A mezőgazdasági művelésben az utóbbi évtizedekben jelentős változások mentek végbe. A szántóterületek méretének növekedésével párhuzamosan csökkent a területek biodiverzitása, egyhangúvá váltak a mezőgazdaság uralta tájak. A fiatalok nem akarnak gazdálkodni, nem látják benne a megélhetési lehetőséget, ezért egyre több idős gazda számára nincs utánpótlás, kénytelenek eladni a földjeiket. Egyre kevesebben gazdálkodnak, egyre kevesebb ember kezében vannak a földek, ami szintén a nagytáblás műveléshez vezethet. Az éghajlatváltozás következtében kialakult forró, csapadékhiányos időjárás mérsékelhető lehetne a mezőgazdasági tájszerkezet megváltoztatásával, a jobb vízgazdálkodással, valamint a változatos felszínborítás kialakításával.
A mezőgazdasági területek rendezése, szerkezetük megváltoztatása rendkívül aktuális téma. A mezőgazdasági területek jelentős százalékot tesznek ki az ország felszínborításából. A művelés technológiai fejlődésével, valamint az emberek munkájának megváltozásával jelentősen átalakult a mezőgazdasági táj szerkezete. A nagytáblás művelés, a felhagyott szántók és kertek kerültek túlsúlyba. A 2010-es évhez viszonyítva a gazdaságok száma jelentős csökkenést mutat, mely arra enged következtetni, hogy a gazdálkodók nagyobb egybefüggő területeken gazdálkodnak.
A jelenleg is zajló éghajlatváltozás a mezőgazdasági termeléssel és a mezőgazdasági területekkel szoros összefüggést mutat, hiszen a mezőgazdasági termelés felel az üvegházhatású gázok kibocsátásának 15%-áért. Mindez az állattartásból, a gyarapodó népesség miatt növekvő élelmiszerigényből, a globális élelmiszerelőállításból, az élelmiszerek szállításából, továbbá a műtrágyából, és egyéb mezőgazdaságban használt vegyszerektől tevődik össze. Mindezek mellett az éghajlatváltozás is hatással van a mezőgazdasági termelésre, hiszen a megemelkedett hőmérséklet, valamint a kevesebb és rendszertelenül eloszló csapadékmennyiség hatással van a termeszthető növények fajtáira és a talajminőségre. A klímaváltozás hatására új kártevőfajok is megjelennek, hiszen a hőmérséklet emelkedésével eltolódik az egyes fajok elterjedési területe.
A negatív tendenciák megmutatják, hogy a jelenlegi helyzet ilyenformán nem fenntartható, a talaj folyamatos romlása, a biodiverzitás és a csapadék csökkenése, a hőmérséklet emelkedése mind a mezőgazdasági területeken a termelékenységet csökkenti.
Az emberek jóléte és minden tevékenysége a természeti rendszereken alapul, az ökoszisztéma által nyújtott kézzelfogható és nem kézzelfogható javak és szolgáltatások hozzájárulnak a társadalmi és gazdasági fejlődéshez. Egy konkrét térségben: Dány, Zsámbok, Vácszentlászló, Valkó területén vizsgáltam és most szemléltetem, hogy a mezőgazdaság milyen ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújt és egy fenntarthatóbb gazdálkodási szemlélet elterjedése esetén nyújthat potenciálisan. Alapvetően az ökoszisztéma-szolgáltatásokat négy kategóriába sorolhatjuk: támogató, ellátó, szabályozó és kulturális szolgáltatások (KISNÉ, 2021). A következőkben összefoglalom, hogy egy jól működő mezőgazdasági tájban melyek azok a szolgáltatások, amelyeket az ökoszisztéma nyújtani képes, az értékelési részben pedig megvizsgálom, hogy a kijelölt területen ebből mi valósul meg jelenleg.
A támogató szolgáltatások az ökoszisztéma fennmaradásához szükségesek. Egy mezőgazdasági táj esetében ezek a talajképződés, valamint a megfelelő vízháztartás, melyeket a megfelelő felszín- és növényborítás határoz meg. Ide tartozik még a fotoszintézis, a tápanyag-körforgása, valamint a beporzás, mely megfelelően változatos növényalkalmazás mellett, az év nagy részében jelentős területen bekövetkezik. A szabályozó szolgáltatások azok az előnyök, amelyek az ökoszisztéma-folyamatokból származnak, ilyen a szénmegkötés, a mikroklíma-szabályozás, a beporzás, valamint a vízminőség-szabályozás. Az ellátó szolgáltatások közé tartoznak az életközösségek által nyújtott termékek, mint az élelmiszer a szántóföldekről és a gyümölcsösökből, a takarmány, melyet a szántóterületek és a legelők nyújtanak, a méz, melyet a különböző fafajok nektárja és a méhek adnak, a gyógyászati alapanyagok, de az erdőből származó nyersanyagok, gombák, illetve a vadgyümölcsök is ide tartoznak. A kulturális javak közé azok a nem anyagi javak tartoznak, amelyeket az emberek az életközösségekből merítenek, ilyen például a kikapcsolódás, a tájkép látványa, a kirándulás és a spirituális gazdagodás. Ez a kikapcsolódás éppúgy létrejöhet egy változatos kialakítású mezőgazdasági területen, mint az erdőben. Ezek a folyamatok és szolgáltatások szoros összefüggésben állnak egymással, hatnak egymásra. Amennyiben az egyik szolgáltatás nem tud megfelelően működni, az azt eredményezi, hogy a másik minősége is romlani fog, majd teljesen meg is szűnik. Emiatt fontos a megfelelő működés (DEWEIS, 2011).
A szántóterületeken a nem megfelelő növényekből, rosszul alkalmazott vetésforgó, a túl nagy táblaméretek, a növényzet nélküli szegélyek, valamint a nem megfelelő művelési mód alkalmazása azt eredményezi, hogy romlik a talaj minősége és a talajképződés hatékonysága, tehát a támogató szolgáltatások. Rossz minőségű talaj esetén az ellátó szolgáltatások minősége is csökken, hiszen ha a talajban kevesebb humusz képződik és alacsonyabb a nedvességtartalom, akkor rosszul fejlődnek a növények, ezáltal kevesebb lesz a termény (DEWEIS, 2011). A szárazság a nyári időszakban magasabb felszíni hőmérsékletet eredményez, emiatt csökken a szabályozó szolgáltatások színvonala is, mert ha nincsenek a szántóföldön növények, amik párologtatnak, csökken az éghajlatot és a víz körforgását szabályozó funkció is.
Az embereket nem tölti fel a száraz, meleg szántóföld mellett töltött idő, ezért nincs kulturális szolgáltatás sem. Ezzel szemben egy változatos szegélyekkel rendelkező szántóterület mellett kellemes időt lehet eltölteni, ami kulturális szolgáltatást biztosít az embernek. Kellemes klíma alakul ki benne a növények párologtatása miatt, ami a nyári forróságban is jobb termést eredményez, valamint a környező területek hőmérséklete is csökken. A fák lehullott lombja hozzájárul egy tápanyagban gazdag talaj kialakulásához, a növényborítottság pedig segíti a jó vízháztartás kialakulását, továbbá élőhelyként is funkcionál, melyben számos kártevő természetes ellensége és pollinátorok is otthonra találnak (DEWEIS, 2011). Így megfelelő az ellátó és fenntartó szolgáltatás is.
A szántóterületeket fenntarthatóságuk, változatosságuk szerint pontoztam a dolgozatomban 8 szempont szerint, ennek eredménye alapján értékeltem az általuk jelenleg nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Azokon a szántóterületeken, amelyek a fenntarthatósági szempontból történő értékelés során a legrosszabb, illetve a második legrosszabb értékelési kategóriába kerültek, az ellátó ökoszisztéma-szolgáltatás szempontjából egysíkúak, hiszen csak egyféle növény termesztése zajlik rajtuk. Ebből kifolyólag a szabályozó, illetve a támogató szolgáltatások minősége is folyamatosan csökken. A vízháztartás, illetve a talajképződés is háttérbe szorul az egysíkú, nagy területen történő növénytermesztés, a zöld szegélyek hiányában kialakuló alacsony biodiverzitás, a nagy intenzitású mezőgazdasági művelés és a talaj kizsigerelése miatt. Ezeken a területeken a kulturális ökoszisztéma-szolgáltatások gyakorlatilag nem is jelennek meg, hiszen az ember számára nem jelent feltöltődést a végtelen mezőgazdasági területek látványa. Ezeken a területeken gyors beavatkozás és változtatás szükséges a fenntarthatóság érdekében.
A legmagasabb kategóriába tartozó területeken a zöld szegélyek és a fás szárúak jelenléte biztosítja a feltöltődést, valamint a kellemes kikapcsolódást az emberek számára. Ezeken a területeken a gyepes és erdős területek biztosítják a talaj megfelelő vízháztartását, a változatos növénytermesztés pedig biztosítja a talaj számára a megfelelő regenerálódási lehetőséget. A gyepes sávokon található változatos lágyszárúak élőhelyet biztosítanak számos beporzó rovarnak, a cserjesávok pedig táplálékként szolgálnak a vadaknak.
Ezek a területek ilyenformán hosszútávon képesek lesznek az ellátó szolgáltatások biztosítására is. A harmadik és negyedik kategóriába eső területek köztes állapotúak ökoszisztéma-szolgáltatások szempontjából. Ezeken a területeken szükséges változtatni, de nem élveznek prioritást a legrosszabb kategóriába eső területekkel szemben.
Az ökoszisztémák megfelelő változatossága, állapota mellett a szántóterületek is hosszútávon az emberek szolgálatában állnak, és képesek lesznek fenntartható módon a termékek előállítására.
A cikk Szekeres Edina: A mezőgazdasági táj rendezésének lehetőségei Dány, Valkó, Vácszentlászló és Zsámbok mintaterületen című diplomaterve alapján készült a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetében.
Felhasznált irodalom:
Deweis, Maria (2011): Ökosystemleistungen und Landwirtschaft – Erstellung eines Inventars für Österreich, Wien
Kisné Fodor Lívia, Zsembery Zita, Koncz Péter, Tanács Eszter (2021): A természet ajándékai, Ökoszisztéma-szolgáltatásokról mindenkinek, Természetvédelmi füzetek, 2021
Kovács-Hostyánszki Anikó (2021): A pollináció, mint ökoszisztéma-szolgáltatás értékelése – Az ökoszisztéma állapottól a ténylegesen igénybe vett ökoszisztéma-szolgáltatás értékeléséig, Agrárminisztérium, Budapest
