Talajfertőtlenítést szeretnék végezni gomba-, valamint rovarkártevők ellen háztáji szabad földemen. Burgonyát és zöldségeket termelek saját szükségletre. Idén az összes ültetett fémzárolt krumpli jelentős része már a földben elkezdett rothadni és rovarrágásokkal van teli. A talaj részben löszös hordalékos és homokos. A kérdésem az, hogy mikor, mivel, milyen időszakban, és hogyan lehet a talajt az esetleges gomba- és rovarkártevők ellen a kiskertben házilag védeni?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Házikertekben, mivel nem írta, hogy jogosult engedélyköteles (II. kategóriás) növényvédő szerek vásárlására, így csak a szabad forgalmú, azaz III. kategóriás szerek jöhetnek szóba. A beküldött képeken rohadó burgonyagumók láthatók. Ilyen típusú betegséget több károsító is okozhat, pl. fitoftórával volt fertőzött a gumó, azzal is terjeszthető a betegség. De igen gyakori a baktériumos gumófertőzés, ennek is több fajtája létezik, a lágyrothadást az Erwinia okozza. Szintén okozhatnak gumóromlást a Fusarium és Alternaria gombafajok is. Itt figyelembe kell venni, hogy egy száraz típusú gumóbetegséget másodlagosan, arra rátelepedve, fertőzhetik a talajban élő kórokozók, amik kiválthatják a nedves rothadást. De rothadásos tüneteket – a talajban élő, rovarkártevők sebzései nyomán – a gumót fertőző talajlakó kórokozók is előidéznek. A beküldött képen rovarok által károsított gumók is láthatók, valamint elsődleges betegségek is.
Általános fertőtlenítőszer a dazomet hatóanyagú Basamid G. Elpusztítja növényparazita szabadon élő és gyökérgubacs fonálférgeket, a talajlakó kórokozó gombákat, a talajlakó drótférgeket, cserebogár pajorokat, mocskospajorokat, és a csírázó gyommagvakat is. 50-60 gr/nm töménységben javasolja használatát a gyártó. A kezelés finom morzsalékos talajon végezhető el. A felületre kézi vagy gépi úton, egyenletesen kijuttatott granulátumot 10-20 cm mélyre be kell dolgozni. A szer nedvesség jelenlétében 15-20 °C között gyors gázosodás útján fejti ki hatását, emiatt alacsony talajnedvesség esetén a kezelést követően 5-6 mm-es öntözés szükséges. A tartós hatás érdekében a kezelt területet célszerű fóliával takarni. Alkalmazásához a talajnak el kell érnie átlagosan a 10 °C-t.
A kezelés után 2 héttel, alacsonyabb hőmérséklet esetén (5-10 °C) 3-4 héttel, a talajt fel kell lazítani, illetve át kell lapátolni, szellőztetni. A talaj használata (vetés, ültetés) előtt tesztvizsgálattal (saláta- vagy zsázsa-teszt) meg kell győződni arról, hogy a talaj mentes-e a fitotoxikus szermaradványoktól. Csírázásgátlás esetén a talaj ismételt fellazítása, szellőztetése szükséges, majd 1-2 hét múlva meg kell ismételni a csíratesztet. A csírateszt menete: befőttes üvegbe helyezett kezelt, nedves talajmintába saláta vagy zsázsa magját kell vetni, és figyelni a csírázást, a csíranövények növekedését, annak gyorsaságát, esetleges deformációt vagy pusztulást. A teszttel egy időben azonos körülmények között – nem kezelt talajjal és azonos magokkal is – le kell folytatni a magnevelést. Ez lesz a kontroll, amivel a basamidos talajban csíráztatott magok növekedését szükséges összehasonlítani.
Léteznek még talajfertőtlenítők, a cipermetrin hatóanyagú Belem, Picador, és a teflutrin hatóanyagú Force 1,5. Hatásuk azonban az előzőnél szűkebb, csak talajlakó kártevőkre fejtenek ki hatást.
Kiemelt kép: a kérdező felvétele
