A zsálya, a kakukkfű, a zsurló és a mocsári teknős

A fecskék már kitatarozták a bejárati ajtó feletti fészkeiket, amikor májusban ellátogattam a Sudár Birtokra. Ha valahol, akkor a madaraknak itt nem kell attól tartaniuk, hogy leverik építményeiket, hiszen a tanyán minden úgy működik, hogy a biodiverzitás ne sérüljön. A hagyományos értékrenden alapuló, mégis modern családi gazdaságban a fenntarthatóság nem csak egy elvont fogalom, az a hétköznapok része. Minden röghöz, növényhez és állathoz szeretettel nyúlnak, hiszen azt vallják: ahogy ők művelik, a föld is úgy műveli őket.

Nyitott kapuk a szemléletformálás érdekében

„Elsősorban fűszer- és gyógynövények termesztésével foglalkozunk, de lucernánk is van a mintegy 6,5 hektárunkon. A birtok a szüleimé volt, és amikor édesapám nyugdíjba vonult, megkérdezte tőlem, hogy szeretném-e átvenni. Mivel akkoriban nem volt konkrét tervem, hogy mivel is foglalkozzak, mit is csináljak az életben, arra gondoltam, hogy mindenképpen folytatnám a gazdálkodást, de egy kicsit másként, nem úgy, ahogy ő tette” – mesélte a kezdetekre visszaemlékezve Boros Erzsébet, vagy ahogy a kertben zsibongó gyerekek hívták, Zsóka néni. Látogatásomkor ugyanis a birtokon éppen egy általános iskolás osztály vett részt természetközeli foglalkozáson. A környezeti nevelés, a természet és a föld szeretetének átadása ugyanis szintén fontos eleme a 2016 óta folyamatosan fejlődő vállalkozásnak. A környék iskoláival jó a kapcsolat, és egyre több fiatal érkezik hozzájuk szervezetten Győrből is.

Szintén népszerűek a felnőttek vagy családok számára meghirdetett önkéntes napok, amikor bárki besegíthet a gyógynövények begyűjtésébe, eközben pedig fontos ismereteket szerezhet azok hasznáról, termesztési módjairól. Mindezek mellett a közelmúltban egy hatállomásos „Aranyalma Mesekert” is nyílt a birtokon, ami a mesepedagógia segítségével nyújt élményeket és kikapcsolódási lehetőséget kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Ezekhez a csodás, nyugodt környezet és a hagyományokon alapuló szemlélet is nagyszerű alapot biztosít. „Látogatható a birtok, és ez fontos szempont volt. Nemcsak termékeket akarunk értékesíteni, hanem komplex szemléletet is szeretnénk átadni a vásárlóinknak.” – magyarázta Zsóka.

A magas szakmai tudást egyébként mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Sudár Birtok a kaposvári és a gyöngyösi egyetemi képzések gyakorlati helyszíne is, a hallgatók akár a nyári gyakorlatukat is elvégezhetik a szigetközi kisgazdaságban.

Termesztve, gyűjtve, óvva

Mivel a térségben nem volt fűszer- és gyógynövény-termesztés, így sikerült megtalálni a piaci rést, ami a siker egyik záloga lehetett. Jelenleg 20 féle növényt termesztenek, amelyeknek szinte mindegyike felhasználó fűszerként és gyógynövényként is. A vegyes hasznosítás szintén fontos szempont volt, ahogy az is, hogy a különböző keverékekbe jól harmonizáljanak a különböző fajok. Van a kertben zsálya, kakukkfű, rozmaring, snidling, citromfű, lestyán, oregánó, de éppen a riportom készítésének idején kerültek földbe a bazsalikom,a majoranna, a koriander vagy éppen a borsikafű palántái. Ez utóbbi tipikusan az a növény, amit önmagában kevesen fogyasztanak és vásárolnak, a fűszerkeverékekből azonban Zsókáék nem szívesen hagyják ki.

A termesztett fajokon túl további 10 növényt a környező erdőkből vagy a birtokról gyűjtenek be. Ilyen az akácvirág, a diófalevél, a lándzsás útifű, a csalán vagy a mezei zsurló. Mindegyik másra jó, de mindegyiket másként is kell termeszteni, nevelgetni és feldolgozni. Az agrobiodiverzitás tehát a lehetőségek mellett kihívást is jelent.

A növényeket a nyári időszakban frissen is értékesítik, de a többségből szárítás vagy feldolgozás után nagyobb hozzáadott értékkel, tehát nagyobb haszonkulccsal értékesíthető termékek készülnek. A hagyományos, bio minősítésű morzsolt fűszerek és teakeverékek mellett van torokfájásra ajánlott kakukkfű szirup, és egyre népszerűbbek az illóolajok is.

„Eddig hagyományos módon, csokrozva, fellógatva, padláson szárítottunk, esetleg bizonyos fajoknál a tálcás módszert alkalmaztuk. Ettől az évtől kezdve azonban elkészült a szárítóüzemünk, így ott tudjuk elvégezni ezt a munkát” – tudtam meg Zsókától, aki azt is elárulta, hogy a szárítási folyamatot leszámítva minden feladatot kézzel végeznek el a magvetéstől a kapáláson, szedésen, morzsoláson át a csomagolásig. Ez biztosítja a magas minőséget, hiszen így csak az a növényi rész kerül a termékekbe, amiknek benne is kell lennie. Többségében a levél, illetve a virágzat.

Tény viszont, hogy a legnagyobb kihívást is éppen a kézimunka-igény okozza. Ezért fontos a birtok életében a már említett önkéntes-toborzás. „Ez egy nagyon sikeres kezdeményezés, hiszen például Győrből is sokan, szívesen jönnek ki hozzánk, hogy kikapcsolódhassanak akár egy-egy órára is. Ők jól érzik magukat, sok tudásra is szert tehetnek, mi pedig segítséget kapunk cserébe”.

Növényvédelem házon belül

A Sudár Birtokon a palánta nagy része is saját előállítású, nevelésű, amihez egy kis palántanevelő-fólia is rendelkezésre áll. A növényvédelemhez nem használnak peszticideket, növényi főzetekkel, illóolajokkal dolgoznak, aminek egyik előnye, hogy a növények bármikor szedhetőek, fogyaszthatóak, miközben a biodiverzitás sem sérül. A gazdaságot és termékeit a Biokontroll Hungária minősíti, ám azokkal a készítményekkel sem dolgoznak, amelyekre ez lehetőség adna. Inkább kiaknázzák a fűszereskert adta lehetőségeket, és az egyik növényt a másikkal kezelik, ami jól bevált az elmúlt években. „Az oregánó például kiváló antibakteriális és antivirális hatással bír, így permetszert is rendszeresen készítünk belőle. Hasonlóképpen felhasználjuk a levendulát és a rozmaringot is növényvédelmi célokra. Az illóolajok közül a fahéjat, a narancsot és a szegfűszeget szeretem használni. A főzetek közül a leggyakoribb a zsurlólé, a csalánlé, vagy amit a paradicsomszárból készítünk. A rebarbara levele nagyon jó rovarriasztó és rovarölő” – tudtam meg Zsókától, aki határozottan hozzátette, hogy elsősorban riasztanak, és csak másodsorban pusztítanak. Kizárólag akkor, amikor nincsen más lehetőség.

„Az sem célunk, hogy teljesen gyommentes legyen a birtokunk. Aki egy látogatás alkalmával arra számít, hogy tiszta, szinte steril sorközöket talál, az csalódni fog. Természetesen gyomlálunk, de azt is szelektíven tesszük. Vannak olyan fajok, amiket szándékosan nem bántunk, hiszen vadon termő gyógynövények, és később felhasználjuk őket. Emellett ezek jelzőnövénynek is kiválóak, hiszen figyelmeztetnek a kártevők, kórokozók megjelenésére, így időben megkezdhetjük a védekezést ellenük. Az útifű fajok, vagy éppen a zsurlók tehát számos területen hoznak nekünk hasznot.”

Biológiai sokféleség a fűszereskertben

Bár a birtokot határoló erdőből gyakran kilátogatnak a lucernába az őzek, a fűszereskertben kárt nem tesznek, ahogy általában a többi gerinces sem okoz gondot – a rágcsálókat leszámítva. Az utóbbi időszakban egyre több az inváziós, hazánkba behurcolt, tájidegen nutria. A hódpatkány néven is ismert állatok komoly károkat képesek okozni. A kert és a falu közötti csatornából rendszeresen látogatják a kertet, ahol azonban csapda várja őket. Mással nem lehet védekezni ellenük, szabadon pedig nem garázdálkodhatnak, hiszen akkor rövid időn belül minden odaveszne, amiért a Sudár Birtokon egész évben megdolgoznak.

A csatornaparton egyébként látogatásomkor éppen sárgállott a mocsári nőszirom, a vízben halak cikáztak. A békák hangját a madarak éneke színezte, és a gazdaság „saját” mocsári teknőse is előbújt napozni. A fűszernövények között barázdabillegetők szaladgáltak, felettünk pedig egy szürke gém repült el. A madár gyakran vadászik a csatorna ezen szakaszán, kedves vendég Zsókáék számára. Ahogy a méhek és egyéb beporzók is. Nem meglepő, hogy az év nagy részében viszonylag sok van belőlük, hiszen a termesztett növények szinte mindegyike csodálatos virágot hoz. Látogatásomkor a kakukkfű, a metélőhagyma és a zsálya is pompásan virított.

„A birtokra és a környezetünkre nagyon vigyázunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy mi lépünk be a természetbe, ezért nekünk kell alkalmazkodnunk. Ennek az is a része, hogy nem zsaroljuk ki a termesztett növényeinket sem” – hangsúlyozta Zsóka, majd azzal is elbüszkélkedett, hogy egy rendszeresen itt költő récepárjuk is van, ami szintén bizonyítja, hogy a természetes folyamatok szinte zavartalanul működhetnek a csatorna és az erdő közötti területen.

A Sudár Birtok egyébként nem az egyetlen olyan kisgazdaság a Szigetközben, ami hasonló elveket vall. Ezeket a termelőket fogja össze a Zsókáék által nagyjából egy éve életre hívott Kisalföldi Kosár Közösség. „Nagyjából 20 termelőnk van, akiknek az áruit a vásárlók összeválogathatják, és a győri átvevőpontunkon megkaphatják. Ám ebben az esetben nemcsak az eladás a lényeg, hanem egy olyan közösséget szerettünk volna életre hívni, amelyben megvalósul mindaz, amit a Sudár Birtok is képvisel. Ilyen például a környezettudatosság, a biodiverzitás védelme. Tehát edukálni is szeretnénk azokat a vásárlókat, akik hozzánk jönnek.”

A kosárközösség termelői között van levendulatermesztő, chilivel foglalkozó őstermelő, elérhető fürjtojás, zöldség, de például a Gasztrofil Kolbászmanufaktúra fenntartható módon, hagyományokon alapuló húskészítményei is. Ezek a vállalkozások bár sokszínűek, számos területen mégis hasonlóak. Ami például egészen biztos, hogy akármelyik közösségi tagot keresi fel a vásárló, biztosan nem lát levert fecskefészkeket. Fenntartható, környezetkímélő megoldásokat viszont annál többet.