Hogyan védekezhetek az uborka levélbetegsége ellen?

Agrofórum Online

Házikertemben Roma F1, már termő uborkám levélbetegségének meghatározásában kérem a segítségüket. Több, mint egy hete észleltem a levelein apró, helyenként már nagyobb lyukszerű, világos foltokat. Atka kártételére gondoltam, és egy hete megpermeteztem Nissuron atkaölővel. A helyzet azóta sem javult, sok levél elszáradt, illetve fonnyad. E tünetek mellett a mai napon néhány levél szélein olajosnak tűnő barna foltot is találtam, amely beszáradt és töredezik. Néhány levélről készítettem fotót, amelyeket mellékelek. Hogyan védekezhetek ellene?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Kérdező!

Az uborka levelein – nyár elejétől a szezon végéig – két olyan betegség is okozhat szegletes foltokat, amelyek elég hasonlók, könnyen összetéveszthetők.

A baktériumos szegletes levélfoltosságot a Pseudomonas syringae pv. lachrymans nevű baktérium okozza. Elsősorban az uborkát, annak leveleit, levélnyelét, szárát és termését is megfertőzi. Mivel a magot belül is fertőzi, a fertőzött magokból kikelt növényke sziklevelén is már elhaló foltok fejlődnek. A leveleken 2-4 mm-es szegletes, mellékerek által határolt foltok kezdetben vizenyősek, majd megsárgulnak, elszáradnak. Ahogy még nő a levéllemez, a foltok beszakadoznak. A foltok színe lehet fehér vagy világosbarna, felszíne a levelek mindkét oldalán azonos. A tünetek leírása pontosan illik erre a betegségre. A foltok gyakran összenőnek, összefolynak, így a levél nagy felületét érinti az elhalás. Komolyabb kárt okozhat a termések megfertőzésével: azokon 2-3 mm-es kerek, vizenyős foltok láthatók, azokon nyálka képződik, és gyakran mézgásodás kíséri. A fertőzött termésben a magok is fertőződnek, a magok belsejében meghúzódó baktérium tavasszal vetéskor a csíranövények pusztulását idézi elő.

Foltok az uborka levelén (fotó: a kérdező felvétele)

A kórokozó a lehullott beteg növényi részeken telel, tartja fenn magát, ezért veszélyes azonos helyen több évig kabakosokat termeszteni. Fő fertőzési forrás azonban a fertőzött mag.

Baktériumos levélfoltosodás uborkalevélen

A baktériumos betegségek életfeltétele a nedves környezet, a baktériumoknak vízre van szükségük terjedésükhöz, szaporodásukhoz, a növények fertőzéséhez. Az uborka esetében ez adott, hiszen az uborka kifejezetten vízigényes növény, sekélyen gyökerezik, emiatt gyakran, rendszeresen szükséges öntözni.

Uborkán baktériumos levélfoltok

Egészséges uborkaállományt csak egészséges, kórokozóktól mentes magokból tudunk nevelni, erre kell törekedni. Ajánlott a 3-4 éves vetésforgó betartása, azaz uborka és rokon növényeivel csak 3 év után hasznosítsuk az adott területet. A termesztési móddal is sokat tehetünk a betegség elkerüléséért. Támrendszerre futtatott uborka lombján, ami nem fekszik a talajon, a betegség ritkább és enyhébb fertőzést okoz, mivel annak hajtásai jól átszellőznek, a szél átfújja, a vizes levelek azokon gyorsan felszáradnak. Öntözésnél kerülendő a lombozat bevizezése, törekedni kell csak a talajra engedni a vizet! A hajnali vagy reggeli öntözés is a gyors száradást segíti, alkalmazásával csökkenthető a betegség kialakulása. Az erősen foltos leveleket javaslom levágni a tövekről és szemétbe helyezni. Ha ennek ellenére fellép a betegség, réz hatóanyagú növényvédő szerekkel lehet permetezni a levelek mindkét oldalát, megelőző jelleggel.

Nem atka fertőzésről van szó, ezért nem változott a Nissorun-os permetezés után a növények állapota.

Takarékos öntözés

2018. április 4. 14:13

Pontosan meg kell határozni, hogy a növénynek az egyes fejlődési fázisaiban mennyi vízre van minimálisan szüksége

Kezelt szennyvíz segíthet a mezőgazdaság vízigényén

2019. február 13. 07:46

A megfelelően kezelt szennyvíz – elsősorban mezőgazdaságban történő – használatával csökkenthető a vízkitermelés.

Hogyan öntözzük a tujákat?

2024. július 24. 07:40

A tujáknak is más-más vízmennyiségre van szükségük az egyes évszakok során ahhoz, hogy egész évben harsogó zölden díszítsék a kertünket.

Az öntözés gyakorlata, növényeink vízigénye

2018. november 7. 13:36

Az öntözés a hazai szántóterület nagyon kis hányadán, körülbelül 2 %-án jelent vízpótlási lehetőséget. A vízhiány növekedésével a várható terméskiesés mértéke nem egyenes arányban, hanem hatványozottan nő. A hidrometeorológiai szélsőségek gyakoribbá válásával a növénytermesztés szenzibilitása fokozódik. Az írás a vízellátottság és a tápanyag-hasznosulás összefüggéseit elemzi, kitér a trágyázás vízigény növelő hatására és az öntözött talajok művelésének speciális kérdéseire.