Hogyan virágoztathatjuk szobában a gyümölcsfák lemetszett vesszőit?

Agrofórum Online

Hogyan és mikor virágoztathatók szobai körülmények között a gyümölcsfajok lemetszett vesszői?

Aki válaszol:
Dr. Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Érdeklődő!

A mérsékelt égövben honos lombhullató fák, illetve bokrok egyaránt, a téli hideg időszakot nyugalmi állapotban töltik, mely arra szolgál, hogy a kedvezőtlen feltételeket károsodás nélkül tudják átvészelni. A fa már a lombhullás előtti időszakban készül a nyugalmi állapotra, mely időszakot előnyugalmi állapotnak nevezünk, ennek folyamán ugyanis a virágkezdeményeinek egyes részei már kialakulnak. Mélynyugalmi állapotról beszélünk a fák lombhullása utáni időszakban, ekkor a fák anyagcseréje fokozatosan lelassul, fejlődésük is megáll.

A mélynyugalmi időszakból való kilépéshez megfelelő mennyiségű hidegre van szüksége a fáknak, mely genetikailag meghatározott, de nemcsak fajonként, hanem az egyes növényrészek hidegigénye is eltérően alakul. A kellő hidegmennyiség elmaradása a fák életére negatívan hathat, hiszen ennek teljesülése nélkül továbbfejlődésük, tavaszi virágzásuk sem fog zavartalanul végbemenni. A fák a kellő hidegmennyiség megkapása után lépnek át a kényszernyugalmi időszakba, melynek hosszát ekkor már csak a külső környezeti tényezők befolyásolják. A kényszernyugalmi időszak vége tehát akkor következik be, amikor a hőmérséklet megfelelőnek tekinthető a fa számára a kihajtáshoz.

A fákról, cserjékről lemetszett vesszők hajtatása tehát csak akkor lehetséges, vagyis akkor fognak a vesszők virágozni szobai körülményeknél, ha az adott faj kinti körülmények között már megkapta a számára elegendő mennyiségű hideghatást (mélynyugalmi időszak vége). A hazánkban termesztett gyümölcsfajok közül a mandulának már nagyon hamar, általában december közepén, míg a kajszinak és az őszibaracknak pedig termőhelytől függően január végén, február végén ér véget mélynyugalma.

A többi gyümölcsfajnál később fejeződik be a mélynyugalmi időszak, általában egészen márciusig vannak nyugalomban az alma, cseresznye, meggy és szilva fái. A dísznövények vesszői, akárcsak a gyümölcsfáké egyaránt hajtathatók, szobahőmérsékletű vízbe való helyezéssel. Ezek közül már korai virágzásra lehet számítani pl. a magnólia és a somok esetében, ugyanis február elején már megszedhetők vesszői. Az alapból korán virágzó aranycserje ugyancsak csodásan mutathat vázában, már február végén szedhetünk róla vesszőket. 

Kiemelt kép: Pixabay

Szén-dioxid-trágyázás

2020. április 3. 04:36

Üvegházakban, fóliasátrakban – abból adódóan, hogy megnövekszik az asszimiláció következtében az oxigéntartalom – szükség lehet a szén-dioxid mesterséges pótlására.

Régi-új kedvelt zöldségünk, a spenót

A spenót felhasználását tekintve fontos ipari növény a mélyhűtőipar, a szárítóipar és a konzervipar számára. Friss fogyasztásra sokkal kevesebbet használunk, mint a feldolgozóipar.

Érdemes palántát nevelni, ha uborkát termesztenénk?

2023. február 17. 04:37

Szeretném megtudni, hogy érdemes-e az uborka magjaiból palántát nevelni? Hogyan és mikor vessem el a magokat?

Lehetőségek a fűtés nélküli fóliasátrak őszi hasznosítására, IV.: sárgarépa hajtatása

2023. október 1. 09:10

Fűtés nélküli fóliák őszi-téli, esetleg kora tavaszi hasznosítására nyújt lehetőséget a sárgarépa és a petrezselyemgyökér hajtatása. Az október végi, november elejei vetések a gyakoribbak, tekintettel arra, hogy tenyészidejük hosszabb, mint más előhasznosításnál számításba jöhető zöldségfajé (pl.: fejes saláta, hónapos retek, káposztafélék), későbbi szaporítás esetén az utánuk jövő fő kultúrát, és a nagyobb jövedelmet jelentő paprikát, uborkát vagy a paradicsomot, csak késve lehetne ültetni.