Ugyan még tél van, de készülök a tavaszi magvetésre, palántanevelésre. Érdemes-e helyrevetéssel nevelni a fűszerpaprikát? Melyik a jobb: a palántázásos vagy a helyrevetési módszer? Csak kertbe, saját fogyasztásra, szükségletre tervezem a termesztését.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A fűszerpaprika (Capsicum annum) a legmelegigényesebb zöldségfélékhez tartozó növény, hőmérsékleti optimuma 25-30 °C közötti. Magjainak csírásázása is csupán a 20 °C-ra felmelegedett talajban indul meg lendületesen. Ezek a feltételek hazánkban elsősorban a déli országrészekben, és ott is a laza, hamar felmelegedő talajokon teljesülnek. Nem véletlen, hogy nagy múltú fűszerpaprika termőtájaink – Szeged, Kalocsa – is ezeken a vidékeken helyezkednek el.
A helyrevetéssel nevelt paprikát elsősorban nagyüzemek alkalmazzák hazánkban, melyeknél a palántanevelés nem megoldható technikai feltételek vagy munkaerő hiányában, és ahol tömegtermesztés, a mennyiség az elsődleges cél. Minőségi fűszerpaprika előállítása palántázással történik.
Helyrevetést olyan helyen érdemes folytatni, ahol
- a talaj hamar felmelegedik a szükséges hőmérsékletre, a talaj laza, homok összetételű;
- egyenletes és lendületes kelés biztosításához az öntözés adott (kelesztő öntözés);
- egyenletes vetés technikai feltételei is megoldhatók; és
- rendelkezésre áll rövid tenyészidejű, azaz korai paprikafajta. Fontos a koraiság, hiszen a hosszú tenyészidejűeknél a beérés gyakran nem vagy részlegesen teljesül.
A helyrevetés megfelelő idejének kiválasztását az adott év aktuális időjárása befolyásolja, évek között is különbség tapasztalható a talaj 10-15 °C-os felmelegedésének elérésében. A talaj hőmérsékletének lecsökkenésekor a magvak csírázása lelassul, megáll, a legyengült magokat a talajban élő kórokozók megtámadják, közülük sok elpusztul, „elfekszik”.
Palántázásos paprikatermesztés előnye, hogy
- a már 5-8 leveles fejlettségű, palántanevelő helyen tartott növényt ültetik ki szabadföldbe a megfelelő hőmérsékletű körülmények közé, ott a palánta erőteljes fejlődését – jó esetben megszakítás nélkül – folytathatja;
- a termés kifejlődése, érése időben megtörténik, még a meleg nyárutó idején, ami a megfelelő minőség záloga.
Összehasonlítva a két nevelési módot a következő különbségeket kell figyelembe vennie:
| Termesztési mód | Helyrevetéses | Palántázásos |
| vetés ideje | április 1-15. | március 1-15. (termesztőberendezésben) |
| ültetés ideje | – | május első fele |
| magmennyiség: gr/100 nm | 60-80 gramm | 20-25 gramm |
| növény sűrűsége: db/100 nm | 4-6000 db | 2000-2500 db |
| ültetési távolság: cm | 40×60 cm | 40×60 cm |
Befolyásolja a paprika nevelését a kiválasztott fajta növekedési típusa is. A folyton nővő fűszerpaprika-fajták nagyobbak, a növények élete hosszabb, belőlük fele annyi növényt szoktak kiültetni, mint a kisebb méretű, de közel egyszerre beérő determinált fajtákból. A növényállomány sűrűsége kulcskérdés: a kívántnál sűrűbben élő növények virágszáma lecsökken, kevesebb és későbbi termést fejlesztenek, ami nem cél.
Ha nem döntötte még el, melyik termesztési módot választja, determinált növekedésű és mindkét célra alkalmas fajtát javaslok kipróbálásra: a Szegedi 178 csípős, bőtermő, korai; míg a Kaldom édes és szintén bőtermő, korai fajta. A fajtaválaszték bőséges, érdemes böngészni a világhálón.
