Zöldítő
Zöldítő

Forradalmi módszer a szennyvíz tisztítására

Forradalmi módszer a szennyvíz tisztítására

Agrofórum Online

Vajon mihez kezdenek a szennyvíztelepek az évről évre egyre nagyobb mennyiségben hátramaradó szennyvíziszappal? Hogyan csökkenthető ez a mennyiség a természet „bevetésével”?

A vízben élő állatok segíthetnek megtisztítani szennyvizeinket – legalábbis egy kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a patakok és árkok fenekén élő olyan gerinctelen állatok, mint például a férgek, a szúnyoglárvák egy fajtája, és a kagylók, mennyiben segíthetik a szennyvíztisztító telepek munkáját. Az eredmények pedig azt mutatták, hogy ezek az élőlények képesek az iszap lebontására, eltávolíthatják a felesleges tápanyagokat a vízből és elősegíthetik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.

A háztartásokból származó szennyvizet a szennyvíztisztító telepeken tisztítják meg, majd visszajuttatják a felszíni vizekbe és a folyókba. A tisztítás során azonban jelentős mennyiségű felesleges (szennyvíz)iszap keletkezik, ami – a magas feldolgozási költségek miatt –  komoly kihívást jelent a szennyvíztisztító telepeknek.

Az iszap azonban nagyrészt szerves anyagokból áll, épp olyanokból, amelyekkel a vízben élő gerinctelen állatok  táplálkoznak.

Az Aquafarm projekt keretében végzett kutatásának részeként Tom van der Meer, aki a Wageningen Environmental Research kutatója és egyben az Aquafarm projekt egyik partnere, egy új szennyvíztisztítási módszer kifejlesztésén dolgozik:

Azt vizsgáltuk, hogy a különböző vízi élőlények milyen gyorsan képesek feldolgozni a felesleges iszapot – magyarázta. – A »nem csípő« szúnyoglárvák bizonyultak a legjobbnak az »iszapevő versenyben«. Az ezeket a lárvákat tartalmazó iszap akár ötször gyorsabban bomlott le, mint a többi. Ez az eredmény tovább javult, amikor a meglévő iszaphoz más, különböző fajokat adtunk hozzá. A szúnyoglárvák jelenlétének köszönhetően megnőtt az iszap oxigénszintje is, ami megakadályozta az erősen üvegházhatású metángáz képződését.

A vízminőséget 2027-ig az EU valamennyi tagállamában javítani kell, hogy megfeleljen a vízügyi célkitűzéseknek, amely előírja, hogy csökkenteni kell a felszíni vizekben lévő tápanyagok, például a nitrogén és a foszfor szintjét, mivel ezek a tápanyagok negatívan hatnak az érzékeny állat- és növényfajokra.

A tápanyagok magas szintje emellett a cianobaktériumok szaporodását is serkentheti, ami mind az emberre, mind a környezetre káros hatással lehet. Ezek az anyagok azonban sokszor még a tisztítás után is a vízben maradnak és a folyókba kerülnek.

Van der Meer szerint azonban a növény- és állatvilág itt is megoldást kínálhat. Az algák és különféle folyami kagylók szinte minden tápanyagot képesek eltávolítani a vízből, de az Azolla (vízi páfrány) tesztelése is kitűnő eredményeket hozott. A szakember szerint egy évtized múlva az összes szennyvíztisztító telep ezt a természetes megoldást fogja választani.

Az Aquafarm a hollandiai vízügyi és természettudományi társszervezetek közös projektje. Ennek keretében egy ökológusokból, biokémikusokból és víztisztítási technológiával foglalkozó szakemberekből álló csapat 2014 óta végez olyan új módszerrel végzett gyakorlati kutatómunkát, amely a szennyvíz tisztítására szolgál a növény- és állatvilág együttes alkalmazásával.

Az Aquafarm fő célja, hogy a vizet a vízügyi keretirányelv előírásainak megfelelően, természetes folyamatok segítségével, ellenőrzött körülmények között tisztítsa meg. Ehhez járul még a biomassza betakarítása, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának és a szennyvízszennyezés csökkentése.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A füstifecskecsalád, amely rozsdafarkúak fészkébe költözött

2024. június 16. 12:10

A Kiskunsági Nemzeti Park honlapján jelent meg a szokatlan költőhelyet választó füstifecskék története.

Ültethetek fát a nyáron?

2024. június 10. 13:10

A feladat látszólag egyszerűnek tűnik, ám mégsem az, hiszen az eredményes faültetésnek is megvan a maga megfelelő időszaka.

Egy mesterséges menedék megháromszorozta a méhállományt

2024. június 6. 11:40

„Menedékházat” épített egy cég a méheknek. A konstrukció remekül működik, ezért most további méhmenedékek építését tervezik.

Barátkozzunk meg a tőrösdarázzsal!

2024. május 26. 14:10

Májusban jelentek meg az első tőrösdarazsak a kertekben. Fontos felismerni ezeket a hatalmas rovarokat és megkülönböztetni a lódarazsaktól.

Bioszén felhasználásával távolítják el az antibiotikumokat a szennyvízből

2023. március 28. 09:34

A kutatók jelenleg olyan alternatív vízforrások után kutatnak, amelyek fenntartható módon képesek kielégíteni a jelenlegi és jövőbeli öntözési igényeket.

Hatékonyabb technológia a szennyvíz utókezelésére

2023. április 27. 11:25

Magyar és kínai kutatók közötti együttműködés keretében minden eddiginél hatékonyabb technológiát fejlesztettek ki a szennyvíz utókezelésére.

Szennyvízből öntözővíz? Így vennék fel a harcot az aszállyal Németországban

2024. április 12. 13:10

Egy törvénytervezet szerint meg akarják könnyíteni a tisztított kommunális szennyvíz kijuttatását a szántóföldekre. A gazdálkodók, kertészek és vízügyi szakemberek szigorú biztonsági előírásokat követelnek a kockázatok minimalizálása érdekében.

A vízhiány megelőzése és kezelése volt a kiemelt téma a Budapesti Víz Világtalálkozón

2019. október 21. 07:38

Áder János, köztársasági elnök a tanácskozás második napján megtekintette a vízipari szakkiállítást, és emlékeztetett a megnyitón elmondott szavaira, "napjainkban a szemünk láttára bontakozik ki a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz drámája".