A betakarítás után az egyik legfontosabb feladat a szármaradványok szakszerű kezelése mikrobiológiai készítménnyel és beforgatása a talajba. A következőkben számos szakmai érvet sorolunk fel, miért van nagy jelentősége ennek a műveletnek.
Felmerül a kérdés, miért kell támogatni a szármaradványok bontását, hiszen természetes úton is végbe megy a folyamat. A kutatások alapján az intenzíven művelt talajokban a talajélet jelentős mértékben sérült. (Szakirodalmi adatok alapján a szántóföldekben ezerszer kevesebb talajbaktérium él, mint a bolygatatlan talajokban.)
A mikrobák száma lecsökkent és a diverzifikáció is szegényebbé vált. Ennek oka többek között a nem megfelelő művelési mód, a nem okszerű műtrágya- és vegyszerhasználat, a szakszerű vetésforgó hiánya, a kevésbé változatos növénykultúrák termesztése.
Ez azt eredményezi, hogy a lebontási folyamatok lassabban történnek, így a következő kultúra számára szinte alig tud feltáródni a növényi maradványokban lévő tápanyag.
A kukorica és napraforgó szármaradványainak szerves anyag tartalma mellett azok tápanyag tartalma is óriási jelentőségű. A kukorica szántóföldi mellékterméke – 10 tonna szemtermés esetén – több mint 90 kg nitrogén, 45 kg foszfor (P₂O₅), és akár 160 kg kálium (K₂O) tartalommal bír.
Ez a tápanyagmennyiség természetesen nem táródik fel teljes mértékben egy év alatt, sőt, kedvezőtlen talajviszonyok esetén akár 3 év is eltelik a teljes hasznosulásig. (1. kép)
Napraforgó esetében 2 t/ha termésátlagnál 4 t/ha gyökér- és 4-5 t/ha szármaradvánnyal számolhatunk. Ez számszerűsítve, napraforgó esetén 70-55-200 kg lekötött N-P2O5-K2O tartalmat jelent, mely hosszútávon szolgáltat tápanyagot a következő kultúrák számára. (2. kép)
A növényi maradványok visszadolgozásával javítjuk a talaj szerkezetét is. A jó szerkezettel rendelkező termőföld kedvező vízmegtartó képességgel rendelkezik és jó a hőháztartása is. Ez nagyon fontos az aszály okozta stressz csökkentésében, mert a megfelelő szervesanyag-ellátottságú, morzsalékony talajok képesek megőrizni és eltárolni a csapadékot. Így a száraz időszakokat könnyebben átvészelik a növények.
Fontos említést tennünk a mikrobiológiai készítményekkel történő szakszerű tarlóápolás egyéb, de fontos hozadékáról is. Ugyanis a szármaradványok bontása során a kórokozó gombák visszaszorulnak, így nem tudják kifejteni patogén hatásukat.
Ennek oka, hogy a szaporító képleteiknek is helyt adó és táplálékul szolgáló növényi maradványok mennyiségét csökkentjük, jelentős lépést téve a kórokozó ágensek visszaszorításában. Így elvesszük az életterét például a fuzárium gombának is, mely az egyik leghatékonyabb cellulózbontó képességgel rendelkezik.
A tarlóbontó mikrobiológiai készítmények használata egyszerű. A cellulózbontót a termék címkéjén olvasható dózisban és vízmennyiséggel közvetlenül a felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. Érdemes a kijuttatás és a beforgatás műveletét egy menetben elvégezni.
Összefoglalóan a növényi maradványok mikrobiológiai készítményekkel történő szakszerű kezelésével és a talajba történő beforgatásával számos pozitív hatást érhetünk el. A szervesanyag visszapótlással növeljük a talaj humusztartalmát és biztosítjuk a következő növénykultúrák részére a tápanyagokat.
Javítjuk a talajszerkezetet így csökkenthetjük az aszály okozta károkat. A növényi maradványok elbontásával elvesszük a patogén gombák életterét, ezzel visszaszorítjuk azokat.
Kevesebb növényvédőszer- és műtrágyafelhasználás válhat szükségessé, így gazdaságosabbá válik a termelés. Az AÖP támogatási rendszerben 2 pontot ér a tarlóbontó mikrobiológiai készítmény használta a meghatározott feltételekkel.
A Magyar Talajvédelmi Szövetség Tagjainak tarlóbontó mikrobiológiai készítményei megbízható minőségűek és hatékonyan működnek. Keresse a cégeket a lenti elérhetőségeken.
A Szövetség tagjai
Szakmai együttműködő partnerek:
Társaság Alapítványa
