Az idei aszályos és forró nyár milyen díszfákat károsított leginkább? Melyik fás növényfajok ültetését érdemes mellőzni a jövőben?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Az idei év, a meteorológiai feljegyzések szerint, az elmúlt 100 év legszárazabb éve volt, amihez extrém magas hőmérséklet, valamint igen erős légszárazság is párosult. Minden fás növényt megviseltek a szokatlan környezeti körülmények, díszfákat, díszbokrokat és gyümölcsfákat egyaránt. Ahol alkalmilag sem tudták öntözéssel a fák életképességét fenntartani, ott kiszáradtak.
Az aszály okozta kár nagy vesztesei a közkedvelt nyírfák, a fenyők, a tuják, elsősorban a legnagyobb számban jelen lévő smaragdtuják.
Idős, termetes nyírfák nagy része kiszáradt országszerte, közterületeken, kertekben egyaránt, ami nem véletlen, hiszen a nyírfa kifejezetten vízigényes fafaj. Csapadék hiányában öntözés nélkül nem tartható életben.
Koros fenyőfák, kertekben is, hirtelen elszáradás tüneteit mutatták, tömeges jelenségről van szó. Az elhalások július, augusztusra váltak általánossá, amikorra végleg elfogyott a talajból a felvehető nedvesség, és a fenyők csúcsainál kezdődő száradás a fakoronán gyorsan szétterjedt. Fenyők esetében a jelenséghez hozzájárulhatott a már korábbi években a fenyők fatörzsébe betelepedő farontó rovarok felszaporodása. A fenyőfélék gyökérrendszere nem hatol mélyre, felszínhez közeli, a talaj felső rétegeinek kiszáradása ezért okoz gyorsan sokkhatást a fenyőfák esetében.
Örökzöldek közül egy időben divatos, szinte egyeduralkodó faj volt a smaragdtuja. Száraz talajban, magas átlaghőmérsékletnél és tartós légszárazság esetén legyengül, ekkor telepednek állományukba a boróka tarka díszbogár és a szúbogár egyedei. Rágásukkal a vízszállító rendszert károsítják, akadályozzák a növények vízellátását, elősegítik a vízhiányuk következtében kialakuló kiszáradásukat. Ez párosult a tényleges vízhiánnyal az idei évben.
A cukorsüvegfenyők közül is sok a kiszáradás állapotába került. Nem véletlen, tűző napos helyre szokták ültetni és általában öntözés nélkül nevelik. Gyökérzetük a talaj felső rétegeiben helyezkedik el, annak kiszáradása a fácska gyors elhalását okozhatja.
Az idei év minden olyan fát az átlagnál erősebben és gyorsabban károsított, amelyeknek a gyökérzete gyenge, vagy még nem alakult ki a nem régen történt ültetés okán. Meglett fáknál a sérült gyökerű egyedek mindig előbb jelzik a víz (tápanyag) hiányát. A nyár jelentős károsultjai voltak az elmúlt 1-4 évben ültetett facsemeték. Mivel gyökérrendszerük még nem fejlődött ki, nem tudták ellátni a fakoronát a szükséges vízzel. Sajnos a facsemeték öntözése sem volt megszervezett a legtöbb helyen a közterületi sorfáknál.
Gyümölcsfacsemetéknél is általánosan jelentkezett károsodásuk, sok fácska ledobta leveleit, ilyen módon védekezett a vízhiány ellen. Ez nem feltétlenül jelenti a fák elhalását, a vesszők megvizsgálásával állapítható meg, hogy a száradás végleges vagy csak átmeneti. Ha a vesszők hajíthatók, és azon élő, duzzadt rügyek találhatók, még élnek a vesszők, tavasszal ki fog hajtani a fa, a kártétel csak átmeneti. Elszáradt vesszők, melyek hajlításra törnek, azok már elhaltak. Érdemes a kinézetre kiszáradt facsemetéket tovább öntözni, gondozni, és megvárni a következő tavaszt, akkor tanácsos végérvényesen eldönteni a facsemete sorsát.
A 2022-es év egyértelművé tette, hogy öntözés nélkül biztonságosan nem lehet fás növényeket sem nevelni.
