Hogyan virágoztathatjuk szobában a gyümölcsfák lemetszett vesszőit?

Agrofórum Online

Hogyan és mikor virágoztathatók szobai körülmények között a gyümölcsfajok lemetszett vesszői?

Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Érdeklődő!

A mérsékelt égövben honos lombhullató fák, illetve bokrok egyaránt, a téli hideg időszakot nyugalmi állapotban töltik, mely arra szolgál, hogy a kedvezőtlen feltételeket károsodás nélkül tudják átvészelni. A fa már a lombhullás előtti időszakban készül a nyugalmi állapotra, mely időszakot előnyugalmi állapotnak nevezünk, ennek folyamán ugyanis a virágkezdeményeinek egyes részei már kialakulnak. Mélynyugalmi állapotról beszélünk a fák lombhullása utáni időszakban, ekkor a fák anyagcseréje fokozatosan lelassul, fejlődésük is megáll.

A mélynyugalmi időszakból való kilépéshez megfelelő mennyiségű hidegre van szüksége a fáknak, mely genetikailag meghatározott, de nemcsak fajonként, hanem az egyes növényrészek hidegigénye is eltérően alakul. A kellő hidegmennyiség elmaradása a fák életére negatívan hathat, hiszen ennek teljesülése nélkül továbbfejlődésük, tavaszi virágzásuk sem fog zavartalanul végbemenni. A fák a kellő hidegmennyiség megkapása után lépnek át a kényszernyugalmi időszakba, melynek hosszát ekkor már csak a külső környezeti tényezők befolyásolják. A kényszernyugalmi időszak vége tehát akkor következik be, amikor a hőmérséklet megfelelőnek tekinthető a fa számára a kihajtáshoz.

A fákról, cserjékről lemetszett vesszők hajtatása tehát csak akkor lehetséges, vagyis akkor fognak a vesszők virágozni szobai körülményeknél, ha az adott faj kinti körülmények között már megkapta a számára elegendő mennyiségű hideghatást (mélynyugalmi időszak vége). A hazánkban termesztett gyümölcsfajok közül a mandulának már nagyon hamar, általában december közepén, míg a kajszinak és az őszibaracknak pedig termőhelytől függően január végén, február végén ér véget mélynyugalma.

A többi gyümölcsfajnál később fejeződik be a mélynyugalmi időszak, általában egészen márciusig vannak nyugalomban az alma, cseresznye, meggy és szilva fái. A dísznövények vesszői, akárcsak a gyümölcsfáké egyaránt hajtathatók, szobahőmérsékletű vízbe való helyezéssel. Ezek közül már korai virágzásra lehet számítani pl. a magnólia és a somok esetében, ugyanis február elején már megszedhetők vesszői. Az alapból korán virágzó aranycserje ugyancsak csodásan mutathat vázában, már február végén szedhetünk róla vesszőket. 

Kiemelt kép: Pixabay

A hajtatott paprika biológiai növényvédelme

2019. január 27. 06:25

A hajtatott paprika biológiai növényvédelmére számtalan hasznos szervezet elérhető hazánkban is. Az írásból kiderül, hogy mely károsítók ellen megoldott a paprikahajtatásban a biológiai védekezés, és mely esetben nem áll rendelkezésre megfelelő biológiai módszer.

Fűtetlen és enyhén fűtött fóliák hasznosítása, XV. – Étkezési paprika hajtatása, I. rész

2024. március 26. 11:10

A megváltozott éghajlati viszonyok következtében biztonságosan csak fóliával vagy üveggel védett helyen lehet jó minőségű, a piaci elvárásoknak megfelelő paprikát előállítani.

Fóliák hasznosítása, IV. – Hajtatott karalábé termesztése

2024. február 13. 16:40

Főnövényként nem, vagy csak ritkán, de paprika, paradicsom és uborka előnövényeként gyakran hajtatják a káposztaféléket (kínai kelt, fejes káposztát, kelkáposztát, karfiolt), a legjelentősebb növénynek ilyen tekintetben karalábé számít. Területét tekintve a fejes saláta és a hónapos retek után a harmadik legnagyobb felületen termesztett előnövény a fóliák alatt.

Fűtetlen és enyhén fűtött fóliák hasznosítása, XIII. – Paradicsom hajtatása, III. rész

2024. március 20. 12:10

Az eredményes paradicsomhajtatás egyik sarkalatos pontja a virágzás optimális környezeti feltételeinek megteremtése, illetve a virágok termékenyülését elősegítő technológiai eljárások szakszerű alkalmazása!