Fekete foltok a zöldbabon, mi lesz a terméssel?

T. Attila kérdése: Több fajta zöldbabot vetettem, az egyik fajta hüvelyein fekete, bemélyedő foltok jelentek meg. Mit tegyek ellene?

Aki válaszol: Tóth János kertészmérnök, okleveles növényorvos, szaktanácsadó

A zöldbab hüvelyeit két kórokozó is károsítja, az egyik a bab xantomonászos betegsége (Xanthomonas campestris pv. phaseoli) a másik pedig a bab kolletotrcihumos betegsége (Colletotrichum lindemuthianum). Mindkét kórokozó 4-5 mm-es kerek foltokat okoz a bab hüvelyén, azonban a xantomonászos betegség vizenyős és nem süpped be, míg a kolletotrcihum kráterszerűen besüppedő foltokat okoz, melyekben később apró, rózsaszínű szaporító képletek képződnek, ezért válaszomban a kolletotrichumos betegség elleni védekezést részletezném.

A bab kolletotrichumos betegsége a sziklevélen apró, kerek, barna foltokat okoz, a száron hosszú, barna csíkok jelentkeznek, a hüvelyen pedig a fent említett besüppedő foltok láthatóak.

Ez a kórokozó a bab legelterjedtebb, legsúlyosabb betegsége, mindenütt előfordul, ahol babot termesztenek. Fertőzési forrása a vetőmag, amelyeken a kórokozó akár 9 évig is életképes marad. A fertőzés további forrása a fertőzött tarlómaradvány. A kórokozó a sziklevélről a lomblevélre és a szárra, majd a hüvelyre jut. A hüvely kráterszerű foltjaiban képződnek az ivartalan szaporítótestjei, melyek légmozgással, vízcseppekkel és akár rovarokkal is terjedhetnek. A betegség elsősorban nedves időben, 15-25 0C közötti hőmérsékleten terjed, legnagyobb károk a kevéssé szellős, nem túlságosan napos területeken keletkeznek.

A legfontosabb megelőző védekezés a megfelelő termőhely kiválasztása, a legalább 4 éves vetésforgó kihagyása a betegség gazdanövényei között (valamennyi babfaj és az egyéb pillangósok). Továbbá fontos a nem túl sűrű, gyomoktól mentes, szellős állomány kialakítása, valamint az egészséges vetőmag használata. A fajták érzékenysége között különbség mutatkozik.

A kémiai védekezés alapja a csávázott vetőmag használata, ha mégsem csávázott, akkor a tirám (TMTD) hatóanyagú készítmény alkalmazható erre a célra. Az állományvédekezéseket a bab 2-3, majd 6-7 lombleveles korában, virágzás előtt és után, valamint hüvelyfejlődés időszakában kell elvégezni. Védekezésre a réz-oxiklorid, rézhidroxid, bordói keverék, mankoceb és az azoxistrobin tartalmú készítmények használhatóak.

Tovább folytatódik a kukoricamoly rajzása és már a napraforgó szárbetegségei is megjelentek

A mostani időjárási környezetben a kártevők és kórokozók egyaránt megtalálják biológiai igényüket a gyors felszaporodáshoz.

2018. június 12. 10:46