A spenót (Spinacia oleracea.L.) a Chenopodiaceae családból származik, az egyik legrégebben termesztett zöldségnövényünk. VIII-IX. században már ismert volt Ázsiában és Kínában. Termesztése gyorsan elterjedt az arab országokban, Magyarországra Szírián és Törökországon keresztül került. Fehérje-, ásványianyag- és vitamintartalma magas. Ásványi anyagokat tekintve különösen magas vasban, magnéziumban, káliumban és kalciumban. A benne lévő vitaminok közül az A- és C-vitamin-tartalma a legmagasabb. A spenót napjaink egyik kiemelkedő kedvencévé vált, felkapottsága – többek között – a bébi spenót alakkörnek köszönhető.
A spenót egyéves, kétlaki növény. A nővirágúak hosszabb életűek, mint a hím virágúak. A hím virágúak virágzás után nem sokkal elszáradnak, elpusztulnak. A növényen két egymástól eltérő alakú levél található, amit heterofilliának neveznek. A tőlevelek – amelyeket baby leaf termesztés esetén gazdasági értelemben termésnek nevezünk – kerekded vagy tojás alakúak, melyeknek a csúcsi és válli részük lekerekített. A levél felülete sima, színe a zöld minden árnyalata lehet. A hagyományos spenóttermesztésnél a levélnyélnek nagy szerepe van a szedésnél, a hosszú levélnyél előnyösebb gépi betakarításkor. Levélállása a gépi betakarítás esetében fontos, ebben az esetben a felálló levelű fajtákat kell választanunk. A rövidebb nyelű szárlevelek, amik a magszáron képződnek, háromszög, dárda vagy egészen hosszúkás levelek is lehetnek, ezek felülete kisebb és erősen rostosak.
A hidegtűrő növényekhez soroljuk, mert a növekedéshez 15-16 °C körüli hőmérsékletre van szüksége. Az eltérő fajták hidegtűrése között különbség tapasztalható. A bébi spenót termesztésének fellendülése miatt, már melegtűrő fajtákkal is találkozhatunk. Általában a mínusz 4-5 °C-t is elviselik károsodás nélkül, de az áttelelő fajták mínusz 15 °C-os hidegben sem roncsolódnak. A hidegtűrő spenótok a gyors felmelegedést követően magszárat hoznak.
A hajtatott fajtáknál nem szokott öntözési probléma lenni, azonban késői vetéseknél csak öntözött körülmények biztosítanak megfelelő terméshozamot.
A fajtaválasztás szempontjai: a spenótot mind feldolgozóipari, mind friss fogyasztásra termeszthetjük. Friss piaci felhasználásnál a levél színe nem meghatározó fontosságú, közép- és sötétzöld között változhat. Az ipari célra azonban a sötétzöld színű, ovális, illetve a kerek, hólyagos levelű fajtákat részesítik előnyben, amelyek jól tartják a színüket is. A friss piac és az ipar számára is elengedhetetlen az egészséges lombozat, így nagyon fontos a fajták betegségekkel szembeni ellenállósága. Fajtaválasztásnál a termesztési időszakokat is figyelembe kell venni. A vetőmagot forgalmazó cégek kínálatában vannak:
- Őszi fajták: hosszú nappalok hatására gyorsan magszárat fejlesztenek, a szárazságot nem bírják, de a lehűléséket elviselik.
- Nyári fajták: nehezen mennek magszárba, a szárazságot viszonylag jól tűrik, a hideget és a lehűlést nem bírják.
- Áttelelésre termeszthető fajták: a gyengébb fényviszonyokat is elviselik, hidegtűrőek, magszárképzésre hosszú nappalos körülmények között nagyon hajlamosak.
- Hajtató fajták: közepesen hidegtűrők, gyengébb fényviszonyok között is fejlődnek, magszárképzésre hosszú nappalos körülmények között is hajlamosak.
Az ipari spenót esetében a rövid tenyészideje miatt mindenképp fontos a foszfor és a kálium műtrágyák őszi kijuttatása. Nitrogént csak akkor adunk, ha sok a tarlómaradvány. Tavasszal elkészítjük a magágyakat, a vetéssel megvárjuk a talaj ülepedését, ami a talaj kötöttségétől függően lehet akár két hét is.
Nagyüzemi, feldolgozóipari felhasználásra gabona sortávolságra vetjük. Házikertekben 25-30 cm-es sortávot is tarthatunk. A vetés mélysége 2-3 cm, de ez függ a talaj kötöttségétől. Tőtávolsága 3-5 cm.
A bébi spenótról általánosságban a következőket mondhatjuk el.
Bébi spenót esetében a sor- és tőtávolság kisebb, mint a hagyományosan termesztett spenótnál. Eltérően a többi zöldségfélétől, sok vasat és magnéziumot vesz fel a talajból. A gépi betakarítás esetében egy alkalommal szedik a bébi leveleket, míg házikertekben több alkalommal is szedhetjük kézzel .
A hagyományos zöld spenóton (1. kép) kívül megjelent pár éve a vörös erezetes spenót is (2. kép), ami dekoratívabb. Jól felhasználható húsokhoz díszítőelemként, párolva, sütve és tésztafélékhez is rendkívül jól mutat.
1. kép: Hagyományos bébi spenót (fotó: Sándor Viktória, 2017)
2. kép: Vörös erezetes bébi spenót (fotó: Sándor Viktória, 2017)
A vörös erezetes spenót textúrája puha, íze kellemes. Hazánkban jól termeszthető, a meleget kevésbé bírja, magszárat fejleszt a szárazabb, melegebb időjárás hatására (3. kép). Heterofillia jellemzi ezt a fajtát is, mint minden más spenótot, többek között ez az egyik oka annak, hogy a bébi spenótot nagyüzemekben egy alkalommal szedik. A további okokhoz tartozik, hogy így a levélfoltosságokat okozó kórokozóktól megóvják a növényeket a termesztés során. A gépi szedés következtében a kisebb leveleket a gép félbevágja, ami esztétikai romláshoz vezetne a következő levélgenerációnál.
3. kép: Vörös erezetes spenót magszárba szökése (fotó: Sándor Viktória, 2017)
A spenót felhasználását tekintve fontos ipari növény a mélyhűtőipar, a szárítóipar és a konzervipar számára. Friss fogyasztásra sokkal kevesebbet használunk, mint a feldolgozóipar. Felhasználják olasz tésztás ételekben, de gyakori még párolva, sütve és főzeléknek. Találkozhatunk spenótos rétessel és pogácsákkal is. A bébi spenótot lehet frissen fogyasztani, nem szükséges leforrázni így bátran használhatjuk turmixokhoz is.
A spenótfajták között korábban csak peronoszpóra ellenálló és rezisztens fajtáink voltak, de ma már uborkamozaik-vírus toleráns fajták is jelen vannak a vetőmagkínálatban. Találunk még spenót rozsda rezisztens és Colletotrichum, Stemphylium, Fusarium sp. ellenálló fajtákat is.
Egészségre gyakorolt hatása: Régóta tudják, hogy magas tápértékű étel, ami gazdag folsavban, A-, C-, K-vitaminban, amelyeknek fontos szerepe van a véralvadásban, és segíti még a csontok megfelelő épülését. A spenótlevelek gazdagok vasban, magnéziumban, káliumban. A kifejlett, nagy méretű spenótlevelek keményebbek, keserűbbek, ezért is szükséges forrázni. Azonban a hő hatására csökken a tápértéke, ezért van jelentősége a bébispenót leveleknek, amelyek puhábbak, lágyabbak, és elég édesek ahhoz, hogy nyersen fogyaszthatók legyenek. A téli és átmeneti időszakban, amikor még kevésbé változatos a zöldségfogyasztás lehetősége, kiváló vitaminfeltöltést nyújt szervezetünknek.
