Segítséget kérek: a képen látható zöld, nagyméretű hernyó rágja a koktélparadicsomot, kb. 30 darabot találtam eddig, összegyűjtöttem őket. Mi lehet ez, ilyennel még nem találkoztam? Szeretném valamivel lepermetezni, ami nem káros az emberre. Nem tudom, hogy fontos-e, jelenleg Észak-Amerikában élek, itt van a kertem.
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Köszönöm, hogy kérdésében jelezte tartózkodási helyét. A megküldött képen sokat gondolkodtam, ezzel a szenderlárvával paradicsomon még nem találkoztam hazánkban. Nem véletlenül, ugyanis Európában nem fordul – még – elő ez a szender. A nemzetközi szakirodalmat tanulmányozva a rovarról a következőket érdemes tudni:
Két szenderlepkékhez tartozó faj szokott paradicsomon is károsítani, két rokon faj, melyek formailag is igen hasonlóak, és tápnövénykörük is többségében fedi egymást. A dohányszender (Manduca sexta) és a paradicsomszender (Manduca quinquemaculata) lárvái a kártevők, a burgonyafélék (Solanacea) családjába tartozó lágyszárú, egy éves növényeken élnek, azokat károsítják. Fő tápnövényeik a termesztett növények közül, melyeken rágásuk kárt szokott okozni, a dohány, a paradicsom, a paprika, a padlizsán, a burgonya. Beszámoltak előfordulásukról holdvirág, valamint szezám, verbéna növényeken is.
Mindkét lepkefaj hernyója mindegyik felsorolt növényt kedveli és táplálkozik belőle. A kártétele elsősorban a levelek megrágására terjed ki, de a virágokat és a terméseket is fogyasztják, amennyiben felszaporodnak. A dohányszender hernyójának testén 7 db fehér színű, fekete szegélyű, átlós irányú rajzolat látható, míg a paradicsomszender lárvájának testét szintén 7 db, V alakú, fehér színű vonalrajzolat díszíti. A szenderekre jellemző potrohvégi kiemelkedő farpamacs („kacsafarok”) színe a két fajnál különböző: a dohányszenderé vöröses, míg a paradicsomszenderé sötétkék, fekete színű. Érdekesség, hogy a dohányszendert a szervezetébe került, a dohány növényben található nikotin nevű idegméreg nem károsítja, mivel szervezete lebontja azt, hatástalanítja. A paradicsomszender ezzel a tulajdonsággal nem rendelkezik. Mindkét lárva alapszíne zöld, több lárvastádium után, teljes kifejlődésükkor elérik a 8 cm-t is, kifejezetten nagy testű hernyók.
Éghajlattól, a terület átlaghőmérsékletétől függően évente 2 vagy több nemzedéke fejlődik, talajban bábozódik. Lepkéi is nagyméretűek, jól repülnek.
Az Európai Növényvédelmi Világszervezet (EPPO) – az Európában előforduló kártevők, kórokozók és gyomok nyilvántartásával, és behurcolásának monitorozásával foglalkozó szervezet – nyilvántartása szerint sem a dohány-, sem a paradicsomszender nem fordul elő Európa országaiban. Behurcolásra, betelepedésre viszont reális esély van a közel hasonló éghajlati viszonyok miatt.
A szenderlárvák nagy mérete segít észlelésükben, összegyűjtésükben. Nehezíti viszont megtalálásukat a növényzet színébe beleolvadó zöld testszínük, valamint elhelyezkedésük, gyakran a levelek hátoldalán tartózkodnak. Általában nem tekintik potenciális kártevőknek őket, mivel megjelenésük nem szokott tömeges lenni. Ha egyes helyeken gyors felszaporodásuk fordul elő, kémiai védekezés is indokolt lehet, a Bacillus thuringiensis tartalmú Dipel biológiai rovarölő szert vagy a természetes eredetű Neemazalt javaslom. Hatásukat csak a fiatal, még kisméretű lárvaalak ellen érik el. Amerikában parazita rovarokkal is védekeznek ellenük.
