilisi Sziklák natúrparkban.
Annak érdekében, hogy a településtervezésben is hangsúlyosabban megjelenhessen a natúrparkok koncepciója több megyei területrendezési tervbe egyedi megyei övezetként bekerült a natúrpark. Itt példaként kiemeljük a Komárom-Esztergom megye területrendezési tervét, amelyben a 10. § (1) szerint „A natúrpark – szelíd turizmusfejlesztés egyedi övezetei” a következők:
a) Gerecse Natúrpark,
b) Bakonyalja Natúrpark (tervezett),
c) Vértesi Natúrpark,
d) Pilisi Sziklák Natúrpark.
Az egyedi övezethez kapcsolódóan a megyei terv kiemeli, hogy „a településfejlesztési koncepciót, valamint az integrált településfejlesztési stratégiát a natúrpark fejlesztési dokumentumaival összhangban kell elkészíteni és a célrendszer meghatározásakor kiemelten kell foglalkozni
a) a helyi természeti és kulturális örökség megőrzésével és szemléletformálással,
b) a helyi termék-előállítás fejlesztésének lehetőségeivel és
c) a táji, természeti és kulturális értékekre alapozott turizmusfejlesztés lehetőségeivel.”
(3) Az övezet által érintett települések településszerkezeti terveiben olyan területfelhasználást kell kijelölni, mely összhangban van a tájjelleggel, az arculati kézikönyvekkel, a megőrző-fejlesztő használattal és a természeti értékek védelmével.
(4) Településrendezési eszközök készítése és módosítása során biztosítani kell a táj harmóniájára építő turisztikai és rekreációs kínálat folytonosságát és egymásra épülését.” ( Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés, 2020)
Azonban finanszírozást nem jelent ez a jogszabályi megalapozottság, a natúrparkokat a létrehozó önkormányzatok, szervezetek tartják fenn. A natúrparkokat működtető egyesületek források szerzése érdekében általában aktív pályázási gyakorlatot folytatnak, természetvédelmi, turisztikai fejlesztési forrásokat igyekeznek szerezni, és általában széleskörű térségi összefogás keretében menedzselni.
A natúrparkok létesítése nemcsak turisztikai célokat szolgál, a természeti értékek védelme mellett, vagy azt segítendő, fontos cél a helyi közösség fejlesztése, helyi kötődésének, identitásának erősítése. Így fontos célként jelenhet meg a hagyományos gazdálkodás erősítése, helyi, egyedi termékek készítése, promóciója, a kulturális, történelmi hagyományokon alapuló attrakciófejlesztés.
A natúrparkok III. Kárpát-medencei találkozója során részletesebben is betekinthettünk a Landcare Europe programba. A Landcare kifejezés leginkább a tájgondozás szóval fordítható.
A Landcare Europe egy ernyőszervezet, amely a következő célterületeken fejti ki tevékenységét:
- „A gazdálkodók, földhasználók, politikai döntéshozók, környezetvédők és közösségek közötti együttműködés biztosítása.
- A biológiai sokféleség és az ellenálló ökoszisztémák helyreállítása a Natura 2000 területeken és más védett területeken belül és kívül.
- A közvélemény figyelmének felhívása a fenntartható gazdálkodási gyakorlatokra, amelyek egészséges élelmiszert, valamint egyéb közjavakat és ökoszisztéma-szolgáltatásokat biztosítanak.
- A jó gyakorlaton alapuló mezőgazdasági intézkedések kidolgozása, amelyek védik a közjavakat, a biológiai sokféleséget, a vizet, a talajt és a klímát” (https://www.landcare-europe.org/).
Mindezekkel a tevékenységekkel igyekeznek az Európai Unió környezetvédelmi szemléletű politikáihoz, céljaihoz hozzájárulni így az alábbi stratégiákhoz:
- EU Biodiverzitás Stratégia 2030
- Közös Agrárpolitika (CAP)
- Víz Keretirányelv (WFD)
- EU Talaj Stratégia 2030
- Európai Zöld Megállapodás 2050
- Klímaadaptációs Stratégia
- A Szántóföldtől az asztalig Stratégia
- Természet-helyreállítási jogszabály
A nemzetközi ernyőszervezet céljaihoz kiválóan illeszkednek a hazai natúrparkok céljai. A natúrpark rendkívül népszerű kezdeményezéssé vált hazánkban, ami azért nagyon fontos, hiszen tájaink védelme nem képzelhető el a helyi közösségek aktív részvétele nélkül, emiatt az ilyen alulról jövő kezdeményezések támogatása kiemelten fontos a jövőben.
Felhasznált források:
Magyar Natúrpark Szövetség honlapja: https://naturparkok.hu/
A natúrparkok III. Kárpát-medencei találkozója konferencián elhangzott előadások
Landcare Europe honlapja: https://www.landcare-europe.org/
Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 6/2020. (VI. 25.) Önkormányzati Rendelete Komárom-Esztergom Megyei Területrendezési Tervéről: http://www.kemoh.hu/cikk_kepek/pdf/TT/mtrt/2020/6_2020_KEM_TrT_teruletrendezesi_szabalyzat.pdf
