15℃ 6℃
május 9. Gergely, Katinka, Alberta, Édua
Házikert

A vadvirágos sorköz gyönyörködtet – is

Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a tavaszi vetések idején arra bíztat, hogy különleges virágos sávok kialakításával tegyük sokszínűbbé, gazdagabbá a borvidékek és a szántók területeit, csakúgy, mint kertjeinket. Speciális szőlősorköz és szántőföldi magkeverékekkel a természeti értéket növelő vetéseket és szemet gyönyörködtető látványt teremthetünk nyárra a gazdaságunkba, vagy akár a kiskertünkbe.

Hazánk legnagyobb fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó kutatóintézeteként az ÖMKi 2012 óta vizsgálja, hogy miként hat a virágos sorközök kialakítása a szőlőművelésre. Az országos on-farm kutatási hálózatukban kifejlesztett, és a magyar szőlészetekben már sokszor bizonyított Élő Sorköz magkeverék vetését áprilisban javasolják.

Monokultúra helyett diverzitás

Az ipari mezőgazdaság gyakran csak egyetlen faj egyetlen fajtáját vagy hibridjét termeszti, akár több ezer hektáron. Észak-Amerikában például, ahol különösen jelentős a kukoricatermesztés, megdöbbentő egyformaság uralkodik: a végeláthatatlan kukoricatáblákon a termés felét összesen hat hibrid biztosítja. Ha nem is ilyen kiterjedésű, de a természetes növény- és állatvilághoz képest ugyanúgy rendkívül szegényes „kultúr sivatagokkal” sajnos itthon is találkozhatunk. Az egyformasággal azonban csupán rövidtávú profit szempontok érvényesíthetőek. Ökológiai megfontolásból az ilyen egysíkú mezőgazdasági rendszerek rendkívül sérülékenyek.

Pedig a diverzitás és a hatékonyság nem feltétlenül ellensége egymásnak. Ha hosszabb távon és a jövő generációit szem előtt tartva, fenntarthatóan gondolkodunk, akkor be kell látnunk, hogy a diverzitás az egyetlen biztosításunk arra az esetre, ha történik valami olyan, ami gyökeresen megváltoztatja termelési feltételeinket – mint például a klímaváltozás. Ha van változatosság, akkor marad esély, hogy a környezeti anomáliák hatására kieső elemek helyére más kerüljön, és a termelési rendszer egészében véve jobban tud alkalmazkodni

Szemet gyönyörködtető virágos talajtakarók, tudományos kutatások

A biogazdálkodás a sokszínűségre alapoz. Hazánkban is érezhető a fordulat, amely a kémiai növényvédő szerekre és műtrágyákra alapozott mezőgazdaság irányából egyre inkább az agroökológiai módszereket alkalmazó, fenntartható művelés felé mutat. A biogazdálkodásba bevont területek mérete az elmúlt öt évben megduplázódott, miközben egyre nagyobb figyelmet kapnak az ökológiai gazdálkodást segítő tudományos kutatások.

A tavaszi vetésekben – nemcsak az ökológiai módszerrel művelt területeken, – egyre több helyen alkalmazzák a hazai termelők azokat a speciális magkeverékeket, amelyek nyárra virágzó rétként óvják és táplálják a talajt a szőlészetek sorközeiben, a gyümölcsösökben vagy akár a szántóterületeken. Borvidékeink általában hegyvidéken találhatóak, ahol kiemelkedő jelentőségű a talajtakarás szerepe az erózió elleni védekezésben is. A fajgazdag, honos fajokból álló növénytakaró azonban nemcsak az erózióvédelemben hasznos, hiszen kedvelt élőhelye azoknak az élő szervezeteknek, amelyek egyes kártevőktől óvják meg a szőlőt.

A virágos sávokban 50%-kal nagyobb arányban fordulnak elő a hasznos rovarok. A virágos talajtakarók nemcsak szemet gyönyörködtetőek, hanem kifizetődőek is. A videóban a gazda arról számol be, hogyha egy permetezést meg tud spórolni, akkor már megérte!

„Nemrégiben elindított LIFE VinAdapt projektünkben a hazai szőlőültetvényekben alkalmazott sorköztakarás biodiverzitásra és ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt hatásait dokumentáljuk.” – tájékoztatott a legfrissebb kutatásról Dr. Drexler Dóra az ÖMKi ügyvezetője.

A klímaváltozás a szőlőművelést is érinti: egyre gyakrabban fordulnak elő és hosszabbá válnak a száraz időszakok, amelyeket hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék követ, súlyosbítva az eróziós károkat. A klímaváltozás hatásai a kártevők elszaporodását, újak elterjedését is magukkal hozzák. A LIFE VinAdapt program ezen is szeretne változtatni.
A négy országban (Ausztria, Franciaország, Németország, Magyarország), 46 szőlészetben, összesen 50 hektáron zajló kutatásban a szakemberek arra számítanak, hogy az agroökológiai megközelítéssel megnövelhetik a szőlő ültetvények természeti szélsőségekkel szembeni ellenálló képességét és ezáltal a klímaváltozás hatásaival szemben is ellenállóbbá tehetik e művelési rendszereket, növelve a biodiverzitást és a szőlőművelési folyamatok hatékonyságát.

A kutatók legfőbb célja, hogy honos fajokkal növeljék az ültetvények gazdagságát, ezáltal pedig minél több úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatást hozzanak vissza a termesztésbe, mint a természetközeli élőhelyek kialakulása, a kártevők természetes ellenségeinek megtelepedése, a talajélet fokozása, a megfelelő humuszképződés, az erózió elleni védelem, a vízvisszatartás vagy az ültetvények légköri szénmegkötő képességének növekedésével az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése.

„A megnövekedett biodiverzitás ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt pozitív hatása közismert, de a szőlőművelés gyakorlatában most fogjuk csak igazán számszerűsíteni és a termesztéstechnológia szerves részévé alakítani az eredményeket.” – tette hozzá a várt eredményekhez az ÖMKi ügyvezetője

Hosszú távon a művelés nem munkaigényes, mert olyan talajtakaró alakul ki, ami az első vetés után már a széthulló magokkal „önvető”.

A kutatás által a szőlészeti területek várhatóan az éghajlatváltozáshoz jobban adaptált ültetvényekké válnak. Az eredmények pedig széles körben beépülhetnek a hazai és nemzetközi gyakorlatba. A projektben az ÖMKi munkatársai olyan nagyléptékű vizsgálatokat végeznek el, amely során honos fajokból álló növényzetet telepítenek a szőlősorközökbe és folyamatosan monitorozzák azok hatásait az ökoszisztéma szolgáltatásokra.

A biodiverzitás fontossága és az agroökológai megoldások az Ökoindustrián, a hónap végén megrendezésre kerülő virtuális zöldipari expon és konferencián is napirenden lesznek. Az ÖMKi szakemberei a fenntartható szőlőtermesztésről, az ökológiai vetőmagok jelentőségéről és egyéb hasznos agroökológiai gyakorlatokról tartanak előadásokat.

Tavaszi kert gondozása: eszközök és trendek

2025. május 8. 14:10

Szakértők szerint egy 30-100 négyzetméteres kis konyhakertet már heti néhány óra munkával szépen karban lehet tartani.

Tiszafa: sokan félnek tőle, pedig értékes örökzöld

2025. május 8. 05:40

Érdemes közelebbről megismerkedni a tiszafával, ezzel a különleges örökzölddel, mert sok előnyös tulajdonsága révén kincs lehet a kertjében.

Vadnövények, melyek díszértékkel is bírnak

2025. május 7. 05:40

A vadnövények nemcsak szépek, de ellenállók, alkalmazkodók, ráadásul az ökológiai egyensúly megőrzésében is fontos szerepet játszanak.

Páfrány ültetése: üde zöld oázis az árnyékban

2025. május 6. 11:10

A páfrányok megfelelő fejlődéséhez fontos az optimális ültetési időpont, a kedvező talajtípus és az ideális környezet kiválasztása.

AM: fel kell gyorsítani a digitális és a zöld átállást

2023. június 2. 15:26

A héten Brüsszelben rendezték meg az agrárkutatás és -innováció legnagyobb seregszemléjének számító „EU AgriResearch Conference” eseményt, amely témájában a kutatás és fejlesztés környezeti dimenziójára fókuszált.

Lovasíjász központ kialakítása tájépítész szemmel

2023. június 5. 10:38

Diplomamunkámat 2022-ben írtam a Lovasíjász központ tervezés, Bekölce mintaterületén címmel a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetében, melyben bemutatom a lovasíjászat mai helyzetét, vizsgálom a jelenleg meglévő  lovasíjász-pályákat, továbbá programtervet készítettem egy mintarterületre, egy általam tervezett lovasíjász központról.

Méhmentő marketing - avagy hasznos divattá válik a beporzók védelme?

2021. június 9. 07:26

Egyre több vállalat ismeri fel a méhekben, a biodiverzitásban rejlő marketinglehetőséget. Számos kampány indult ugyanis a beporzókra alapozva – legyen szó gazdaságokat célzó vagy éppen hobbiból balkonon vagy kiskertben termelőknek szóló akciókról.

Biodiverzitás a kertben: mit is jelent valójában?

2024. december 21. 05:40

A legtöbb kertészkedő azt gondolja, hogy a biodiverzitás önmagában annyit jelent, hogy sokféle, kesze-kusza növényt, adott stílusban elültetünk, és már minden oké is. De valóban ez az igazság?